Sportpolitika: Az egészség mindennél fontosabb – Szabó Tünde

– Emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma. Hogyan hat ez a sportrendezvényekre, az általunk rendezett eseményekre?
– A Magyarországon rendezett nemzetközi sportesemények száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Sikerrel rendeztük meg számos olimpiai sportág világbajnokságát, Európa-bajnokságát, legnagyobb versenyeit, gondolhatunk a vizes világbajnokságra, a birkózóvébére vagy a vízilabda Európa-bajnokságra, és a sort hosszasan folytathatnánk. Az idén is számos, nagy érdeklődésre számot tartó világverseny rendezési jogát nyertük el, nem véletlenül, hiszen sportpolitikánk egyik pillére a minél több kiemelkedő nemzetközi sportesemény megrendezése. A járvány miatt azonban sajnos a legtöbb rendezésünket le kellett mondani, vagy halasztani. A koronavírus-járvány első hulláma után igyekeztünk minél hamarabb segíteni a sportolókat, hogy visszatérhessenek az edzésekhez vagy akár a versenyzéshez, természetesen szigorú biztonsági protokoll betartása mellett, hiszen ez tudja garantálni az egészségüket. Fontos látni, hogy az állandóan változó helyzet folyamatos odafigyelést igényel, és a szabályok állandó alakítását követeli meg, legutóbb például az emelkedő esetszám miatt a nézők kötelező maszkviselését és egymástól való távolságtartását.

– A sportéletben is egyre több a pozitív eset, a versenyzők viszont úgy vélik, a fertőzés utáni visszatérés túlságosan szigorú feltételekhez van kötve. Egykori sportolóként, jelenlegi sportvezetőként mit gondol erről?
– Hangsúlyozom, amit már mondtam: az egészség mindennél fontosabb. Tavaszhoz képest már jóval többet tudunk a koronavírusról, de még mindig nincs teljes képünk arról, milyen szövődményei lehetnek. Persze egy sportoló csak azt érzi, már menne vissza a pályára, a terembe, ám nekünk az a feladatunk, hogy ezt csak akkor engedjük, ha tényleg minden rendben van nála – nem kockáztathatjuk, hogy később megsérüljön, vagy újra megbetegedjen.

– Milyen megérzései vannak a tokiói olimpia kapcsán?
– Igyekszem nemcsak sportvezetőként, hanem kívülállóként is nézni, mindenhogyan azt vallom, hogy az olimpiára szükség van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság decemberben hozza meg hivatalos döntését, s mivel a testületet egy olimpiai bajnok vezeti, ez feltételezi a sportolócentrikus álláspontot, ám az is fontos, hogy a szervezők felkészülhessenek mindenre – legyen olimpia, de biztonságos! Ha addigra lesz vakcina, az persze könnyíthet a helyzeten, ám nekünk mindig csak a jelennel kell foglalkoznunk, így most azon kell dolgozni, hogy Tokió képes legyen fogadni a sportolókat, a szakvezetőket és akár a nézőket is.

– A Magyar Úszószövetség elnöksége februárban úgy döntött, a vizes sportokat tömörítő európai szövetség, a LEN irányító testületébe, a büróba önt jelöli – alelnöknek.
– Online lesz vasárnap a tisztújító kongresszus, ennek a nagy volumenű eseménynek eredetileg szintén mi lettünk volna a házigazdái májusban, de a helyzetre való tekintettel a szövetség a halasztás mellett döntött. Megtiszteltetés, hogy a Magyar Úszószövetség engem jelölt erre a pozícióra, a jelölést örömmel fogadtam el. Korábbi élsportolóként természetesen közel áll a szívemhez az úszósport jövője, hiszen majdnem öt évig voltam a MÚSZ főtitkára, így az egész rendszert, a benne dolgozókat, a sportolókat, szakembereket, valamint a szervezeteit jól ismerem, és megválasztásomat követően természetesen minden tudásommal képviselni fogom a vízilabda, műúszás, műugrás érdekeit is. A nemzetközi szervezet munkáját is segítem, amelyet e pozícióval még hangsúlyosabban tudok megtenni. Fontos, hogy a magyar sportdiplomácia ilyen szinten is tartsa a pozícióit, a LEN pedig mindig jó szívvel érkezik Magyarországra, mert megszokták a profi körülményeket és hozzáállást, nem véletlenül nyertük el a 2027-es vizes világbajnokság rendezési jogát is. Ha megválasztanak, természetesen továbbra is a magyar sport érdekeit szem előtt tartva végzem a feladataimat. A jelölés és a tisztség nem összeférhetetlen sportállamtitkári pozíciómmal, sőt a kettő erősíti egymást.