
Jamada Keizo életében több mint 300 maratonit teljesített

Jamada Keizo életében több mint 300 maratonit teljesített
Egészen elképesztő maratonista pályafutás végére tett pontot Jamada Keizo azzal, hogy kijelentette, versenyszerűen többé nem indul maratonifutó-versenyen. Fent nevezett úriember tudniillik 1927. január 20-án született, azaz 82 éves, és több mint 50 évvel ezelőtt, 1953-ban megnyerte a világhírű bostoni maratonit.
Ám nehogy azt higgyük, hogy az atléta végleg leáll. Visszavonulásának bejelentése alkalmával az újságíróknak leszögezte, hogy a jövőben megelégszik a napi 20 kilométeres gyaloglással.
Jamada tagja volt az első nagy japán maratonifutó-generációnak, amely meghonosította és népszerűvé tette a hosszútávfutást a távol-keleti országban – Jamada mellett Tanaka Sigeki 1951-ben, Hamamura Hideo pedig 1955-ben diadalmaskodott Bostonban, az olimpián kívüli legnagyobb presztízsű maratonin –, és 1952-ben ő képviselte hazáját a helsinki játékokon (a 26. helyen ért célba 2:38:11-es idővel). Egyik legnagyobb győzelmét 1956-ban a fukuokai viadalon aratta.
Az idén három maratonit is lefutó Jamada áprilisban 19. alkalommal teljesítette a 42.195 kilométeres távot Bostonban, nem sokkal azután, hogy a tokiói versenyen 5:24:50 óra alatt ért célba.
„Nem leszek már fiatalabb, szóval úgy döntöttem, hogy nem teljesítem többé a 42 kilométert. Mostantól csak a jókedvem miatt futok, és hogy formában tartsam magam” – mondta a hazájában Ironmannek becézett atléta.
Japánban a maratoni futók a legelismertebb sportolók közé tartoznak. Első ötkarikás érmüket 1964-ben, a hazai rendezésű olimpián Cumuraja Kokicsi szerezte meg (ő 1968-ban öngyilkos lett, miután lumbágót állapítottak meg nála; búcsúlevelében ezt írta: „fáradt vagyok, hogy még egyszer fussak”). Az utóbbi években a nők szállították a sikereket a „felkelő nap országának” – a 2000-es sydneyi olimpián Takahasi Naoko, 2004-ban, Athénban pedig Nogucsi Mizuki nyakába akasztották az aranyérmet.