Szőke a korszak feldolgozását segítő mindösszesen négy könyv közé sorolja a Földessy János szerkesztésében 1926-ban napvilágot látott A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1897 • 1901 • 1925 című grandiózus, 670 oldalas kiadványt, amely a korabeli leírás szerint 425 fényképet, megannyi rajzot és öt műmellékletet tartalmaz.
Nyugodtan kijelenthetjük: ennél hitelesebb magyar futballtörténeti könyvet keresve sem találunk, már csak azért sem, mert „vetélytársaihoz” képest a legrövidebb idő választja el a hazai labdarúgás világra jöttétől, vagyis a legkisebb esélye volt a torzulásnak, a hozzáköltésnek. No és azt se feledjük, hogy a szerző 1909-ben, vagyis mindössze 21 éves korában maga szerkesztette az első Magyar footballévkönyvet is, amelyet az 1920-as évek derekáig csaknem rendszeresen követte a többi, így ezek mind hiteles forrásai lettek az MLSZ megalakulása 25. évfordulója apropóján piacra kerülő jubiláris kötetnek.
S ha már a bölcsőt emlegettük, kicsit ringassuk is! Földessy-féle kiadvány leszögezi, „a futballjáték megszületése nálunk is, mint mindenütt, akkor történt meg, amikor az első magyar futballcsapatok kiléptek a porondra, a nyilvánosság éltető levegőjére. Ez pedig 1897 elején történt meg, innen kell tehát számítanunk a magyar futball történetét.”
A BTC játékosainak 1897. februári edzéseit mérföldkőnek tekintő szerző sem tudta azonban megállapítani (máig sincs tisztázva), ki hozta az első futball-labdát Magyarországra, és ki rúgott bele először; csak annyit feltételez, hogy a „bölcsőringatás” előtti években – tréningjeik után, pusztán szórakozásból, szabályok nélkül – tornászok, atléták rugdoshatták, dobálhatták a bőrbe bújtatott gumilabdát a tornatermekben vagy az Orczy kert és a Tattersall gyepén. A kerékpározás, a vívás, az úszás, az atlétika vagy az evezés mellett még a millennium évében sem juthatott szóhoz a futball, de akadtak néhányan, akik a korábban „felpiszkált érdeklődést” nem hagyták kihunyni: a BTC-ben Stobbe Ferenc és Ottó József tornatanár (utóbbi a Markó utcai reáliskolában is), a BBTE-ben Bély Mihály művezető csiráztatta a sportágat. Ugye ismerős nevek? Bizony, máig Földessyre alapozzuk ismereteinket.
S szólt a spori: futás az öltöző felé! – könyv a 20 éve csúcsra jutó ZTE-ről |
Tanároknak és elszánt tanulóknak – szakkönyv a cselgáncs tudományáról |
Érdekesség, hogy a hat fejezetre osztott könyv érinti ugyan az évekig sok gondot okozó amatőr-profi kérdéskört, de mert júniusra már elkészült, nem tartalmazhatta a professzionális alszövetség augusztusi megalakulását, így az első hazai profi idény szeptemberi elindulását sem. A kötet születése idején az MLSZ egyik alelnöki tisztségét betöltő Földessyt 1930 februárjában kemény cikkben támadták meg a Sporthírlapban, többek között azt fejtegetve, hogy a kiadvány eredetileg 60 millió koronás költségvetése 250 millióra duzzadt, és a 18 millióval gazdagodó szerző sohasem számolt el. Földessy beperelte a cikkírót, és neki adott igazat a bíróság.
(Földessy János szerk.: A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1897 • 1901 • 1925, Budapest, 1926)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. április 2-i lapszámában jelent meg.)