A két legnépszerűbb tornaszakág világbajnokságai eddig nyílt rendszerűek voltak: nem volt kvalifikáció, a szövetségek egyszerűen benevezték legjobbjaikat a versenyre a FIG megszabta létszámkorlátokhoz alkalmazkodva. A mezőny azonban egyre duzzadt és duzzadt, ezzel pedig együtt járt az is, hogy a világbajnokságok lebonyolítása óriási terhet rótt (anyagilag is) a rendezőkre, a nagyon hosszú versenynapok pedig sem a közönségnek, sem a médiának (elsősorban a televízióknak) nem voltak ideálisak, nem beszélve a bírókról és rendezőkről.
Vatanabe Morinari, a FIG japán elnöke már tavaly év végén jelezte, hogy változtatás szükséges, mert egyre kevesebb olyan szövetség van, mely versenyrendezésre jelentkezik, és ez súlyos problémát jelent. Megkezdődtek az egyeztetések, végül megszületett a döntés kétharmados többséggel: vége a nyílt világbajnokságok korszakának, ritmikus gimnasztikában 2021–23, szertornában 2022–23 között kipróbálnak egy új, selejtezős lebonyolítást. Az biztos, hogy a világbajnokságra a kontinensbajnokságokon keresztül vezet az út a legjobbaknak, de a pontos kvótaelosztást és létszámkorlátokat a FIG még nem tette közzé.
„A kvalifikációs rendszer elsősorban a kontinensbajnokságokra támaszkodik. A selejtezők bevezetése csökkenti az indulók létszámát, ebből pedig az is következik, hogy a versenyek rövidebbek és attraktívabbak lesznek” – tudatta közleményében a FIG, mely elfogadta a 2024-es olimpiai kvalifikációs rendszert is ötkarikás szakágai (torna, ritmikus gimnasztika, gumiasztal) esetében. A szertornával kapcsolatban fontos döntés, hogy a csapatok létszámát négyről ismét ötre emelik (Tokióban egy csapatot csak négy tornász alkothat). A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak még rá kell bólintania erre a változtatásra.
A FIG odaítélte a 2023-as világbajnokságok rendezési jogát is: ebben az évben a torna-világbajnokságot a belgiumi Antwerpen, a ritmikusgimnasztika-világbajnokságot a spanyolországi Valencia, míg a gumiasztal-világbajnokságot az angol Birmingham láthatja vendégül.