Ennél stílusosabban aligha lehetne megérkezni. Newcastle repülőterén sarkvidéki időjárás és hóvihar tombolt 1996 januárjában. Egy szőrmekabátos alak közelített a terminálokhoz, messziről nézve akár Elizabeth Taylor is lehetett volna valami szibériai helyszínen. Így érkezett meg Faustino Asprilla az észak-angliai vidékre, Tyneside-ba, ahol a csatárok szerelmeseit sohasem látott focival nyűgözte le, ráadásul mint divatikon sem volt elhanyagolható.
„Azok a bizarr pólók – sóhajt egykori csapatkapitánya, Rob Lee. – Szőrmekabátjai takarásában mindig szedett-vedetten, rendetlenül görnyedezett. Ha David Ginola kezébe adunk egy fekete nejlonszatyrot, onnantól azt is dollármilliókért lehet árulni. Tino bármit is vett fel, úgy nézett ki, mint egy csöves.”
Ilyen idők jártak. A kolumbiai szupersztár egyenesen Olaszországból érkezett, és csak egyetlen butikot kedvelt Newcastle-ben, a Disney-boltot a Metrocentre bevásárlóközpontban. Ő nem Guccit, hanem Goofyt szerette. Ennek ellenére nem Miki egér típusú futballista volt.
„Nem is gondolnád, mennyire gyorsan mozdult – idézi fel Lee. –
Azzal a görbe lábával azt gondoltad volna, hogy egy másodperc alatt leszereled, ő viszont egy szempillantás alatt olyan varázslatot csinált a labdával, amiről mások legfeljebb álmodhattak.”Faustino Asprilla hihetetlen történetét elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán,
ide kattintva!