A nehéz pályák nagymenője

Lássuk, hogy a több szakágban is fantasztikusan teljesítő Blanka hogyan jutott el idáig!

Egyszerűen imád bringázni – ez a titka a 18 esztendős Vas Kata Blankának, a magyar bringasport ifjú tehetségének, és amikor csak teheti, bringára ül. A sikerek pedig jönnek. Három szakágban (cyclocross, országúti és MTB XCO) is felveszi már a versenyt a felnőttekkel, korosztályában immár a legjobbak között emlegetik, holott közöttük is ő a legfiatalabb.

Nem meglepő, hogy a kerékpársport így beszippantotta, hiszen az egész család a bringa bűvöletében él: édesapja, Vas Péter korábbi amatőr kerékpáros, a bringázás szerelmese, aki már csecsemőkoruktól kezdve a bringázáshoz szoktatta gyermekeit, Blankát, Balázst és Barnabást.

Vitte őket magával, bármerre is járt, akár túrázni, akár versenyezni.

Ez pedig megtette a hatását, a gyerekek sorra érnek el szép sikereket, Blanka szinte folyamatosan nyerte korosztálya országos bajnokságát, pedig eleinte még fiúkkal versenyzett.

„Erről Balázs is tudna mesélni. Nagyon fiús kislány voltam, és meg akartam mutatni neki, hogy képes vagyok legyőzni őt, ami néha sikerült is, és ez persze nemigen tetszett neki. De azért jó volt együtt menni, együtt edzeni, mert így megtanultam küzdeni, hiszen ő fiúként erősebb nálam, így nekem is nagyon oda kellett tenni magam” – emlékezett a testvéri rivalizálásra Vas Kata Blanka.

„Nemcsak megszerette a bringázást, hanem már gyerekként is mindenfélével fejlesztette a technikáját: egykerekűre ült, amivel az egyensúlyérzéke fejlődött, BMX-ezett vagy épp a rollerrel ugratott, aminek a technikáját a bringázásba is átültette. Ezáltal technikailag is képzettebb lett, később tud fékezni a lejtőn, jobban kanyarodik, egyszóval jobban kezeli a bringát, mint a többség – mondta Cser Gábor, a válogatott szövetségi kapitánya. – Blanka igazi univerzális versenyző: van, aki egyik-másik szakágban jó, ő mindegyikben. Hihetetlen a versenyintelligenciája, tudja, mikor menjen a mezőnnyel, mikor ne, a sprintje pedig fantasztikus, talán abban a legjobb – na meg hegyre fel, ahogy egy jó montishoz illik! Nagyon tudatosan építi a bringás karrierjét, elképesztő, ahogy az egészet menedzseli már évek óta, mindig látom a szemében az akaratot.”

Terepkerékpárosaink szövetségi kapitánya szerint a fiatal versenyző mindegyik szakágban tehetséges, ha a jelenlegi ütemben fejlődik, messze juthat.

„Ez az első éve az U23-ban, úgyhogy nincs különösebb elvárásunk Blankával szemben: fusson olyan évet, hogy élvezze, és akkor az eredmények is jönnek!”

Ahogy a kapitány is kiemelte, Blanka mindegyik szakágat szereti, mert mindnek megvan a maga sajátos élvezeti faktora – persze leginkább a mountain bike áll közel a szívéhez.

„Ezzel kezdtem a versenyzést, de fontos szempont, hogy lehet lefelé száguldani, nagyokat ugratni. Na meg ki lehet menni az erdőbe! – sorolta az előnyöket Vas Kata Blanka. A hegyikerékpározás a külső szemlélőnek kimondottan veszélyesnek tűnik, de ő nem így látja, élvezi a száguldást. – Mindig megtaláltam az egyensúlyt a gyorsaság és a biztonság között, így nem is estem. Talán egy-két horzsolásom volt, meg egyszer kificamodott a bokám.”

A nehéz pályákat kimondottan szereti, ott tud kiteljesedni igazán: a kanadai MTB-világbajnokságon, Mont Sainte-Anne-ban fizikailag megterhelő és rendkívül technikás volt a pálya, sok ugratóval. Blanka negyedik helye mutatja, hogy ez mennyire az ő terepe.

Azonban nem erre, hanem az idei cyclocross-világbajnokságon elért második helyére a legbüszkébb.

„Ez egyáltalán nem olyan pálya volt, amilyet szeretek: nagyon saras volt, rengeteg emelkedővel, amire csak futni lehetett, így sokat kivett belőlem. Ennek ellenére második lettem, ami fantasztikus érzés.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!