Minden edzésen eszébe jut a Spartathlon, idén a családdal tér vissza

Visszatekintve az előző esztendőre, milyen futóidénye volt?

A tavalyi a tanulságok éve volt – mondta Fogarasiné Veres Krisztina a Csupasportnak. – Négy eseményen vettem részt, a két főversenyem az Ultrabalaton és a Spartathlon volt. Ami az előbbit illeti, rengeteg energiát fektettem a felkészülésbe, ám hibáztam a versenyen, így nem értem el a tervezett időeredményt. Májusban Svédországban három Celsius-fokot mértek, míg Magyarországon majdnem harmincat, ezt sajnos nem vettem figyelembe, így elfutottam magam. Láttam, hogy elszáll a pulzusom, nyolcvan kilométernél elkezdtem savasodni, onnantól csak szenvedtem. Csalódás volt a 24:04:56-os idő, jobbat szerettem volna, sokat tanultam ezen a versenyen.

És mi a helyzet a Spartathlonnal?

Nagy álmom vált valóra a Spartathlon-részvétellel, azóta is a hatása alatt vagyok, szinte az összes edzés alkalmával eszembe jut – meghatározó élmény volt az életemben. A sikeres teljesítés ellenére mindenképpen vissza szeretnék térni idén, még érvényes az automatikus nevezésem, így nem is kell a sorsolásra várnom.

Ezúttal azt tervezzük, hogy nemcsak a férjem, hanem mind a három gyermekünk is ott lesz, de még kérdéses, hogy csak a befutóra jönnek ki, vagy végigkísérnek segítőként.

Melyik volt az a két viadal, amelyen még részt vett 2023-ban?

A másik két verseny az Ultra Tisza-tó százharminc kilométeres távja és egy svédországi kilencvenkét kilométeres terepverseny, az Ultravasan volt. Előbbi remek edzésnek bizonyult a Spartathlonra, ugyanis rendkívül meleg volt, és mentálisan is nagy próbatétel. Sőt, azt kell mondanom, mentálisan keményebb, mint a Spartathlon. A meleg mellett a gáton való futás és a végeláthatatlan egyenesek, valamint a fordító nem egyszerű dolog… Nem olyan, mint az Ultrabalaton, ahol A-ból B-be kell futni, körbe a tavat, ez valóságos gyilkos verseny. A nehézségek ellenére igen jól sikerült, több mint húsz perccel javítottam a korábbi időmön. A svéd terepverseny szintén nagyszerű felkészülés volt a Spartathlonra, élveztem a futást, gyönyörű tájakon futottunk, a terep sziklás volt, az erdős rész pedig kihívást jelentett. Nem először vettem részt ezen a megméretésen, de ismét nagy élményt adott.

Milyen célokat tűzött ki 2024-re?

Gyakorlatilag most is ugyanazokon a versenyeken szeretnék részt venni, mint amelyeken tavaly. Az Ultrabalatonon mindenképpen jobban szeretnék teljesíteni, ki akarom javítani az idei kudarcot. Tudom, hogy sokkal több van bennem, ám ezúttal okosan kell versenyeznem. Nem vagyok gyors, inkább jól bírom a hosszú futások végét, ezt kell kihasználnom. Az Ultra Tisza-tót jó eredménnyel szeretném teljesíteni, és meg akarom javítani az időmet, valamint az Ultravasanon is ott leszek. A Spartathlont csupán élvezni akarom, ám nem lennék szomorú, ha jobb időt érnék el, mint tavaly…