Mester és tanítványa – a fiatalkori sportoló-edző kapcsolat

Az edzői hozzáállás, ami előre visz

A gyerekekkel foglalkozó szakemberek elsődleges feladata, hogy olyan megközelítést találjanak, mely illeszkedik a gyerek életkori sajátosságaihoz. Azokat astratégiákat érdemes választaniuk, melyek a sporthoz való kötődés építésén alapulnak, és fejlődésre ösztönzik a fiatalokat. Ilyenkor az edző nem csak a végcélt emeli ki, hanem az ahhoz vezető fejlődési utat is. Ők az ún.

„NYERNI A FEJLŐDÉS ÁLTAL” TÍPUSÚ EDZŐK.

A fiatal sportolókat életkorukból adódóan bizonytalanság jellemzi. Ezért kifejezetten fontos, hogy edzőjük az önbizalmuk építésén dolgozzon. A nehéz időszakok, amikor nem jönnek a győzelmek, negatívan hatnak a fiatalok önértékelésére, és a kudarcok hatására szorongásuk is felerősödhet. Ha viszont a sikert az jelenti, hogy a sportoló mennyire elszánt, mennyi energiát fektetett a versenyzésbe, és mennyit fejlődött magához képest, akkor megtalálhatjuk azokat a tényezőket, amikaz önbizalom újraépülését támogatják. A verseny végeredményéta gyerek nem tudja teljes mértékben befolyásolni, de a befektetett munka hangsúlyozásával olyan célt adhatunk neki, melyet képes kontrollálni. A kontroll érzése csökkentheti a versenyhelyzet okozta túlzott izgalmat, nyugodt hozzáállás pedig egyértelműen a teljesítmény javulásához vezet.



Az edzői hozzáállás, ami előre visz

A gyerekekkel foglalkozó szakemberek elsődleges feladata, hogy olyan megközelítést találjanak, mely illeszkedik a gyerek életkori sajátosságaihoz. Azokat astratégiákat érdemes választaniuk, melyek a sporthoz való kötődés építésén alapulnak, és fejlődésre ösztönzik a fiatalokat. Ilyenkor az edző nem csak a végcélt emeli ki, hanem az ahhoz vezető fejlődési utat is. Ők az ún.

„NYERNI A FEJLŐDÉS ÁLTAL” TÍPUSÚ EDZŐK.

A fiatal sportolókat életkorukból adódóan bizonytalanság jellemzi. Ezért kifejezetten fontos, hogy edzőjük az önbizalmuk építésén dolgozzon. A nehéz időszakok, amikor nem jönnek a győzelmek, negatívan hatnak a fiatalok önértékelésére, és a kudarcok hatására szorongásuk is felerősödhet. Ha viszont a sikert az jelenti, hogy a sportoló mennyire elszánt, mennyi energiát fektetett a versenyzésbe, és mennyit fejlődött magához képest, akkor megtalálhatjuk azokat a tényezőket, amikaz önbizalom újraépülését támogatják. A verseny végeredményéta gyerek nem tudja teljes mértékben befolyásolni, de a befektetett munka hangsúlyozásával olyan célt adhatunk neki, melyet képes kontrollálni. A kontroll érzése csökkentheti a versenyhelyzet okozta túlzott izgalmat, nyugodt hozzáállás pedig egyértelműen a teljesítmény javulásához vezet.

A hatékony edző-sportoló kapcsolat

Az együttműködés akkor a legeredményesebb, ha

AZ EDZŐ ÉS A SPORTOLÓ EGY HULLÁMHOSSZON VANNAK,

vagyis az edzésre, a jövőre és a kapcsolatukra vonatkozó érzéseik, gondolataik és céljaik hasonlóak. Ezt az állapotot úgy érhetjük el, hogy megteremtjük az érzelmi közelséget a játékosokkal, az elkötelezettséget a sportáguk és a jövőjük iránt, valamint az egymást kiegészítő edző-sportoló kapcsolatot.

Mire is vonatkoznak pontosan ezek a tényezők?

1. Ideális érzelmi közelség: az edző-sportoló kapcsolat érzelmi oldalát, annak mélységét és erősségét írja le. Kölcsönösen pozitív érzelmi kapcsolatban a felek kifejezik a másikba vetett bizalmukat, tiszteletüket és megbecsülésüket. Az optimális közelség megteremtéséhez fontos, hogy emberileg is megismerjék egymást a felek, lehetőség szerint a sportkörnyezeten kívüli közös programokon keresztül. Itt fény derülhet olyan magánéleti problémákra is, melyek befolyással lehetnek az edzésmunkára. Ha már kialakult a megfelelő mértékű közelség, akkor a sportoló önmagában és az edzőjében egyaránt bízik, amisegíti a felkészülést. Fiatal sportolóknál kifejezetten fontos, hogy edzőként stabil érzelmi támaszt nyújtsunk.

