Talmácsi úgy érezte, leszakad a lába

– Ilyen a világon nincs! De még a kincses kalendáriumban sem.
– Ne is mondja! Sose gondoltam, hogy motorozás közben eltörhet úgy a sípcsontom, hogy nem esek el – vallotta be Talmácsi Gábor, aki a szupersport-világbajnokság portimaói futamán sérült meg, amikor a Hondájában felrobbant a motorblokk és kirepült belőle a generátor.

– Nem is hallottam még olyat, hogy a felrobbanó motorblokk töri el valakinek a lábát.
– Az még hagyján, de én sem. Pedig lehúztam néhány évet a motorsportban.

– Hogy történt?
– Nyolc kör lehetett hátra a portimaói versenyből, Marconi mögött motoroztam, és éppen az utolsó előtti kanyarra fordultam rá. Egyszer csak úgy éreztem, hogy leszakad a lábam. Először azt hittem, hogy valami kőfelverődés, esetleg belementem valami gödörbe, de lenéztem, és láttam, hogy ömlik a motorból az olaj. Akkor már gondoltam, hogy valami alkatrész repülhetett ki. Le akartam tenni a bal lábamat, de éreztem, hogy nem tart meg. Úgyhogy letettem a jobbat, és akkor elkezdett égni a motor. Eldobtam magamról, és jobb lábon leugráltam a pályáról. Leültem, és néztem, ahogy a sportbírók eloltják. Közben láttam, hogy a bal lábamon szét van vágva a ruha – ott, ahol a generátor felszakította –, és akkor már azt is tudtam, hogy alighanem eltört a lábam.

– Begipszelték?
– Be. De ha megmozdulok, úgy fáj, hogy majd’ megőrülök.

– Ezért nem tudott még hazajönni?
– Nem. Hanem azért, mert nem engedtek fel a repülőre. Ki akartuk fizetni a nagyobb ülést, de azt mondták, előbb meg kell néznie a lábamat a légitársaság orvosának. Aki este tizenegykor értelemszerűen nem volt ott a reptéren. Elkérték a kórházi papírokat, de addig intézkedtek, hogy közben elment a gép. Most arra várok, hogy a biztosító és a menedzsment intézkedjen, és végre megmutathassam a lábamat a hazai orvosoknak.

– Eddig nemigen volt szerencséje ebben a szezonban.
– Finoman fogalmaz. Annyi balszerencse sújtott néhány hónap alatt – kezdve az állkapocscsonttöréssel, folytatva azzal, hogy már többször belém jöttek edzésen és versenyen is –, mint egész karrierem során. Jó ha egy normális edzésem volt a szezonban, igaz, annak a végén is kifogyott a benzin, ezért nem szereztem meg a pole pozíciót. Szóval az sem volt gondmentes. És most ez…

– Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás?
– Azt mondják, másfél-két hónapot. Azt még nem tudom, ugyanennyit muszáj-e kihagyni, és hát ismer, mentem én már törött kézzel is. De egyelőre kivárok egy ütemet. Azt hiszem, még fel sem dolgoztam a történteket.