22 év, 62 BL-elődöntő, 4. hely Európában – magyar csapatok nélkül nincs final four

Egyszer sem fordult elő 2022-ig, hogy egy idényben öt különböző Bajnokok Ligája-/Euro­liga-sorozatban kerüljön magyar csapat a legjobb négy közé, már ami a legfontosabb (az olimpiai programban is szereplő) csapatsportokat illeti. Idén viszont összejött a különleges bravúr: a női kosárlabda Euroligában a Sopron Basket, a női kézilabda Bajnokok Ligájában a Győri Audi ETO KC, a férfi BL-ben a Telekom Veszprém, a férfi vízilabda Bajnokok Ligájában az FTC-Telekom, a női pólósok Euroligájában pedig az UVSE jutott be Európa legjobb négy együttese közé. (Ugyanakkor itt jegyeznénk meg, hogy 2021-ben is öt magyar klubért szoríthattunk a kontinens elitversengéseinek végjátékban, csakhogy nem öt, hanem négy sorozatban – egy évvel ezelőtt a Veszprém nem került be a férfi kézilabda BL négyes döntőjébe, ellenben az UVSE mellett a Dunaújváros is befért a legjobb négy női vízilabdaklub mezőnyébe.)

Az öt sorozatban elért öt elődöntős szereplés mérföldkő a magyar sporttörténelemben, és nem csak a mostani összeállításban (lásd infografikánkat) kiemelten vizsgált XXI. századi final four-eredményeket tekintve: egy évadban négy elődöntős szereplésnél (1975: Vasas, BSE, NIM, OSC; 1979: Honvéd, Vasas, NIM, OSC; 1982: Honvéd, Vasas, NIM, Vasas) többre a XX. századi magyar élklubok erejéből sem futotta a legnívósabb kupákban. És nem, a 2022-es teljesítmény értékén az sem változtat, hogy ebből az öt elődöntősből egyedül a (fennállása során először nyerni tudó) soproni női kosárlabdacsapat tagjai fotózkodhattak fülig érő szájjal a trófeával, míg például a négy magyar elődöntőst adó 1982-es évben a Vasas női és a Budapesti Honvéd férficsapata is BEK-győztes lett kézilabdában. Mint ahogy szintén négy elődöntősből vált két kupagyőztes 2019-ben, hála a győri kéziseknek és a ferencvárosi férfi vízilabdázóknak.

A final fourok (férfi vízilabdában 2015-től hatos, 2018 óta nyolcas döntők végén osztanak érmeket) magyar „megszállását” akkor is jelentőségteljes teljesítményként kellene értékelnünk, ha egyszeri, kicsúszott eredményről lenne szó. Ám ahogy a kétezres évek eredményeit évenkénti bontásban feldolgozó adatrajzunk is mutatja, klubcsapataink BL-szereplése prosperál. Ebben az évszázadban (fellengzősen: évezredben) egyetlen olyan idényt sem találunk, amelyben ne jutott volna be legalább egy magyar klub sportága elitsorozatának legjobb négy együttese közé, sőt (a koronavírus-járvány miatt félbeszakított, megtépázott 2019–2020-as évadot nem számolva) csupán három olyan évet találunk (2007, 2010, 2011), amelyben mind­össze egy csapatunk – mindhárom esetben a győri kézisek – verekedte be magát az elitbe. Ellenben 2016 és 2022 között úgy jött össze 26 BL-/Euroliga-elődöntős magyar részvétel (3.7-es évenkénti átlag), hogy 2020-ban a „magyaros” versenyszámok közül egyedül férfi kézilabdában rendezték meg a négyes döntőt – azt is decemberben.

A magyarost amúgy nem véletlenül tettük idézőjelbe, hiszen 2001 óta ezt az öt szakági sorozatot figyelve remélhetünk jó szereplést élcsapatainktól – női kézilabdában 18 (a Győr 2007 óta csak egyszer maradt ki a legjobb négyből), női vízilabdában 14, férfi vízilabdában 12, férfi kézilabdában 10, női kosárlabdában 8 négy közé kerülésnek tapsolva. (Miközben azt se felejtsük el, hogy például női röplabdában 37, férfi labdarúgásban 48, férfi kosárlabdában 64 éve járt magyar klub hasonló magasságban.)

A vizsgált 22 év (2001–2022) termése egyébiránt összesen 62 magyar elődöntős részvétel, amelyből 10 végződött kupagyőzelemmel (16 százalék), további 18 pedig második helyezéssel, ami így együtt azt jelenti, hogy a négy közé kerülések közel fele (45 százaléka) végződik a magyar csapat döntőbe jutásával.

És még egy érdekesség!

A kétezres évekre jutó 62 magyar BL-/Euroliga-elődöntő európai összesítésben is kiváló eredmény. Főleg úgy, hogy ezt nem is csak az öt „magyaros” szakág adatai alapján mondjuk. Készítettünk ugyanis egy olyan statisztikai kimutatást is, amelyhez a férfi és női kézilabdán, a férfi és női vízilabdán, valamint a női kosárlabdán kívül hozzászámoltuk a férfi kosárlabda, a női és a férfi röplabda, illetve a férfi labdarúgás vonatkozó elődöntős adatait is (a női labdarúgásét azért nem, mert ott csak 2002-ben hirdettek először győztest, s az első nyolc kiírás még UEFA Women's Cup néven futott). Ez alapján kiderült, hogy 2001 óta e 9 versenyszám összesen 764 BL-/Euroliga-elődöntős „kvótáján” 27 különböző ország osztozott (plusz az egyszerűség kedvéért a mi listánkon külön sorban szerepel Szerbia és Montenegró 2003 és 2006 között létező államalakulata), és Magyarország – Olaszországot, Spanyolországot és Oroszországot követve – bizony az igen előkelő 4. helyen áll! És ez talán még az idei öt final four-szereplésünknél is nagyobb szenzáció.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. június 25-i lapszámában jelent meg.)