Négy nap múlva kezdődik a kaland: a vadonon át, nyolcezer fölé

„Magyar expedíció, magyar légitársaság magyar vezérigazgatóval, mégis lehetetlen helyzet – mondja a különítmény vezetője, Kollár Lajos, aki a Lufthansánal jóval több megértésre talált.

A csapat másik két tagja közül Barna Dániel Svájcban dolgozik, dr. Szabó Levente traumatológus pedig Miskolcon.

„Egyfolytában nyír, szab, varr, hogy az úthoz elég szabadságot gyűjtsön össze” – mondja utóbbiról Kollár Lajos.

A Manaslu megközelítéséig előbb a bürokráciával, majd a vadonnal kell megküzdeni. „Ez Ázsia, az ügyek intézése nem megy könnyen. Feltesznek nekünk olyan kérdéseket is, amelyekre nem is számítunk – folytatja Kollár Lajos. – A nagy melegben aztán vad vidéken föl-le, föl-le megyünk hosszú, de gyönyörű úton.”

„Sokáig gyaloglós a terep, a csúcsszakasz viszont olyan meredek, hogy sokan nem is érik el a legmagasabb pontot, megállnak alatta, és azt mondják, ez a csúcs – teszi hozzá Erőss Zsolt. – Az alaptábor viszont ötezer méter alatt van, így jó lehetőséget kínál a regenerációra és az akklimatizációra.”

Magyarországon marad az expedíció egyik legfontosabb segítője, Pártai Lúcia meteorológus, aki kollégáival napra – és hegyre – pontos előrejelzést ad most is.



„Úgy érezzük magunkat, mintha csapattagok lennénk – mondja. – Éveket öregszünk, míg kint vannak a hegymászók, és óriási az üdvrivalgás nálunk is, amikor leérnek a hegyről. Nagyon várjuk őket haza.”