Van benne valami – S. Tóth János publicisztikája

Már nem az a kérdés, hogy az e-sportok felkerülnek-e az olimpia műsorára, hanem csupán az, hogy mikor. Jun Bjung Hun azt állítja, rövid időn belül. Szerinte a feltartóztathatatlan előretörés jele, hogy a 2022-es Ázsiai Játékok műsorán ott lesznek az elektronikus sportok. A digitális korszak nemcsak egy új sportágat hozott létre, hanem a legnépszerűbb major sportot alkotta meg – teszi hozzá.

Jun Bjung Hun nem őrült és nem is fantaszta. Ő a Dél-koreai és egy személyben a Nemzetközi E-sportszövetség elnöke. Szöuli irodájából mozgatja a szálakat, s feltett szándéka, hogy az e-sport iránti rajongást erősítse szerte a világban. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy az idősebb generációk a fiatalság megrontójaként tekintenek a videojátékokra. S valóban: dél-koreai szakemberek szerint újabban a drog és az alkohol mellett a játékszenvedély az egyik leggyakoribb mentális betegség. Már a tíz év körüliek társaságában is egyre jellemzőbb, hogy elvesztik a kapcsolatukat a külvilággal, szüleikkel, barátaikkal, nem alszanak és nem esznek vagy éppen ellenkezőleg, folyamatosan zabálnak, miközben odacövekelik magukat a monitor elé. Sőt, a nagycsoportos óvodások is bekerültek a pszichiátriákra, ugyanis őket is beszippantotta a játékőrület. A szöuli kormányzat a függőség enyhítése reményében 2011-ben megalkotta a Hamupipőke-törvényt, amely a 16 éven aluliaknak tiltja a számítógépezést éjfél és hajnali hat óra között.

Jun úr anakronisztikusnak érzi a szabályozást. Azt mondja, olyan ez, mintha meg akarnánk állítani a folyót, ahelyett, hogy a helyes mederbe terelnénk. S lehet benne valami. Azt már saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a digitális forradalom átírta az életünket. Ám számunkra a futballt még mindig a zöld gyepen játsszák, a hokit jégen, a golfozók pedig apró lyukakba ütögetik be a labdát. A sportban megállt az idő.

Vagy legalábbis azt hisszük.

A londoni East Enden tavaly decemberben megnyílt a Fnatic nevű profi e-sportszervezet központja. A Bunkrt „a világ első e-sportáruházaként” hirdeti az alapítója. Az üzletben nem csupán e-sportfelszerelések vásárolhatók, játékosokkal is találkozni lehet, sőt élőben közvetítenek meccseket. Az e-sportok rajongóinak tudniillik ugyanúgy vannak kedvenceik, mint a tradicionális sportok híveinek. Igaz, e játékosoknak nem a hagyományos sportolói erényekre, hanem elsősorban fürge ujjakra és villámgyors gondolkodásra van szükségük. Sam Mathews, aki tizenhárom éve az édesanyja pénzén alapította meg a Fnaticot, állítja: a labdarúgás mellett ma már az e-sport a másik igazán globális sport.

Jun Bjung Hun nem őrült és nem is fantaszta. Ő a Dél-koreai és egy személyben a Nemzetközi E-sportszövetség elnöke. Szöuli irodájából mozgatja a szálakat, s feltett szándéka, hogy az e-sport iránti rajongást erősítse szerte a világban. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy az idősebb generációk a fiatalság megrontójaként tekintenek a videojátékokra. S valóban: dél-koreai szakemberek szerint újabban a drog és az alkohol mellett a játékszenvedély az egyik leggyakoribb mentális betegség. Már a tíz év körüliek társaságában is egyre jellemzőbb, hogy elvesztik a kapcsolatukat a külvilággal, szüleikkel, barátaikkal, nem alszanak és nem esznek vagy éppen ellenkezőleg, folyamatosan zabálnak, miközben odacövekelik magukat a monitor elé. Sőt, a nagycsoportos óvodások is bekerültek a pszichiátriákra, ugyanis őket is beszippantotta a játékőrület. A szöuli kormányzat a függőség enyhítése reményében 2011-ben megalkotta a Hamupipőke-törvényt, amely a 16 éven aluliaknak tiltja a számítógépezést éjfél és hajnali hat óra között.

