Africa Race: ünnep a Rózsaszín-tónál

Húsz éve, amikor először Afrikába jött (akkor a Dakar-ralira), Szalay Balázs arról álmodott, hogy eljut a Rózsaszín-tó partjára. Akkor nem sikerült, s nem csak akkor, még jó néhány évig nem. Azután meg jó néhányszor igen. De akárhányszor is jön össze, mindig remek érzés ide megérkezni.

Szalay Balázs, ha nem is hatódott meg, de fülig érő szájjal, a piros-fehér-zöld zászlót lobogtatva érkezett meg az Africa Race céljába navigátorával, Bunkoczi Lászóval.

„Örülök, hogy itt vagyunk, hogy végigküzdöttük a távot, s bár volt olyan szakasz, amelyik nem úgy alakult, ahogy terveztük, minden maratoni versenynek az a célja, hogy teljesítsük a távot, és ez most sikerült" – mondta az Opel Dakar Team pilótája.

A mezőnyre ezen a napon már csak egy húsz kilométeres szakasz várt, amely a versenybe nem számított ugyan bele, de presztízs szempontjából mindenkinek fontos volt. Már csak azért is, mert tízesével rajtoltak, vagyis ezúttal nem a stopper volt az ellenfél, hanem tényleg egymással csatázhattak, ami az ilyen típusú viadalokon ritkán esik meg.

„A rajttól elsőként jöttünk el, de amikor a tó körüli részre fordultunk, el kellett engednem az egyik buggyst, mert ő volt a belső íven a kanyarban. Ádáz harc zajlott, senki sem akarta feladni, senki sem akart engedni. De ez így is van jól, azért jöttünk ide, hogy versenyezzünk" – folytatta Szalay.

„Olyanok voltak, mint a vadlovak, amelyeket felsorakoztattak a startvonalra, mintha nem is a mögöttünk lévő hatezer kilométer, hanem csak az utolsó húsz számítana" – tette hozzá Bunkoczi, aki nem híve az esztelen száguldásnak, de ezt most hagyta. Persze, nem is nagyon volt más választása.

És hogy összességében milyen volt a versenyük?

Nehéz. Az útvonal is tartogatott kihívásokat, a technika ördöge is hozzátette a magáét, és persze ők is követtek el hibákat, amelyek eredményeként defekteket kaptak – elsősorban a viadal elején.

„Nehéz is volt, meg aztán magunknak is megnehezítettük. De megyünk előre, és biztos vagyok benne, hogy ezt a versenyt egyszer még megnyerjük" – jelentette ki Bunkoczi.

„A tizenharmadik hellyel annak tudatában elégedett vagyok, hogy mennyi gondunk volt, mert ha az ember hibázik, vagy a technika elromlik, akkor annak a sivatagban következménye van. A lényeg azonban, hogy itt vagyunk. A Rózsaszín-tó ezeknek a versenyeknek mindig is az ékköve volt, s most is nagyon nagy dolog itt lenni" – értékelt Szalay, majd elnézett a tó irányába, amely, mintha csak asszisztálni akarna az ünnepi pillanathoz, éppen akkor változott rózsaszínre (a benne lévő algák és a napfény hatására), amikor az első motorversenyző átgurult a céldobogón.

A kamionos mezőnyben ötödikként érkező Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László trió már hetedszer állt rajthoz a viadalon, de a Scania-pilóta azt mondja, most voltak a legnehezebbek a pályák.

„Nagyon tetszett a verseny – a szervezők remekül összerakták. Hosszú pályákat jelöltek ki, és nehezek voltak: pislogni is alig lehetett, mert elég volt egy pillanatnyi kihagyás, és az ember máris ott találta magát a slamasztikában. Minden benne volt, aminek egy maratoni terepraliversenyben benne kell lenni, és nagyon boldogok vagyunk, hogy ezúttal is elhoztuk a magyar zászlót a Rózsaszín-tóhoz – immár hetedik alkalommal" – mondta Kovács Miklós.

AFRICA RACE
A végeredmény. Autósok: 1. Kanat Sagirov, Vitalij Jevtekov (kazah, ukrán, Toyota Hilux) 43:11:50, 2. Thomasse, Larroque (francia, Optimus) 24:48 p h., 3. Serradori, Haquette (francia, Proto) 1:33:23, ...13. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Mokka) 15:50:23 ó h.
Kamionosok: 1. Anton Sibalov, Robert Amatics, Almaz Kisamijev (orosz, Kamaz) 47:22:01, 2. Tomecek, Lala (cseh, Tatra) 2:52:09 ó h., 3. Jacinto, Teixeira, Cochinho (portugál, MAN) 3:37:33 ó h., ...5. Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László (magyar, Scania) 53:14:22 ó h.
Motorosok: 1. Pal Anders Ullevalseter (norvég, KTM) 48:12:13, 2. Newland (brit, KTM) 6:02:40 ó h., 3. Hamard (francia, Husqvarna) 6:29:37 ó h.