Használt kerékpárt vásárolni lutri. Kellő tapasztalat híján könnyen pórul járhatunk, megfelelő szakértelemmel és egy kis szerencsével azonban remek üzletet üthetünk nyélbe. A folyamatot nagyban egyszerűsíti, ha tudjuk, milyen típust keresünk, és előre tisztázzuk magunkban, milyen felszereltségre mennyi pénzt vagyunk hajlandóak áldozni.
Ismerősök előnyben. Mielőtt szörföznénk az interneten, és elkezdenénk átnézni a szakmai fórumokat, hirdetési oldalakat, érdemes baráti, ismeretségi körben érdeklődni. Szinte mindenhol akad egy-egy bringafanatikus, aki az első fékpofa cseréjétől a váltórendszer aktuális állapotáig teljes körű leírást ad eladósorba került kerékpárjáról, és még az árat illetően is kompromisszumra kész. Az ilyen lehetőséget becsüljük meg, jobban nehezen járhatnánk.
Ha mégis a billentyűzet előtt kötünk ki, első utunk a fórumokra vezessen. Szinte minden kerékpártípusnak megvan a maga bázisa, amelynek tagjai rengeteget tudnak a megfelelő felszereltségről, beállításokról és a gyakorlati használatról. Az ilyen közösséget az információszerzés mellett arra is használhatjuk, hogy leírjuk igényünket, és kapcsolatba lépjünk egy környékünkön lakó eladóval.
Mivel a jó hírnevét senki sem szeretné veszélyezteti, viszonylag kis kockázattal vásárolhatunk minőségi kerékpárt.
A kulcs: felkészültség. Használt kerékpárt vásárolni olyan, mintha használt autót vennénk. Megfelelő rutin híján érdemes szakértő segítségét kérni, ezáltal nekünk elég a kényelmi szempontokra figyelni, a kritikus hibák kiszúrását és a „megéri-e az árát?” kérdést illetően ott a segítségünk. Ha mégis különösebb tapasztalat nélkül, egyedül vágunk bele a vásárlásba, legyünk tisztában az alapokkal.
Tudnunk kell, milyen váz- és kerékméret illik hozzánk. Amint ezt tisztáztuk, és találtunk néhány szimpatikus hirdetést, informálódjunk telefonon. Elképzelhető, hogy a kérdésekre kapott válaszok már eltántorítanak a vásárlástól, és megspóroltunk magunknak egy felesleges utat. Talán mondani sem kell, ne vásároljunk előreutalással vagy utánvéttel, ehelyett beszéljünk meg személyes találkozót az eladóval, és olyan időpontot válasszunk, amikor kényelmesen ráérünk.
Ne várjunk tökéletes állapotú bringát! A vázon leévő karcok, a kisebb lepattogzások teljesen természetesek, a horpadás és a rozsda azonban gyanús.
A kormánycsapágyat az első fék behúzásával és a kerékpár hintáztatásával tesztelhetjük. Ha furcsának érezzük, akkor laza, vagy tönkrement. Mozgassuk oldalra a kerékpár első és hátsó kerekét, illetve emeljük meg őket egyenként, és forgassuk meg a kereket. Gyanús hangok esetén a kerékagy is javításra szorul.
Kötelező próbakör. Miután álló helyzetben szemügyre vettük leendő kerékpárunkat, kérjük el próbakörre. Ha az eladó erre nem hajlandó, bármilyen okot is hoz fel, forduljunk sarkon. A tesztelés különösen fontos, már csak azért is, mert tekerés közben tisztázhatjuk az érzéseinket.
Kerékpáron haladva ne fogjuk vissza magunkat, menjünk úgy, mintha a sajátunkat hajtanánk. Próbáljunk ki mindent, és közben figyeljük a reakciókat. Hajtsuk meg teljes erőből a pedált. Kattogó hang esetén a középcsapágy rendetlenkedhet. Húzzuk be a féket, nézzük meg, milyen erősen működik. Ha a fékpofán nincsen elég anyag, karcolja a felnit. Rugóztassuk a teleszkópot. A váltóval menjünk végig az összes fokozaton, mindegyiket tekerjük meg jól. A váltás akkor jó, ha finoman, kattogás nélkül történik.
A kialkudott végösszegre – az első szervizre gondolva – fejben tegyünk rá néhány ezer forintot, és ha úgy is pozitív irányba billen a mérleg nyelve, vásároljuk meg a kerékpárt.
(Megjelent a Bringázás magazinban)