Jun úr anakronisztikusnak érzi a szabályozást. Azt mondja, olyan ez, mintha meg akarnánk állítani a folyót, ahelyett, hogy a helyes mederbe terelnénk. S lehet benne valami. Azt már saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a digitális forradalom átírta az életünket. Ám számunkra a futballt még mindig a zöld gyepen játsszák, a hokit jégen, a golfozók pedig apró lyukakba ütögetik be a labdát. A sportban megállt az idő.

Vagy legalábbis azt hisszük.

A londoni East Enden tavaly decemberben megnyílt a Fnatic nevű profi e-sportszervezet központja. A Bunkrt „a világ első e-sportáruházaként” hirdeti az alapítója. Az üzletben nem csupán e-sportfelszerelések vásárolhatók, játékosokkal is találkozni lehet, sőt élőben közvetítenek meccseket. Az e-sportok rajongóinak tudniillik ugyanúgy vannak kedvenceik, mint a tradicionális sportok híveinek. Igaz, e játékosoknak nem a hagyományos sportolói erényekre, hanem elsősorban fürge ujjakra és villámgyors gondolkodásra van szükségük. Sam Mathews, aki tizenhárom éve az édesanyja pénzén alapította meg a Fnaticot, állítja: a labdarúgás mellett ma már az e-sport a másik igazán globális sport.

Van benne valami, hiszen az innováció iránt legfogékonyabb mamutklubok, mint például a Manchester City vagy a Paris Saint-Germain, maguk is nyitnak az új műfaj felé. Nem titkoltan abban a reményben, hogy a jövő szurkolói részben a digitális játékok hívei közül kerülnek ki, mivel sok gyerek a FIFA-játékok jóvoltából találkozik először a futballal. Az idén a BT Sport brit televíziós sportcsatorna műsorára tűzte a FIFA 17 Ultimate Team Championship Seriest, a Tottenham Hotspur pedig hivatalosan is bejelentette, hogy épülő új stadionja az e-sport-meccseknek is otthont ad. Ötvenezer nézővel számolva, ez átlagban hárommillió font bevételt hoz majd a klubnak. Szakértők szerint a 2012-ben még 100 millió font forgalmú ágazat mostanra 365 millió fontosra nőtt, s világszerte 385 millió rajongót tartanak számon.
Februárban a 12 ezer férőhelyes katowicei Spodek Stadion adott otthont a földkerekség legnagyobb e-sportrendezvényének, az e-sportok olimpiájának. Az Intel Extreme Masters azonban több szimpla versenynél. Afféle expo, amelyen cégek sokasága mutatja be legújabb fejlesztéseit, amelyeket természetesen ki is lehet próbálni. A lengyel város sorozatban ötödször házigazdája az eseménynek, amely egyről mostanra kéthetes programmá duzzadt. Ez az év látogatórekordot hozott: 173 500-an fordultak meg a multifunkciós arénában, míg online 46 millióan kísérték figyelemmel az eseményeket, ami 2016-hoz képest 35 százalékos emelkedés. Ez volt a világszerte versenyeket szervező e-sportcég, az ESL legnézettebb eseménye.

Az e-sportviadalok a Twitch nevű oldalon kísérhetők figyelemmel, amely közösségi médiaként is működik, azaz lehetővé teszi, hogy az érdeklődők azon melegében megosszák véleményüket a látottakról. Érdeklődőkben pedig nincs hiány: havonta több mint 45 millió rajongó csüng az oldalon. Ennek fényében aligha meglepő, hogy 2014-ben, három évvel az alapítása után a Twitchet 970 millió dollárért felvásárolta az Amazon, a világ legnagyobb online kereskedelemmel foglalkozó vállalata. Egy évvel később az ESL-nek is kérője akadt, a svéd Modern Times Group 87 millió dollárért szerzett többségi tulajdont. A szédítő diadalmenet az ötletgazdákat is meglepte. Az ESL alapítója, Ralph Reichart azt mondta, szülei és társai is őrültnek nézték, amikor belevágott a vállalkozásba. Szerinte a sikernek négy összetevője van: a közösségi média térhódítása, az élő streamközvetítések elterjedése, az egyre gyorsabb internet és a fantáziadús játékok.

