Annyit már elöljáróban leszögezhetünk: Szerhij Rebrovnak, a Ferencváros ukrán vezetőedzőjének immár második idényben sikerül megvalósítania azt, amire a korábban Magyarországon dolgozó edzők többsége nem igazán volt képes (a német Thomas Doll például ebbe is bukott bele a Fradinál). Az FTC ugyanis két, egymástól teljesen eltérő felfogásban is képes eredményesen futballozni. Az NB I-ben négy támadóval, labdabirtoklásra építve igyekszik minél több helyzetet kialakítani. Az európai porondon, a papíron erősebb riválisokkal szemben viszont három, a védekezésben és labdaszerzésben kimondottan erős belső középpályással és csak három támadóval áll fel. A labdabirtoklási fölény helyett (szerdán 52 százalékban a Dinamónál volt a labda) pedig inkább kontrákra épít (az FTC öt kaput eltaláló lövéséből kettő született kontra végén, összesen 12 kontraakciót vezettek a zöld-fehérek).
Szóban elmondva vagy leírva pofonegyszerűnek tűnhet ez a váltás, de a gyakorlatban, a pályán, néhány nap eltéréssel egyszer az egyik, egyszer a másik felfogásban játszani, és mindkettőben hatékonyan futballozni, egyáltalán nem könnyű – a Fradin kívül az elmúlt években a Vidi volt képes hasonlóra, nem véletlen, hogy a fehérváriak is bejutottak az Európa-liga csoportkörébe. Lássuk a gyakorlatban, minek köszönheti az FTC, hogy 2–1-re legyőzte a Dinamót, és miben tudott fejlődni tavaly óta, amikor még a zágrábiak könnyedén, 4–0-ra nyertek az Üllői úton.
SOMÁLIA VISSZATÉRÉSÉVEL MEGNŐTT A BELSŐ KÖZÉPPÁLYÁSOK SZEREPE
Annak a játéknak, amit a Fradi mutat a nemzetközi porondon, három nagyon meghatározó eleme van. Az egyik a Somália, Ihor Haratin, Sigér Dávid alkotta belső középpályássor munkája, feladatmegosztása. Egyrészt rajtuk múlik, hogy az ellenfelek mekkora nyomás alá tudják helyezni a Ferencváros kapuját, hiszen ha ők megfelelő helyen, időben meg tudják akasztani az ellenféltámadásait, akkor azok el sem jutnak a kapuig. Márpedig az InStat számai azt mutatják, hogy a szerdai mérkőzésen az aktív játékidőnek (amikor játékban van a labda) csak a 29 százalékát (15 perc 49 másodperc) töltötték a csapatok a Ferencváros kapuja előtt. Ez a szám 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint a Celtic ellen. Nem véletlen, hogy a meccs végéhez közeledve sem volt olyan érzése az embernek, hogy „legyen már vége, mert mindjárt egyenlítenek”, ugyanis még annyira sem tudta nyomás alatt tartani a Dinamo a Fradi kapuját, mint Glasgow-ban a Celtic.
Hogy ez minek volt köszönhető? Például annak, hogy Somália 14 labdát szerzett, ez a legtöbb a mezőnyben, és a belső középpályás hármas 46 párharcból 21-et megnyert, a 45.6 százalékos mutató egy esélyesebb, jobb csapat ellen kimondottan jónak nevezhető. A Fradiból Somália és az egy sorral előrébb játszó Tokmac Nguen vállalta a legtöbb párharcot, 23-ból mindketten 10-et nyertek meg (43 százalék). Haratin hétből ötöt (71 százalék – a 3. legmagasabb érték a Fradiból), Sigér 16-ból hatot (38 százalék). Ugyanakkor Haratin 99 (!) százalékos pontossággal passzolt úgy, hogy a Fradiból neki volt a legtöbb passza (70 átadásából 69 volt jó), Sigér pedig 93 százalékot produkált (42/39). Ezzel elérkeztünk a belső középpályások másik fontos feladatához, ami a stabilitás megteremtése (pontos passzokkal) és az átmenet biztosítása a védekezés és a támadás között. Haratin 70 passzából 52 előre felé irányult (74 százalék), és abból 51 volt pontos (98 százalék).
