– Már az új otthonukban kezdik a 2018–2019-es tanévet a Testnevelési Egyetem hallgatói?
– Az egyetem három fázisból álló fejlesztésének első üteme a tervezett határidőre és a meghatározott költségkereteken belül elkészül, a tanévkezdésnek nincs akadálya, a költözés az oktatási tevékenység zavartalan ellátásával párhuzamosan, egyúttal fokozatosan, ütemezetten zajlik majd. Az Alkotás utca mentén, a volt Sportkórház épületeiben, 16 540 négyzetméternyi területen kap helyet a központi épület, amelyben oktatási és igazgatási tevékenységet fogunk végezni; a létesítmény kibővül egy hazai és nemzetközi rendezvényeknek is otthont adó multifunkciós auditóriummal, egy nyolcszáz négyzetméteres agora jellegű közösségi térrel és egy étteremmel. A modern egészségügyet kiszolgálni már nem képes, az európai uniós szabványoknak nem megfelelő, felújított, műemléki védelem alatt álló Hauszmann-épületek olyan funkciót látnak majd el, amelyre tökéletesen alkalmasak: kutatási helyszínek lesznek. Ugyanis ennek a fejlesztésnek eredménye lesz az Európában is egyedülálló, integrált laboratóriumi rendszer, továbbá – jelentős zöldfelület-növekedést eredményezve – őszre befejeződhet a több mint hatezer négyzetméteres történelmi kert helyreállítása is.
– Az impozáns épületek falain belül, a képzési struktúrában is tetten érhető még hasonlóan jelentős változás?
– A képzési rendszer megújítása négy éve, az egyetem önállósulásával megtörtént, azzal, hogy az intézmény kikerült a Semmelweis Egyetem égisze alól, gyakorlatilag új intézményt kellett alapítanunk. Modernizáltuk az óraterveket, felülvizsgáltuk, racionalizáltuk és a munkaerőpiac igényeihez igazodva megújítottuk a képzési tartalmakat. Az önállóvá váló egyetem egyik legjelentősebb célja a tavaly megvalósuló, több mint egy évtized után újrainduló szakedzői szakképzettséget adó edzőképzés volt. Az alap- és mesterszakok tekintetében a felsőoktatási intézmények képzési palettájára az állandóság jellemző, a választék a Testnevelési Egyetemen a 2018–2019-es tanévtől szakirányú továbbképzésekkel bővül.
– Az új alapokra helyezett sportújságíró-képzésről hírt adó, fél évvel ezelőtt tartott sajtótájékoztatón említette: az egyetem évtizedes hiányt pótol a sportmédiaképzéssel. Miért éppen most érkezett el az idő az elindítására?
– Bár több megkeresést is kaptam a sportmédiaképzés elindítására, a mintegy hétszáz újságírót képviselő, a nemzetközi szövetség támogatását is élvező Magyar Sportújságírók Szövetségével kialakított partnerség – a szervezet tagjai szaktudásának és kapcsolatrendszerének köszönhetően neves oktatók közreműködésével és a Nemzeti Sport együttműködésével – garanciát jelent az általunk elképzelt színvonalas oktatás megvalósítására. Régi álmunk válik valóra a képzéssel, és miután a sportközvetítések aránya folyamatosan nő a televíziókban, egyre nagyobb felületet kap – a stratégiai ágazatnak tekintett, ezért kiemelt fontosságú területnek számító – sport, a képzés elindítása indokolt is. Vitathatatlan tény, hogy felhígult a sportújságíró-szakma, a mi dolgunk az, hogy magas szintű képzést biztosítsunk a hallgatóinknak, és ezáltal elinduljunk a minőségi médiakiszolgálás felé. Ezen túlmenően a szellemi képzésnek is ugyanolyan helye van az intézményünkben, mint a fizikainak – az új képzésekkel az arányokon is igyekszünk javítani.
– Milyen céllal szervezték meg a képzést, és hány szemeszterből áll majd?
