Mennyit lehet keresni az ultrafutással? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, nyilvánvalóan sok függ attól, ki milyen szinten űzi a sportágat, milyen versenyeken tud indulni, és van-e egyéb bevétele a sportból. A kérdést tehát célszerűbb úgy feltenni, hogy vajon mennyi az a maximális összeg, amit meg lehet keresni az ultrafutással. Így tehát adja magát, hogy megvizsgáljuk, körülbelül mennyit kereshet évente a világ legjobb és legismertebb ultrafutója, Kilian Jornet.
A spanyol sportember neve fogalom a hosszútávfutók között, de bizonyára már azok közül is sokan hallottak róla, akik csak érintőlegesen érdeklődnek a szabadidősportok iránt.
Az októberben a 36. életévét betöltő ultrafutó olyan rangos versenyeket nyert meg, mint az Ultra-Trail du Mont-Blanc, a Grand Raid, a Western States és a Hardrock, ráadásul az egészen kivételes állóképességének köszönhetően 2017-ben egy hét alatt kétszer is megmászta a Mount Everestet.
Az idei Ultra-Trail du Mont-Blanc-t kisebb sérülés miatt kihagyta ugyan, de az Instagram-oldala szerint továbbra is kimondottan aktív, a napokban arról tett ki egy posztot, ahogy Norvégiában, a Romsdalshornet hegyen fut. Na de térjünk vissza az alapkérdésre: vajon mennyit keres Kilian Jornet? Hivatalos adat természetesen nincsen, de a spanyol cuantoganaria.com oldal becslése szerint évente nagyjából nyolc-kilencszázezer eurót keres a sporttal.
Ez forintba átszámítva nagyjából 310-350 millió forint.
Mellesleg őt ismerve az is nyilvánvaló, hogy ezt az egészet nem a pénz miatt csinálja. Az El Mundónak 2018-ban adott interjúban elmondta, mit gondol úgy általában a sportban forgó pénzekről, és meglepő módon az olimpia kapcsán is kritikusan nyilatkozott.
„Rengeteg pénz van a sportban, akár a futballról van szó, akár bármi másról – mondta Kilian Jornet. – De egyáltalán nem logikus, hogy valaki a futással több pénzt keres, mint egy orvos vagy egy tanár. És ugyanez igaz a médiaérdeklődésre. Ami engem illet, érdekel, hogy edzenek az atléták, ezért figyelem őket, a futballisták kapcsán pedig leginkább az érdekel, hogy hogyan viselik el a rájuk nehezedő hatalmas nyomást. Ami az olimpiát illeti, régen nagy álmom volt, hogy részt vehessek a játékokon, de már egyre kevésbé érzem így. Az olimpia régimódi formátum, most már sokkal inkább kellék. Az olimpiai eszmék már rég elhalványodtak, a lényeg a rendező ország népszerűsítése, sokkal kevésbé maga a sport. Persze jelentős sportértéke van egy négyévente rendezett versenyen nyert aranyéremnek, de nem rajongok mindenért, ami az olimpiával kapcsolatos.”