Magyarból magyar lett – az olimpiai bajnok kardvívó Magay Dániel 90 éves

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2022.04.10. 14:53
null
A melbourne-i olimpián aranyérmet nyerő magyar kardcsapat (jobbról balra): Gerevich Aladár, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Hámori Jenő, Magay Dániel, Keresztes Attila (Fotó: MTI)
A kardcsapattal olimpiai bajnok vívó jó néhány társával együtt nem tért haza az 1956-os melbourne-i olimpiáról. A kaliforniai Los Altosban telepedett le, a tengerentúlon már vegyészként „vívott ki” magának hírnevet. Magay Dániel április 6-án töltötte be 90. évét.

 

NÉVJEGY: MAGAY DÁNIEL
Született: 1932. április 6., Szeged
Sportága: vívás
Fegyverneme: kard
Klubjai: Bp. Lokomotív (1950–1954), Bp. Törekvés (1955–1956)
Kiemelkedő eredményei: olimpiai bajnok (1956, csapat), világbajnok (1954, csapat), Santelli-kupa-győztes (1955, csapat), bajnoki 2. (1956, egyéni), fvb-2. (1954, csapat), amerikai bajnok (1957, 1958, 1961)

Magay Dánielt Los Altos-i otthonában, néhány nappal 90. születésnapja előtt értük el telefonon. Éppen San Franciscó-i kirándulásról tért vissza feleségével. Az egykori kardvívó büszkén mondta, hogy fiuk koncertjére voltak hivatalosak, az 52 esztendős Dániel Magay elismert dzsessz­zenész Dan Magay néven, klarinéton és szaxofonon játszik, a Berklee konzervatóriumban végzett.

Ha már zene... Megkérdeztem az olimpiai bajnokot, amikor a Magyarországra vissza nem térő sportolóink a Sports Illustrated kezdeményezésére 1956 utolsó napjaiban az Egyesült Államokba megérkeztek, mennyire ismerték az akkoriban karrierje elején járó, de már sikeres Elvis Presleyt, aki 1957 januárjában a híres Ed Sullivan-show-ban a névadó-műsorvezető ötletére egy dalt énekelt, amelynek kapcsán Amerikában szolidaritást vállaltak az 1956-os forradalommal és adományt gyűjtöttek. A jótékonykodást siker koronázta, 25 millió svájci frank jött össze.

„Csak jóval később szereztem tudomást az eseményről, mi 1956 karácsonyán érkeztünk San Franciscóba – mondta Magay Dániel. – Elsősorban az otthon maradt szeretteink sorsa iránti aggódás foglalkoztatott minket, nem pedig a zene, noha fiatalok voltunk. Nem emlékszem, a szentestét hol töltöttük, arra viszont igen, hogy december 26-án egy tv-show-ban szerepeltünk szintén olimpiai bajnok társammal, Keresztes Attilával. Meghívásunk apropója az volt, hogy az 1954-es cremonai ifjúsági világbajnokságon első, 1955-ben a budapesti vb-n kard egyéniben harmadik, az 1954-es budapesti főiskolai vb-n velem együtt csapatban második, 1956-ban az Egyesült Államokba távozó Örley Szabolcsról készítettek műsort, amelynek mi voltunk a meglepetésvendégei. Ez volt a »This Is Your Life«.”

Magay Dániel 1953-ban került be a kardválogatottba
Magay Dániel 1953-ban került be a kardválogatottba


Ehhez tudni kell, hogy Örley Szabolcs Magayval együtt kezdett el vívni Szegeden Márki Ferenc edző irányításával, 1956-os távozása után 1960-ban megnyerte az amerikai kardbajnokságot, majd az 1964-es tokiói olimpián az Egyesült Államok válogatottjaként Hámori Jenővel és Keresztes Attilával hetedik lett. Magay Dániel a show-műsor felvételekor még nem tudott jól angolul, viszont a szereplésért kapott egy aranyórát, amelybe az volt belegravírozva: This is Your Life (Az életed).