– A három féléves képzés célja a modern tudásanyaggal felvértezett felsőfokú végzettségű sportriporterek, sportszerkesztők, sportújságírók és sporttal kapcsolatos irodai munkát végzők képzése, akik a magas szintű elméleti ismeretek mellett a gyakorlati munkához szükséges képességekkel és készségekkel rendelkeznek. A tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók – akik reményeink szerint elkötelezett, objektív tájékoztatásra törekvő, innovatív gondolkodású szakemberek lesznek – a sportújságíró-szerkesztő, sportriporter, sportkommentátor vagy sportsajtós munkakörben hasznosíthatják a megszerzett ismereteket a tömegkommunikációs intézményeknél és a sportszervezeteknél.
– Milyen tárgyakat oktatnak kiemelt óraszámban?
– Mindhárom szemeszterben kiemelt óraszámot szentelünk a sportági alapok megismerésének, emellett az első félévben nagy hangsúlyt kapnak a műfajelméleti és kommunikációs ismeretek, és a hallgatók megismerkednek a sport nemzetközi és hazai jogi környezetével. A folytatásban retorika és beszédtechnika, multimédiás újságírás, web-design és grafika, valamint sportmenedzsment-gyakorlat is szerepel a tantervben, az utolsó félévben sportanalitikát, sportfejlesztést és sportpolitikát tanulnak a képzésben részt vevők. A szabadon választható tárgyak között a téli, a szellemi és az amerikai sportok szerepelnek.
– Edzőként, sport- és felsőoktatási vezetőként is rendszeresen találkozott, találkozik sportújságírókkal. Közvetlen tapasztalatai alapján milyennek látja a magyar sportmédia helyzetét és a benne dolgozók tevékenységét?
– Különböző típusú embereket vélek fölfedezi a szakmában. Egyfelől vannak olyan újságírók, akiknél nem a mély és szakszerű precizitás dominál, hanem a mai irányzatokhoz idomuló, modernebb adatközléssel történő figyelemfelkeltés, másfelől vannak naprakész tudással felvértezett, a szakterminológiában is jártas szakemberek – véleményem szerint a kettő között kell helyes arányt találni. Az átlagembernek a túlzott szakmaiság is terhes lehet, ugyanakkor úgy vélem, az tud könnyed és érdekes lenni, aki megfelelő szakmai háttértudással rendelkezik. A rektori munkám során – például a kérvények elbírálásánál – bár nem újságírókra, de fiatal, leendő sportszakemberekre vonatkozóan még egy fontos megállapítást tettem: az írásbeliség – finoman fogalmazva – hanyatlóban van. Abból nem szabad engedni, hogy írni tudjanak az emberek. A képzéseken az írásbeliség javítása előírt követelmény lesz.
– A sportdiplomácia szakirányú továbbképzést két éve hiánypótló vállalkozásként indította – budapesti képzési helyszínnel – a győri Széchenyi István Egyetem. Azzal együtt, hogy a Testnevelési Egyetem neve rendkívül vonzó, van létjogosultsága annak, hogy két felsőoktatási intézményben is képezzék a jövő sportdiplomatáit?
– Több mint egy évtizedig dolgoztam Németországban a világ legerősebb kézilabda-bajnokságában edzőként, ahol az volt az alapelv – és magam is ezt vallom –, hogy a vetélytársak rivalizálásából születik a minőség. Nem ijedünk meg a konkurenciától egyik szakterületen sem. A célunk, hogy valamennyi, így a két féléves nemzetközi sportkapcsolatok-sportdiplomácia szakirányú továbbképzési szak esetében is a legjobb, legnívósabb képzést kínáljuk az oktatási piacon. Szeretném hangsúlyozni, nem mások ellenében, hanem a fiataljainkért fejlesztünk, bővítünk, és hiszem, hogy a kidolgozott programjainkkal versenyképesek leszünk.
– A nem túl erős magyar sportdiplomáciát hogyan segítheti leginkább a képzés?