A belső középpályássor az a csapatrész, amelyben a Ferencváros jóval erősebb tavaly óta, és ehhez Szerhij Rebrov szemléletváltása is hozzájárult. A Dinamo elleni 0–4 alkalmával Haratin és Sigér mellett, még inkább előttük a támadóbb szellemű Michal Skvarka játszott, aki védekezésben közel sem képes annyi labdát szerezni, mint a télen visszatérő Somália, de a poszton tavaly még számításba vehető, azóta már távozó Danilo Ihnatenko sem képviselte azt a szintet, mint a brazil, akivel a nemzetközi porondon még inkább versenyképessé vált a Ferencváros.
HELYZETEKET IS ALIG-ALIG ENGEDÉLYEZETT A VÉDELEM
A Ferencváros védekezését persze együttesen alapozza meg a védelem és a belső középpályássor hatékony együttműködése. Nagy előrelépés tavaly óta, hogy idén nyáron nem látunk olyan bizonytalanságokat, a saját tizenhatos közelében eladott labdákat, mint az előző idényben a már említett Ihnatenkótól, vagy éppen a belső védő Lasa Dvalitól, amelyekből többször is gólt szerzett az ellenfél.
A védelembe a nyáron a bosnyák válogatott Adnan Kovacevic érkezett, aki szinte hiba nélkül teszi a dolgát, amióta megérkezett, rendkívül jó párost alkot a szlovén válogatott Miha Blaziccsal. Ez a tengely most erősebbnek tűnik, mint tavaly a Dvali, Blazic kettős. Kovacevic a Dinamo ellen hétből hat párharcot nyert meg, és a védők közül, 88 százalékkal ő passzolt a legpontosabban, miközben Haratin után neki volt a második legtöbb átadása az FTC-ben (66/58 jó). Még gólhelyzetet teremtő kulcspassza is volt a 73. percben sérülés miatt lecserélt védőnek, akit a Nemzeti Sport tudósításában a mezőny legjobbjának is megválasztottunk.
Persze hiba lenne csak az ő játékát kiemelni, a vendégek a 14 lövésükből (hat ment kapura) ugyanis négyet adtak le tíz méternél közelebbről, és mindössze egy jutott el ezek közül Dibusz Dénes kapujáig. Vagyis nem tudott igazán tiszta ziccereket kialakítani a Dinamo (ne feledjük, hogy a vendégek gólja is öngól volt). Ebben pedig a teljes védelem nagy szerepet játszott. Eldar Civic például nyolc párharcot nyert meg (igaz, hatot el is veszített) a vendégek leggyorsabb játékosának tartott Lirim Kastratival szemben. Az ilyen és ehhez hasonló momentumok sokat adtak hozzá az összképhez.
Rendkívül fontos húzásnak bizonyult például az is, hogy a korábbi sérülése ellenére Rebrov az elején rögtön gólt szerző Lovrencsics Gergőt állította be a kezdőcsapatba, mert ha Botka Endre kezd, ő nem biztos, hogy végigfutott volna azzal a támadással, amelyből az első gól született – ő kicsit más típusú védő, Lovrencsicshez ritkábban kerül az ellenfél kapuja elé. Ellenben, amikor beállt Lovrencsics helyére, megfelelően ellátta a feladatait védekezésben.
ELÖL TOVÁBB NŐTTEK A VARIÁCIÓS LEHETŐSÉGEK
Aztán természetesen az is sokat adott hozzá az összképhez, hogy a Fradi feleannyi lövésből majdnem ugyanannyiszor találta el a kaput, mint a Dinamo (7/5), és az öt kísérletből két gól született.
Tavasszal, az elég unalmasra sikerült Újpest–Ferencváros (0–1) bajnoki után különböző fórumokon több olyan véleménnyel lehetett találkozni, hogy ez a játék kevés lesz a Fraditól a nemzetközi porondon. Miközben az európai kupameccseken évről évre az bizonyosodik be, teljesen mindegy, hogy közönségszórakoztató-e a futballja vagy éppen nézhetetlen, csak az számít, hogy az adódó lehetőségeiből mennyit képes gólra váltani.