Az újdonsült melbourne-i olimpiai bajnok egyébként sokat hezitált, hogy hazatérő társaihoz hasonlóan a sportolókat Milánóba szállító repülőre szálljon-e fel vagy a sportlap amerikai meghívásának eleget téve a PanAm gépére üljön. Szinte az utolsó pillanatban döntött. Tény, az idősebb vívók (Gerevich Aladár vagy Kovács Pál) nem gyakoroltak nyomást a távozókra, inkább megértést tanúsítottak. Kovács Pál 1957 januárjában azt nyilatkozta a Népsportban: „Nem tudom elítélni őket, s úgy gondolom, aki kint volt Melbourne-ben, hasonló módon vélekedik. Kint olyan hírek jöttek, hogy azok alapján egy fiatalembernek nem sok reménye lehetett idehaza.” Magay döntésében nagy szerepet játszott, hogy vegyészmérnök szeretett volna lenni, de itthon a Horthy-rendszerben katonatiszt apja miatt a család osztályellenségnek minősült, s ha nem is telepítették ki, szegény sorban élt Szegeden. Magaynak akkor fordult jobbra a sorsa, amikor 1953-ban bekerült a kardválogatottba. Így emlékezett erre: „Boldog voltam, ráadásul példaképem, Kovács Pál mellett vívhattam. Egyfajta szellemi műhely volt a kardozókkal edzeni. S ezt nem csupán a sportolásra értem.”     

A vívó még évtizedek távlatából is szeretettel emlékszik mesterére, Márki Ferencre: „Minden tekintetben közel kerültünk egymáshoz, neki köszönhetem, hogy olimpiai bajnok lettem.” Hogy mennyire hálás tanítvány volt? Miután az 1955-ös budapesti nemzetközi verseny döntőjében 5:0-ra legyőzte Kárpáti Rudolfot, lapot küldött Márkinak, amelyen az állt: „Kedves Feri bácsi! Köszönöm ezt az eredményt. Ez kizárólag Feri bácsin múlott. Üdvözlettel: Dani.”  S még valami: miután az olimpiáról szintén Amerikába emigráló Jekelfalussy Piller György – aki a Pannonia Athletic Clubot vezette – 1960-ban San Franciscóban meghalt, Magay Dániel közbenjárásának köszönhetően Márki mester átvette és 1962-ben újra megnyitotta Piller iskoláját. Hírneve Amerikában is elterjedt.

Keresztes Attila és Alexander Brody társaságában lazít az 1956-os olimpia után (Fotó: Vívómúzeum)
Keresztes Attila és Alexander Brody társaságában lazít az 1956-os olimpia után (Fotó: Vívómúzeum)

Ne tagadjuk, a magyar kardvívás hegemóniáját ismerve az ötvenes években már a kardválogatottba bekerülni is hatalmas bravúrnak számított. Az 1956-os melbourne-i olimpia egyéni versenyében három versenyzőnk indulása megkérdőjelezhetetlen volt: Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf léphetett a pástra, utóbbi meg is nyerte a fegyvernem küzdelmét. Feltörekvőben volt azonban egy új generáció, amelynek legjobbjai – hogy stílszerűek legyünk – igencsak élesítették a kardjukat, hogy vívhassanak a játékokon. Az 1955-ös, öt magyar aranyérmet hozó római világbajnokságon a Gerevich, Kovács, Kárpáti, Hámori Jenő, Keresztes Attila, Palócz Endre összeállítású együttes győzött, Szerencsés József ifivilágbajnok lett, egy évvel korábban a luxemburgi vb-n a Gerevich, Kovács, Kárpáti, Berczelly Tibor, Papp Bertalan és Magay Dániel alkotta csapat állhatott fel a dobogó felső fokára. Ugyanebben az esztendőben a budapesti főiskolai világbajnokságon az ezüstérmes kardcsapat összetétele a következő volt: Hámori Jenő, Kardos Ferenc, Keresztes Attila, Magay Dániel, Mendelényi Tamás, Örley Szabolcs.

„Melbourne? Elég közepesen vívtam.”
„Melbourne? Elég közepesen vívtam.”

