Dakar rali: séta az inkák szent helyén – így hangolódtak Szalayék

Az inkák itt készültek fel a nagy döntésekre, a vezetők itt cseréltek eszmét a jósukkal. A szent hely Limától alig negyven kilométerre fekszik, s ha már így ráértek a Dakar ralira hangolódó versenyzők (hiszen csütörtökön átestek a kötelező adminisztratív és technikai ellenőrzésen), nem hagyhatták ki, hogy elmenjenek Pachacamacba. A hatalmas területen, amely a körös-körül lévő homokhegyekkel már a sivatagra emlékeztette őket, 17 piramist tártak fel, és itt található a szentként tisztelt kép is, amely alighanem a földrengések istenét (Pacha Kamaq-ot) ábrázolja.

Szalay Balázs és Bunkoczi László tett egy nagy sétát a homokösvényeken, megcsodálta az inkák előtti korból származó vízvezetéket, a lakóépületek maradványait és a szüzek házát, majd pedig csatlakozott a helyiekhez, akik bőszen simogattak egy szobrot – hátha szerencsét hoz... A Dakar előtt minden plusz megerősítés jól jön, hiszen a jubileumi negyvenedik viadalon 9000 kilométer (ebből 4500 km mért szakasz) vár a mezőnyre.

„Ha kérhetnék valamit az itteni jósoktól és istenektől, azt kérném, hogy sikerüljön jó döntéseket hoznunk az elkövetkező valamivel több mint két hétben, hogy mindig mutassák meg nekünk a helyes irányt..." – kezdte a navigátor, amire a 13. Dakarjára készülő Szalay viccesen csak annyit mondott: „Az tényleg nagyon jó lenne, ha mindig megtalálnánk a helyes utat, mert az azt jelentené, hogy nem tévedünk el. Ez ugyanis az egyik kulcskérdés a Dakaron."

A limai légibázis egyébként már kissé kihalt volt – akadt néhány versenyző, aki ezen a napon esett át a kötelező ellenőrzéseken, de többnyire inkább készülődtek. Fizikailag (a csomagokkal való küzdelem állandó az út során) és mentálisan egyaránt.

A Dakar rali mezőnye ugyanis szombaton részt vesz az ünnepélyes rajtceremónián, majd Pisco felé veszi az irányt, ahol egy rövid, ám a szervezők leírása alapján velős szakaszt teljesít. A neheze azonban még csak ezután jön, ugyanis ezúttal a sivatagban „kezdődik a tánc", utána következik a magaslat (Bolívia), majd pedig a gyors, technikás pályák a pampákon (Argentína)

„Belenéztem az első néhány nap távjaiba és útvonalába, s csak annyit mondhatok, baromira nem szeretem, ha fenyegetnek" – viccelődött Bunkoczi László, és ez nem is vicc, ugyanis nem lehet véletlen, hogy a második, harmadik, negyedik szakaszon alternatív útvonalat is kijelöltek a szervezők, vagyis aki úgy érzi, hogy képtelen átverekedni magát a hatalmas dűnesorokon, kikerülheti őket – természetesen tetemes büntetés ellenében. Ez újítás a Dakaron, amit nyilván annak érdekében vezettek be, hogy a mezőny fele ne vérezzen el már az első napokban.

Érdekesség egyébként, hogy a motorosok számára nem áll fenn ez a lehetőség, nekik végig kell küzdeniük magukat a legvadabb terepeken is, cserébe viszont a napok többségében ők rajtolnak először. Magyar részről Dési János és Horváth Lajos (előbbi a hatodik, utóbbi a második Dakarján indul) mellett az erdélyi Gyenes Emánuelre és a szerbiai Saghmeister Gáborra is figyelnünk kell majd.