A húszperces előadás elején Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó és Arlóy Zsófia asztaliteniszező paralimpikon köszöntötte a mintegy 1000 résztvevőt, majd Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szólt a megjelentekhez.
„Magyarország olimpiai nemzet, 176 aranyéremmel, a modern ötkarikás mozgalom alapítójaként, s az örökrangsor nyolcadik helyezettjeként” – mondta Borkai Zsolt. Hozzátette, azért vannak most jelen, hogy valóra váltsák Kemény Ferenc 1894-es álmát, vagyis a budapesti olimpiarendezést, amely – mint a MOB elnöke mondta – „nemcsak az ő álma, hanem a miénk is”.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2024-es értékelő bizottságának munkacsoportja korábban már átnézte és értékelte a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázati anyagok második részét. A háromnapos, Lausanne-ban tartott tanácskozáson Budapest, Párizs és Los Angeles pályázati anyagának második részét értékelték, méghozzá kormányzati, jogi és versenyhelyszín-finanszírozási szempontból. A munkát az értékelő bizottság elnöke, Frank Fredericks vezette, a beszámolót a december 6–8. között sorra kerülő végrehajtó bizottsági ülésen prezentálják. Fredericks elmondta: a pályázóknak lehetőségük volt az első körös anyag módosítására, mivel az Agenda 2020 ezt megengedi – ezeket is megvizsgálták. A pályázó városokat a végrehajtó bizottság ülése után videokonferencián értesítik az eredményről. |
Fürjes Balázs, a budapesti pályázat vezetője kijelentette, hogy magáénak érzi a budapesti olimpia vízióját, „egy olyan budapesti játékokat, amely életre kelt egy új generációt a sport mindent elsöprő erejével”.
„Aki épít, álmokat vált valóra, az építéshez és alkotáshoz pedig szabadságra, felelősségre és fegyelemre van szükség: szabadságra, hogy megálmodjuk, felelősségre, hogy megtervezzük, és fegyelemre, hogy kivitelezzük” – jelentette ki Fürjes Balázs, s hozzátette: ma a közép-európai országok gazdasága növekszik a leggyorsabban és teljesít a legjobban az Európai Unión belül.
A budapesti olimpiai pályázat vezetője kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi 15 évben 55 milliárd dollár értékű infrastrukturális és sportberuházást valósított meg olimpiarendezéstől függetlenül, de arra felkészülve. Példaként említette a Papp László Budapest Sportarénát, a Groupama Arénát, a Dagály Úszóarénát, valamint a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzésének otthont adó új Puskás-stadiont.
Fürjes Balázs hangsúlyozta: Budapest kivételes fejlődési pályára lépett és készen áll a játékok megrendezésére, azaz, mint mondta: „a megfelelő város a megfelelő időben”.
A prezentáción Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes azt mondta, „Budapest fesztiválváros, amely egyre sikeresebb, magabiztos és szenvedélyes, eredményes, a játékok iránt elkötelezett ”. Kiemelte, hogy Budapest a világ hetedik legsportosabb városa, amely a legtöbb helyet lépett előre ebben a rangsorban. Hangsúlyozta, hogy a magyar fővárosban vérbeli sportrajongók élnek, a város pedig a közönségért és az új generációért létezik.
„A magyar emberek melegségétől és nyitottságától sugárzik ez a város, a fesztiválérzéstől, a sport iránti szenvedélyünktől. Amikor új lendületről beszélünk, Budapestről és annak olimpiai szenvedélyéről van szó” – jelentette ki a főpolgármester-helyettes.
Mizsér Attila, a Budapest 2024 sportigazgatója arról beszélt, hogy a mostani a megfelelő idő egy újfajta olimpiai tervhez, amely a város fejlődéséhez illeszkedik.
„Budapest a valódi megoldás, mert egy közepes méretű világváros ideális mérettel ahhoz, hogy a játékok eggyé váljanak a várossal. A budapesti olimpia emberléptékű és barátságos lesz, kivételesen rövid utazási időkkel, lehetővé téve egy elképesztő fesztiválélményt” – mondta Mizsér.
A sportigazgató kitért rá, hogy a budapesti egy biztonságos és megközelíthető környezetben rendezett olimpia lehet, amely valóban új és egyedülálló élményt nyújthat, s amelynek során az egész város egyetlen, jól összekötött olimpiai parkká válik.
„Segítünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és Önöknek abban, hogy kialakítsanak egy új, emberléptékű olimpiai tervet, amely új lehetőségeket kínál az ötkarikás mozgalomnak és a jövőbeli rendező városoknak, s megvalósítható, kivitelezhető megoldásokat tartalmaz, melyek minden modern, közepes méretű világváros friss lendületére és képességeire épülnek” – jelentette ki Mizsér Attila.
A prezentáció végén Fürjes Balázs foglalta össze az elhangzottakat, majd kiemelte, hogy a NOB által elfogadott Agenda 2020 reformprogram lehetővé teszi a rendezést a közepes méretű városok új generációjának, ezek a városok pedig olyan lehetőségeket teremtenek az olimpiai mozgalomnak, amelyek előremozdítják a NOB reformprogramját.
„Valódi alternatíva vagyunk. Valódi, mert erős, profi és biztonságos tervet nyújtottunk be, és alternatíva, mivel valami teljesen mást, teljesen újat kínálunk” – jelentette ki a budapesti pályázat vezetője.
Az ANOC dohai közgyűlésén először Los Angeles, végül Budapest után Párizs mutatkozhatott be. Ez azért volt kulcsfontosságú, mert ezután a pályázó városoknak csupán három alkalommal lesz lehetőségük részletes prezentációban bemutatni az elképzeléseiket: a NOB értékelő bizottságának jövő májusi látogatásakor, a júliusi, lausanne-i technikai prezentáción, valamint szeptemberben, a limai helyszínkijelölő kongresszuson.
Az ANOC közgyűlésén való részvétel különleges lehetőség arra, hogy a pályázók megismertessék elképzeléseiket a NOB-tagokkal, akik nem látogathatják meg a pályázó városokat.
Az ANOC most 206, a NOB által elismert szervezetet foglal magába, köztük a MOB-ot is. A szövetség elnöke 2012 óta a kuvaiti Ahmed al-Fahad al-Ahmed al-Sabah sejk, főtitkára pedig a svéd Gunilla Lindberg, s ők mindketten a NOB tagjai is egyben.