A húszas évei elején járó Magay 1954-ben tagja volt mindkét csapatnak, sőt, az 1955-ös budapesti nemzetközi verseny döntőjében 5:0-ra verte meg az akkor már egyéni világbajnok Kárpáti Rudolfot! Az 1954-es luxemburgi vb csapatversenyében a franciák ellen (13:3) négy, a csehszlovákokkal szemben (13:3) kettő, Anglia ellen (13:3) három győzelmet aratott, a négy között Olaszország legyőzéséhez (10:6) egy győzelemmel járult hozzá, a lengyelekkel szemben (9:2) nem vívott. A Népsport a csapatverseny után így értékelte a teljesítményét: „Magaynak egyre nagyobb a tekintélye, bátran, okosan, jól vív, ma már »befutott« kardvívónak számít!” A szegedi születésű kardvívó az egyéni versenyben nyolcadik lett (öt magyar jutott a vb-n a nyolc közé, Kárpáti nyert Kovács, Berczelly és Papp előtt...). A szövetségi kapitány, Bay Béla azt mondta róla: „Ha nem sérülten kellett volna vívnia, biztosan jobb teljesítményt nyújt.”

Magay érdemeit nem kisebbíti, hogy az 1954-es vb-n harmadik Berczelly Tibor úgymond a fiatalítás áldozata lett. Pedig Berczelly két évvel fiatalabb volt Gerevichnél, egyidős Kováccsal, csupán egy évvel idősebb Papp Bertalannál, és amikor „Suta” – balkezes lévén társai így hívták Berczellyt – megkérdezte: akkor sem utazhat Melbourne-be, ha megnyeri kilencedik egyéni magyar bajnoki címét (rajta kívül csak a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron nyert nyolc egyéni aranyérmet), a sportvezető Kutas István kurtán rávágta: „Akkor sem!” Berczelly fel is hagyott versenyzői pályafutásával...

Magay azzal biztosította helyét az 1956-os válogatottban, hogy az országos bajnokságon egyéniben Gerevich mögött ezüstérmes lett. A melbourne-i játékokon két nyertes asszójával a franciák legyőzésében (12:4) vállalt szerepet, az Egyesült Államok (9:1), a Szovjetunió (9:7), valamint Lengyelország (9:4) ellen nem lépett pástra.

„Elég közepesen vívtam”
– emlékezett vissza Melbourne-re Magay, aki társaihoz hasonlóan nemigen tudott aludni sem, mert képtelen volt kapcsolatot teremteni az otthoniakkal. Kint maradásáról azt mondta: „Amikor jött az amerikai lehetőség, döntöttem: noha Magyarországon végül gyógyszerésznek tanulhattam, ha fel is kell adnom a vívást, inkább beváltom vegyészi álmaimat.” Már Amerikában Márki Ferenc azt mondta róla: „Magayban benne maradt legalább két olimpiai, de legalábbis vb-arany.”  Az 1964-es tokiói olimpia előtt ugyan megnyerte az amerikai válogatót, de nem indult elég versenyen, ezért nem vitték ki a játékokra.

Az amerikai vívótárs és jó barát Gerard „Jerry” Biaginivel
Az amerikai vívótárs és jó barát Gerard „Jerry” Biaginivel

Egyetlen munkahelyén az innovációval és menedzseléssel foglalkozó Raychem termékfejlesztési részlegének vezetőjeként viszont olyan előmenetelt ért el, amilyet Magyarországon képtelen lett volna megvalósítani. Először 1964-ben látogatott haza, sokáig nehezményezte, hogy nem kapja vissza magyar állampolgárságát, ám 2017-ben ez is megtörtént.

Telefonbeszélgetésünk végén azzal búcsúzom el tőle, hogy még hat évet „le kell húznia”, hiszen kedves mestere, Márki Ferenc 96 évesen hunyt el.

„Legyen így!”
– vágta rá nevetve Magay.

Egy friss felvétel a családi fényképalbumból
Egy friss felvétel a családi fényképalbumból


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. április 9-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik