SOKAN EMLÉKSZÜNK MÉG arra a tizenhét évvel ezelőtti hétvégére, amikor 2007 augusztusában harmincezer magyar szurkoló utazott a csehországi Brnóba csak azért, hogy élőben lássa a valaha volt legmagasabban jegyzett motorversenyzőnket, Talmácsi Gábort, aki akkor ugyan negyedik lett, de a szezon végén megszerezte a világbajnoki címet a 125 köbcentis kategóriában. Mindez csak egy kis ízelítő volt abból, a magyar szurkolók mi mindenre képesek azért, hogy honfitársaikat buzdítsák, és mennyire népszerű volt a sportág Magyarországon akkor, amikor volt kinek szurkolni.
Persze ahhoz, hogy ez 2007-ben így legyen, több dolognak is teljesülnie kellett. Nem volt elég az, hogy a magyarok alapvetően szeretik a motorsportokat, amit a Formula–1-es Magyar Nagydíj, a hazai rali- és motorversenyek tucatjai a mai napig évről évre bizonyítanak, hanem bizony kellett hozzá egy olyan nemzetközi szintű klasszis, mint Talmácsi Gábor, aki nemcsak rajthoz állt, hanem a győzelemért küzdött, mert ekkora tömeg csak egy ilyen kaliberű versenyzőért, egy sztárért mozdul meg.
És ne legyenek kétségeink, most is kell majd egy vagy több fiatal magyar motoros, akiért sok-sok ezer ember utazik el Balatonfőkajárra, s vesz jegyet magának és a családjának a MotoGP-hétvégére – bár kétségkívül szerencsésebb, hogy mondjuk egy fővárosi rajongónak már nem négy órát kell autóznia a legközelebbi pályához, hanem csak egyet, nem háromszázötven kilométert kell megtennie, hanem alig százat.
Több mint három évtizede hazánk már rendezett világbajnoki futamot a gyorsasági motorozás királykategóriájában, de igazán Talmácsi volt az, aki az ezredforduló után, miközben a MotoGP is rohamosan fejlődött, újra felrakta Magyarországot a sportág térképére, az pedig példátlan közös akarat és összefogás eredménye, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem került le onnan. Pedig az elmúlt tizenöt évben volt mindenhogy, többször nézett ki úgy, hogy vége a hazai MotoGP-álomnak, nem lesz belőle semmi, de a főszereplők, élükön magával Talmácsival, sosem adták fel.
Készítettem interjút „Talmával” 2008-ban és most is, a kettő között eltelt tizenhat év, de 43 évesen éppolyan lelkesedéssel beszélt a bukótér szükséges méretéről, mint annak idején arról, hogyan jött ki a forduló után Héctor Faubel mögül a szélárnyékból. És ez a fanatizmus is kellett ahhoz, hogy a MotoGP Magyarországra jöjjön, és mi is belépjünk azon országok közé, amelyek az autó- és a motorsport csúcskategóriájában egyaránt rendeznek világbajnoki futamot.