Kezdjük a statisztikák sorát a győzelmi mérlegekkel: a tizenegyesekkel záruló mérkőzéseket nem számolva a legtöbb győzelmet a két döntős, Olaszország és Anglia könyvelhette el, egyaránt ötöt. Az olaszok az elődöntőben végeztek döntetlenre a spanyolok ellen (tizenegyesekkel jutottak tovább), míg az angolok a skótokkal ikszeltek a csoportkörben (0–0 – ez volt az egyetlen gól nélküli döntetlen az Eb-n), a többi meccsüket megnyerték, a dánok ellen hosszabbításban győztek 2–1-re. Az angolok és az olaszok mellett a franciák és a spanyolok nem kaptak ki – mindkét csapat tizenegyesekkel búcsúzott a tornától.
A legtöbb gólt, 13-at a spanyolok szerezték, a dánok és az olaszok 12-szer, az angolok 10-szer voltak eredményesek, a két döntős ezen a statisztikán még javíthat. Jobb lábbal az olaszok és a dánok voltak a legeredményesebbek (8 gól), ballal a spanyolok (6), fejjel az angolok (5). A tizenhatoson belül a spanyolok céloztak a legeredményesebben (10 gól), kívülről a dánok (4) – utóbbi esetében elég csak a szerdai elődöntőre és Mikkel Damsgaard hatalmas szabadrúgásgóljára gondolnunk. A legtöbb gólt, tízet, az ukránok kapták, a legkevesebbet az angolok, egyet, míg az olaszok hármas holtversenyben végeztek a második helyen, három kapott góllal.
A legtöbb lövés is a spanyoloké (111), ahogy a legtöbb kaput eltaláló kísérlet (43) is. Előbbiben az olaszok állnak a 2. helyen (108), az angolok az ötödiken (58), utóbbiban az olaszok a harmadikak (30), az angolok a negyedikek (25). A kapufát a legtöbbször (négyszer) a franciák és a lengyelek találták el. A kaput eltaláló lövésekben egyébként Magyarország lett a 24., 18 lövéssel, viszont éppen ezért bravúros, hogy a szerzett gólok számában (3) hat csapatot – Finnország, Törökország, Skócia, Észak-Macedónia, Szlovákia, Oroszország – is megelőztük, a szerzett pontok számában négyet (Lengyelországot, Skóciát, Észak-Macedóniát, Törökországot).
A jó passzok számában magasan kiemelkedtek a spanyolok 4688 pontos átadással, több mint 1500-zal passzoltak többet, mint a 2. olaszok (2993) és a 3. angolok (2984), ahogy a passzpontosság százalékos mutatójában is a spanyolok zártak az élen, holtversenyben a németekkel (89.3). A passzstatisztikákban a mieink a pontos passzok számában (720) lettek utolsók (24. hely).
Labdabirtoklásban a spanyolok egyedüliként az Eb-mezőnyben 60 százalék fölött (66.8) teljesítettek. A két döntős közül az angolok birtokolták többet a labdát, 54.2 százalékkal a 4. helyen végeztek, az olaszok 52.3 százalékot produkáltak eddig (8. hely).
A legtöbb szabadrúgást is a spanyolok végezhették el, 121-et, az olaszokat (100) és az angolokat (80) megelőzve. A legtöbb szabálytalanság a dánoké (75).
A legtöbb támadást is a spanyolok vezették (432), az olaszok a 2. helyen állnak (318), az angolok negyedikek (256).
A legtöbb cselt – némileg meglepő módon – a dánok mutatták be (103), az olaszok (99), az angolok (93) és a spanyolok (81) előtt.
A legtöbb labdaszerzés is a spanyoloké (267), a dánokat (265) és az olaszokat (249) is megelőzve viszont ha átlagoljuk a labdaszerzéseket, akkor a csehek teljesítményét kell kiemelnünk, hiszen öt meccs alatt szereztek 221 labdát, csak kettővel kevesebbet mint az egy mérkőzéssel többet játszó angolok (222). Meglepő lehet, hogy a labdaszerzések számában a magyar válogatott is 16 közé került, 147 labdaszerzéssel, megelőzve többek között a nyolcaddöntős walesieket (136) is.
A szerelések számában Svájc az első (84), Dánia (79) és Olaszország (74) előtt. Magyarország még mindig a legjobb nyolcban van, a 7. helyen (62), megelőzve például a 9. spanyolokat (58) és a 11. angolokat (53). Ez persze abból következik, hogy a spanyolok és az angolok a négy legnagyobb labdabirtoklási százalékot produkáló együttesek között voltak, így jóval kevesebbszer is kellett visszaszerezniük az ellenféltől a labdát.
A legtöbb védést (21) a svájciak kapusa, Yann Sommer mutatta be, a négy közé jutott csapatok közül ebben a kategóriában a dánok kapusa, Kasper Schmeichel került az élmezőnybe, 18 védéssel holtversenyben a második.
Az uefa.com-on megtalálható, vizsgált csapatstatisztikákat összegezve megállapíthatjuk, a legtöbb statisztikai mutatóban a spanyolok végeztek az élen. A döntőbe jutott angolok és olaszok összevetésében kettőt leszámítva (kevesebb kapott gól és labdabirtoklás) az olaszok értek el kedvezőbb számokat, viszont ebben az is szerepet játszhatott – mint ahogy ez a spanyolok esetében is – , hogy az olaszok több időt töltöttek a pályán, hiszen két meccsük is hosszabbítást hozott (az osztrákok és a spanyolok elleni), míg az angolok csak egyszer kényszerültek túlórára (az elődöntőben, a dánok ellen).
NYOLCADDÖNTŐ | ||
Június 26., szombat, 18.00 Amszterdam | Wales–Dánia | 0–4 |
Június 26., szombat, 21.00 London | Olaszország–Ausztria | 2–1 – h. u. |
Június 27., vasárnap, 18.00 Budapest | Hollandia–Csehország | 0–2 |
Június 27., vasárnap, 21.00 Sevilla | Belgium–Portugália | 1–0 |
Június 28., hétfő, 18.00 Koppenhága | Horvátország–Spanyolország | 3–5 – h. u. |
Június 28., hétfő, 21.00 Bukarest | Franciaország–Svájc | 3–3 – 11-esekkel: 4–5 |
Június 29., kedd, 18.00 London | Anglia–Németország | 2–0 |
Június 29., kedd, 21.00 Glasgow | Svédország–Ukrajna | 1–2 – h. u. |
NEGYEDDÖNTŐ | ||
Július 2., péntek, 18.00 Szentpétervár | Svájc–Spanyolország | 1–1 – 11-esekkel: 1–3 |
Július 2., péntek, 21.00 München | Belgium–Olaszország | 1–2 |
Július 3., szombat, 18.00 Baki | Csehország–Dánia | 1–2 |
Július 3., szombat, 21.00 Róma | Ukrajna–Anglia | 0–4 |
ELŐDÖNTŐ | ||
Július 6., kedd, 21.00 London | Olaszország–Spanyolország | 1–1 – 11-esekkel: 4–2 |
Július 7., szerda, 21.00 London | Anglia–Dánia | 2–1 – h. u. |
DÖNTŐ | ||
Július 11., vasárnap, 21.00 London | Olaszország–Anglia |