– A hazai és nemzetközi sportvezetői, sportdiplomáciai állomány megújulás előtt van, és valóban nagyon sok munka áll előttünk ezen a szakterületen. Ha csak abból a tényből indulunk ki, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan sportági szakszövetség van, amelyben nemzetközi szinten döntési kompetenciával rendelkező tagunk dolgozik, látszik, nagyon sok a tennivaló. A célunk olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi sportéletben magas szintű diplomáciai ismeretek birtokában, a fair play szellemében képesek szolgálni a sport ügyét és képviselni hazájuk érdekeit. De első lépésként az országon belüli, különféle szinteken és sokféle területen megjelenő sportdiplomáciai képviseletet kell felkészült szakembereknek méltó módon ellátniuk, később belőlük kerülhetnek ki a kiemelkedő szaktudással és nyelvismerettel rendelkező nemzetközi sportdiplomaták. A cél eléréséhez az alapokat megteremthetjük a szakirányú képzéssel, amelynek alapismereti tantárgyai között a nemzetközi jog, a nemzetközi kapcsolatok és a kommunikáció szerepel, a szakmai törzsanyagot pedig a nemzetközi sportmenedzsment, a nemzetközi sportpolitika és sportszervezetek, valamint a protokoll és eseményszervezés adja. A tananyag elsajátítása után a hallgató ismerni fogja a legfontosabb nemzetközi politikai és gazdasági szervezetek működését, a döntéshozatali mechanizmusokat és a sport társadalmi funkcióit, megérti a nemzetközi sportszervezetek felépítését, működését és az európai integráció elméleti és gyakorlati folyamatát. A szaktudását pedig egyaránt kamatoztathatja hazai és nemzetközi sportszövetségekben, szervezetekben, továbbá a kormányzati és nem kormányzati szervezetek nemzetközi sportügyeinek intézésénél.
A Magyar Sportújságírók Szövetsége a sportkultúra újjáépítésének részeként tekint a szakmai képzés megújítására, a képzésnek helyet adó Testnevelési Egyetem vezetője szerint is minden eszközt meg kell ragadni, amellyel növelni lehet a sport elfogadottságát és társadalmi elismertségét. „A magyar sportkultúra a történelmi hagyományokra, az eredményességre büszke lehet, és erre az alapra építhetünk is, de a sport mint kultúrterület társadalmi elismertsége még várat magára. A munkánk jelmondata, hogy a testnevelésnek és a sportnak össztársadalmi sikerességre van szüksége. A No Sports churchilli alapelvet nem tarthatjuk alkalmasnak és követendő mintának olyan országban, amelyben több száz milliárdot veszítünk a betegségek okozta munkaképtelenség miatt, ahol az általános iskolás gyerekek több mint harminc százaléka gyógytestnevelésre szorul, és ahol a korábban negyven és ötven év felett jelentkező betegségcsoportok ma már az iskolapadban is tetten érhetők. A minőségi sportszakemberképzés ebből az aspektusból nézve is rendkívül lényeges, felkészült munkatársakkal van esély arra, hogy a fiatalokat visszahozzuk a virtuális életből a sportba. Célunk, hogy a testkultúra, a sporttudomány más tudományterületekkel azonos szintre kerüljön, és hasonló elfogadottságnak örvendjen – egy jelentős különbséget azért nem árt szem előtt tartani: ha a többi kultúrterületet nem ismeri, abba nem hal bele az ember…” – mondta Mocsai Lajos. |
– Sportvezetői szemmel nézve hogyan látja, az ismeretanyagon túl milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük a végzett hallgatóknak ezen a területen?
– Manapság nagyon fontos az egyéni mellett a csoportos érdekérvényesítő képesség és a kooperatív munkavégzés, emellett az összefüggéseket átlátó rendszerben gondolkodás, ahogyan a kritikai szemlélet, az összegzőképesség és a fair play eszmeiségének hiteles képviselete is.
– Milyen feltételek szükségesek a tanulmányok megkezdéséhez?
– Az októbertől induló posztgraduális képzésekbe azok a hallgatók tudnak bekerülni, akik már valamely tudományterületen felsőfokú végzettséget igazoló alap- vagy mesterfokozatú oklevelet szereztek. A napokban kaptuk kézhez az Oktatási Hivatal jóváhagyását a továbbképzésekre, az egyetem honlapján – részben – már megjelentek a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók és a felvételi követelmények.