A Fradi a fegyelmezett védekezésén túl idén egyértelműen a helyzetkihasználó képességének köszönheti, hogy egymás után három meccset is meg tudott nyerni a BL-selejtezőben. A nemzetközi porondon természetesen jóval kevesebb lehetősége van a Fradinak, mint az NB I-ben, de ha azok nagy részét gólra tudja váltani, akkor esély nyílik a győzelemre. A Ferencváros xG-mutatója 1.24 volt a Dinamo ellen, vagyis a helyzetek alapján egy gól volt mindenképp elvárható a csapattól, ebből lett kettő. A Dinamónál ugyanez a szám 1.35 volt, ami megint csak azt mutatja, nem volt sok nagy helyzete a vendégcsapatnak.
Az ezúttal gólpasszal jelentkező, az idényben hat tétmeccsen hét gólt szerző és egyet előkészítő Tokmac Nguenről már eddig is tudtuk, hogy nagyon hatékony a kapu előtt. Most viszont Lovrencsics szerzett egy lövésből egy gólt, a nyáron érkező albán válogatott Myrto Uzuni pedig kettőből kétszer találta el a kaput, és ő jegyezte a győztes találatot.
Uzunival is egyértelműen erősödött a Fradi tavaly óta, elvégre megoldást jelenthet a szélen, ha Olekszandr Zubkov éppen hiányzik vagy gyengébben megy neki a játék (mint a Dinamo elleni tavalyi, budapesti meccsen). Az ukrán szélső a nyári sérülése után a BL-selejtezőben a Dinamo ellen szerepelt először a keretben, leült a kispadra, de nem állt be.
AZ ESÉLY ADVA VAN – ÖSSZEGZÉS
A statisztikák azt mutatják, a Ferencváros teljesen egyenrangú ellenfele tudott lenni szerdán a Dinamo Zagrebnek, és mivel jobb volt a helyzetkihasználása, megérdemelten győzött. A számok azt is mutatják, hogy az elmúlt egy évben olyan játékosok érkeztek a Ferencvároshoz – gondolunk most elsősorban a Kovacevic, Somália, Uzuni trióra –, akikkel a védekezés és a támadójáték hatékonyságán egyaránt tudott javítani az időközben, az erősebb csapatokkal szemben szerkezetet is váltó ferencvárosi szakvezető, Szerhij Rebrov.
Jelen állapotában az FTC-nek minden esélye megvan arra, hogy a következő körben, a norvég Molde ellen, immár két mérkőzésen kiharcolja az újabb továbbjutást – és 25 év elteltével ismét a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepeljen.
Cikkünkhöz, kiegészítésképp, az InStat elemzői is elkészítették a maguk összegzését, ezt alábbi keretes írásunkban olvashatja. „A csapatok labdabirtoklása alig kétszázalékos különbséget mutat. 48/52 A két csapat 971-et passzolt a pályán, a Ferencváros 460-at, 85 százalékos pontossággal. Külön kiemelnénk Haratint, rendszeresen visszalépett a védők vonalába, onnan indítva a támadásokat, a legtöbbet ő passzolt, 70 átadást indított, 99 százalékos pontossággal, ez megalapozta nemcsak a támadások stabil építését, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a szélső védők bátrabban lépjenek fel a támadásokba, és így már a támadás aktív fázisában, a támadás lendületében kapták az indításokat a középső harmadban. A Fradi bal oldalán játszó Civic és Nguen összesen 10 (70 százalékos hatékonyság ) cselezéssel próbálkoztak. A játékosok egyéni megmozdulásainak köszönhetően, sikeresen tudtak a támadózónában kulcspasszokkal veszélyeztetni az ellenfelet. Civic 3, Nguen 4 veszélyes gólpasszal próbálkozott, a Ferencváros 71 támadásából 36-ot a bal oldalon vezettek. A zágrábi csapat játékrendszere 4–3–3, és gyakran vált át 4–2–3–1-es formációra, a labdavesztéseket, azonnal letámadásokkal próbálják meg visszaszerezni a labdát, és jobbra terelik az ellenfelet, a védősoruk nagyon magasan pozícionálja magát, így az ellenfeleknek, a kapu és védővonal közé eső területre bejátszott labdákkal van esélye felülmúlni őket. A Ferencváros 13 gólhelyzetet teremtő kulcspasszal próbálkozott a mérkőzés alatt, míg a Zagreb csak nyolccal. Védekezésben Somália uralta területét, 7 labdaátadást csípett el, 7 szabad labdát szerzett, mindamellett a középpályán, a legtöbb párharcot vívták meg párban Sigérrel (49), ebből 13-at Bruno Petkoviccsal szemben. A két játékosnak a mezőnybeli munkáját, mi sem jelzi jobban, hogy a csapat összes védekező párharca közül (100) a Sigér, Somália kettős 34-et vállalt fel. A Dinamo játékosainak csak az egy-egy elleni küzdelmekkel sikerült a zöldek védősora elé kerülni, ahonnan a szélekre indítva próbálták meg a védők mögé kerülni vagy rögtön kapura lövéssel próbálkoztak. A mérkőzés hajrájában lőtt a Dinamo a legtöbbet, az összes lövése felét ekkor jegyezte, de ekkor is csak rögzített helyzetekből vagy távoli lövésekből. Ha a két csapat xG-értékét nézzük, akkor a hazaiak 1.24, a vendégek pedig 1.35-ös értéke azt jelzi, hogy nem voltak sokkal veszélyesebbek a vendégek lövései, mint a Ferencvárosé. A számok összessége azt mutatja, hogy a Ferencvárosra jellemző hatalmas küzdés és taktikai fegyelem, amit a korábbi selejtezőkön is tapasztalhattunk, a Dinamo ellen is győzelemhez segítette a csapatot, amely uralta a pályát. Kovács István, vezető elemző – InStat Football |
BAJNOKOK LIGÁJA
SELEJTEZŐ, 3. FORDULÓ
FERENCVÁROS–DINAMO ZAGREB (horvát) 2–1 (1–1)
Budapest, Groupama Aréna, zárt kapuk mögött. Vezette: S. Stieler (német)
FERENCVÁROS: Dibusz – Lovrencsics G. (Botka, 24.), Blazic, Kovacevic (A. Frimpong, 72.), Civic – Sigér, Haratin – Nguen, Somália, Uzuni – Boli (Isael, 66.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov
DINAMO ZAGREB: Livakovic – Stojanovic, Dilaver, Gvardiol, Leovac – Ademi – Kastrati, Gojak (Gavranovic, 72.), Majer (Jakic, 60.), Orsic (Ivanusec, 72.) – Petkovic. Vezetőedző: Zoran Mamic
Gólszerző: Lovrencsics G. (2.), Uzuni (65.), ill. Uzuni (23. – öngól)
ONLIVE KÖZVETÍTÉS, STATISZTIKÁK, ÉRDEKESSÉGEK ITT!
BAJNOKOK LIGÁJA
SELEJTEZŐ,PLAYOFF (4. FORDULÓ)
BAJNOKI ÁG
Szeptember 22., kedd
21.00: Slavia Praha (cseh)–FC Midtjylland (dán)
21.00: Maccabi Tel-Aviv (izraeli)–Salzburg (osztrák)
A visszavágók szeptember 30-án 21 órakor kezdődnek.
Szeptember 23., szerda
21.00: Molde FK (norvég)–FERENCVÁROS
21.00: Olympiakosz Pireusz (görög)–Omonia Nicosia (ciprusi)
A visszavágók szeptember 29-én 21 órakor kezdődnek.
NEM BAJNOKI ÁG
Szeptember 22., kedd
21.00: FK Krasznodar (orosz)–PAOK (görög)
A visszavágó szeptember 30-án 21 órakor kezdődik.
Szeptember 23., szerda
21.00: KAA Gent (belga)–Dinamo Kijev (ukrán)
A visszavágó szeptember 29-én 21 órakor kezdődik.