Persze partnerekre is szükség van, főképp, ha olyan pompás szimatúak, mint a katowicei polgármester, aki ráérzett, hogy az Intel Extreme Masters befogadása mérföldkő lehet a sziléziai város megújulásában. A hajdani bányásztelepülés célja ugyanis az, hogy Európa egyik szórakoztatóipari központjává alakuljon át. Márpedig a rajongók kö-rében – legalábbis Reichart szerint – Katowice immár az e-sportok Woodstockja. (Mifelénk az e-sport kitörőben van a szubkultúra kategóriából. 2013-ban életre hívták az Egymillióan a magyar e-sportért, azaz az Esportmilla mozgalmat, amelynek középtávú céljai között szerepel az elektronikus sport elfogadtatása a Magyar Olimpiai Bizottsággal. Az áttörésben kulcsfontosságú lehet, hogy a DVTK júliusi zászlóbontása után szeptember 7-én az MTK is életre hívta e-sportszakosztályát. Egyelőre a FIFA-videojáték legjobb hazai versenyzőiből állt össze egy gárda, de a későbbiekben két másik népszerű e-sportban is szerveznek csapatot, a Hidegkuti Nándor Stadion pedig rendszeresen otthont ad e-sportversenyeknek is.)

Ettől persze a „főváros” Szöul marad, elvégre az e-sport bölcsője Dél-Korea. A metropolisz tele van játéktermekkel, amelyek estéről estére zsúfolásig megtelnek. A játékosok ihatnak-ehetnek – akár meleg ételt is – anélkül, hogy egyetlen pillanatra is fel kellene állniuk a monitor elől; mindent a kezük alá tesznek. Ősi trükk, a Las Vegas-i kaszinókban régóta alkalmazzák. S ha már Las Vegas: a kaszinóvárosban újabban e-sporteseményekre is lehet fogadni, sőt, jövőre a híres főutcán, a Stripen (ez a minapi véres tömeggyilkosság színhelye) található Luxor Hotelben megnyílik az első ottani e-sportaréna. Szakértők máris attól tartanak, hogy a szerencsejáték felbukkanásával a korrupció és a fogadási csalás is beszivárog az e-sportba (ha már meg nem történt).

A sláger mostanság a League of Legends nevű valós idejű stratégiai játék, de népszerű a Counter-Strike akciójáték és persze a FIFA-játék is. A játéktermek mellett játékparkok és -stadionok is működnek Dél-Koreában, ezek félúton vannak a mozik és a hagyományos sportarénák között. Nem túlzás azt állítani, hogy a tekvandó mellett az e-sport is nemzeti sporttá lett a világ legfejlettebb széles sávú hálózatával büszkélkedő ázsiai országban. A játékosok közül a 21 esztendős Faker (polgári nevén Li Szang Hjok) az első számú közönségkedvenc. Ő a League of Legendsben utazik – ami szerinte a sakk és a go stratégiai gondolkodását ötvözi a futball és a kosárlabda taktikusságával –, és az SK Telecom együttesének csillaga. Posztja szerint mid-laner, ez a futballban a középső középpályás szerepkörének felel meg. Saját bevallása szerint napi 12 órát gyakorol, de a meccsek közeledtével 15 órát is tréningezik – a gép előtt ülve. Ennek ellenére sportembernek tartja magát, legalábbis a mentális felkészülés alaposságát illetően mindenképpen. Faker profi, évi kétmillió fontos fizetést kap, s ebben nincsenek benne a bónuszok és szponzori juttatások. Ez persze aprópénz mondjuk Cristiano Ronaldo jövedelméhez képest, s most még megtippelhetetlen, csökken-e a különbség.

Amiként az is, hogy ha bekövetkezik, kell-e aggódniuk a hagyományos sportok híveinek.