– Az első évfolyam hallgatóit a frissen végzettek közül toborozzák elsősorban, esetleg szélesebb körből is mutatkozik már érdeklődés?
– Valóban jelentős nyomást éreztünk a hallgatóinktól a képzések elindítására, a sportmédiaképzés iránti igényt előrevetítette, hogy a tanfolyami jellegű, százhúsz órás kameraman-, lassító- és feliratozóképzésre olyan hatalmas túljelentkezés volt, ami mindannyiunkat meglepett. Ezzel együtt senkit sem szeretnénk kizárni a lehetőségből, úgy vélem, a sporttudományi képzést folytató hazai felsőoktatási intézményekben végzettek körében is mutatkozhat érdeklődés a továbbképzéseinkre, és várjuk is a közülük kikerülő hallgatókat.
– Szűk körű prémiumképzésben gondolkodnak, vagy szélesebb tömegeknek kínálják a képzéseket?
– Első lépcsőben harminc-ötven tagú hallgatói létszámmal számolunk, a tervezésnél értelemszerűen figyelembe kellett venni, hogy a szakirányú továbbképzések rentábilisak legyenek.
– Manapság alapvető kívánalom, hogy a képzés gyakorlatorientáltlegyen. Milyen eszközökkel kívánnak megfelelni ennek a kritériumnak?
– A Testnevelési Egyetemen alapelv, hogy a képzéseken ötven-ötven százalék legyen az elméleti és a gyakorlati órák aránya, s gyakorlatorientáltak lesznek az újonnan induló szakirányú továbbképzéseink is. Szeretnénk a gyakorlati képzésben helyzeti előnybe kerülni az intézmény sport területén kialakított széles körű kapcsolatrendszerének segítségével, amelynek köszönhetően vezető sportmédiumoknál sajátíthatják el a szakmát a sportmédiaképzésben részt vevő hallgatók, a diplomáciai szakirányon pedig a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a hazai sportszervezetekkel történő együttműködés kínál páratlan lehetőségeket. De a fejlesztések részeként színvonalas, a legmodernebb technikával felszerelt saját tévéstúdió létesítése is tervben van, ahol a képzés mellett talán tartalomgyártást is lehetne végezni.
– Előadóként is részt vesz a képzésekben?
– Négy olimpiával, megannyi világversennyel és több száz válogatott mérkőzéssel a hátam mögött van rálátásom a nemzetközi sportéletre, és miután rendszeresen kapok felkéréseket, elég gyakran megosztom a tapasztalataimat különböző előadások keretében, és örömmel teszem ezt a Testnevelési Egyetem berkein belül is.
Az egyetem őszi költözését követően azonnal elindul – és várhatóan 2020 végéig tart – az intézmény campusfejlesztésének második üteme, amelynek végleges tervei elkészültek, az engedélyeztetés pedig folyamatban van. „A Testnevelési Egyetem eredeti ingatlanán a Hauszmann-féle főépület marad meg tanszéki, sportági és sportmúzeumi feladatokkal, a többi, elavult építményt lebontjuk. A helyükön olyan a föld felszíne alatti és feletti ingatlanfejlesztés valósul meg, amely az egyetem oktatási-kutatási funkcióit és az intézmény társadalmi feladatait szolgálja majd” – mondta a további fejlesztésekről az egyetem rektora, hozzátéve, hogy a Csörsz utcai felújítás keretében műfüves labdarúgópálya, atlétikai pálya és multifunkciós csarnok is épül. A tervek szerint a 2020-tól 2023-ig tartó harmadik ütemben a Déli pályaudvar felszabaduló üzemi területein a második fázist kiegészítő beruházások valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként – többek között – jégcsarnokkal, teniszcsarnokkal, lesiklópályával, extrém sportok űzésére alkalmas létesítményekkel és ízületkímélő biofutópályával is bővülhet majd a komplexum – a létesítmények a nagyközönség számára is nyitottak és iskolai sportolásra is alkalmasak lesznek. |