2. Elkötelezettség: a gondolatok világát és az együttműködést írja le. Az elkötelezettség tulajdonképpen az edző-sportoló kapcsolat minőségét tükrözi. Azt a szándékot, vágyat, hogy nehézségek, esetleges elakadások esetén is fenntartsák a kapcsolatukat. Alapvetően a mindkét fél részéről érkező hosszú távú együttműködésre való igényt fejezi ki. A közelség adta nyitott kommunikációs csatornák – az élmények, gondolatok, vélemények egymással való megosztásán keresztül – az együttműködést segítik elő. A sportoló ki meri fejezni aggodalmait, félelmeit, mert tudja, hogy edzője megérti őt, és hasznos tanácsokkal látja el. A hangsúly tehát a megértésen és a tudásmegosztáson van. Edzőként fontos, hogy jelezzük, megértjük elkeseredettségüket, dühüket, és ezzel együtt megfigyeléseinket, tanácsainkat is megosszuk.

3. Kiegészítés: Viselkedések és cselekedetek tere. A hitelességről van szó, arról, hogy a sportoló és az edző viselkedésmódja, cselekedetei megfelelnek-e érzelmeinek, gondolatainak. Például egy sportoló, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy dominánsan támadó pozícióban van, majd a tétmeccsen minduntalan szabadulni igyekszik a labdától, hitelét veszti. Vagy ha egy edző azt várja a sportolótól, hogy vállalja a felelősséget hibáiért, de ő soha nem emel ki egyet sem a sajátjai közül, kételyeket ébreszt a fiatalban. A hitelességben kiemelt szerepe van a szabályoknak, irányelveknek, amiket edzőként már a közös munka kezdetekor érdemes tisztáznunk.

Amikor nagy a tét

Versenyhelyzetben a fiatal sportolók számos stresszforrássaltalálják szembe magukat. Meg akarnak felelni saját és környezetük (edző, csapattársak, szülők) elvárásainak. Félnek a kudarcoktól, az őket érő kritikáktól, a játékidőből való kicsúszástól, az esetleges sérülésektől. Az edzők feladata, hogy segítsék a sportolókat a stresszel való megküzdésben, amire akkor van lehetőség, ha már kialakult az ideális kapcsolat kettőjük között. A tréner többek között a szabályok előzetes tisztázásával, konkrét fejlődési célok kitűzésével, rutin kialakításával, támogató légkör megteremtésével, valamint pozitív megerősítéssel segítheti a megküzdést.

A sportszülők és az edzők közötti összhang

Gyerek- és fiatalkorban a sportolók nagymértékben függnek a szüleiktől, meghatározó számukra a véleményük. A szülők szerepe, motiváltsága gyerekük sportéletében meghatározhatja a fiatalok elkötelezettségét, kitartásátésaz edzővel való kapcsolatát is.

A SIKERES VERSENYZŐ MÖGÖTT EGY JÓL MŰKÖDŐ EDZŐ-SZÜLŐ PÁROS ÁLL.

A szülők és az edzők gyakran hasonló helyzetben találják magukat. Ugyanaz a céljuk: a maximumot kihozni a fiatal sportolóból. Ugyanakkor a téthelyzetben legtöbbször már nem tudnak javítani a sportoló teljesítményén. Az edzők – a szülőkhöz hasonlóan – átélik a tehetetlenség érzését vagy éppen az örömöt, bánatot. Szerepük így inkább a versenyt megelőző felkészülési időszakban van. Ekkor fontos a köztük lévő összhang. Nem szerencsés, ha a szülők a gyerekük előtt kérdőjelezik meg az edző munkáját. Ha a sportoló azt érzi, hogy a szülei részéről csökken az edzőbe vetett bizalom, akkor az övé is megrendülhet. Mégis előfordulhatnak olyan helyzetek, mikor a szülők úgy látják, hogy gyerekük nehézségekkel küzd a közös munka során, ilyenkor érdemes konzultációt egyeztetni az edzővel és megbeszélni a problémát. Az edzők és szülők közötti összhang és egyetértés megerősíti a sportolót a beléjük vetett bizalmában, így minden erejével a felkészülésre tud koncentrálni.

A sportoló gyerekek tehát különös odafigyelést, speciális stratégiákat igényelnek. Edzőként fontos, hogy emberileg is ismerjük, elfogadjuk és támogassuk a fiatalokat, tehetségük kibontakozása érdekében. Sokkal érzékenyebbnek kell lennünk a gyerekek problémáira, az edzés mellett érzelmi támaszként kell szolgálnunk.