Vasharcosok a horizonton - debütál a szériaszakító

Steevy Chong Hue (jobbra) ismét hős lesz? (Fotó: Action Images)

Hogy kinek lesz a hármas sípszó után is gyönyörű (széles) a horizont, majd elválik, addig is merüljünk el picit az óceániai térség futballjának történelmében.

Óceánia képviselői – Ausztráliával egyetemben – az 1962-es chilei seregszemléig nem vettek részt a vb-n. Először az 1966-os világbajnokságot megelőző kvalifikációs sorozatra neveztek be (és buktak el abban), még mielőtt az Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC) hivatalosan is megalakult volna 1966. november 15-én.

Második nekifutásra sem jártak sikerrel, harmadikra azonban már igen, Ausztrália jóvoltából. Noha ebben nem volt sok köszönet, az auszik – akiknél egy '56-os emigráns is szerepelt Abonyi Attila személyében – végül „pontosan" távoztak az NSZK-ból (az egyetlen pontot a Chile elleni 0–0-val szerezték), és összesítésben sikerült az utolsó helyet is elkerülniük (14.-ek lettek). Az 1978-as vb óceániai együttes nélkül zajlott le, 1982-ben azonban újfent volt OFC-induló a résztvevők között, a térség másik óriása, Új-Zéland. Más kérdés, hogy a későbbi Werder Bremen-profi, Wynton Rufer nevével fémjelzett társaság sem tudta megváltani a világot a Mundialon, s pont nélkül, a 23. helyen fejezte be a küzdelmeket.

Óceánia következő vb-részvételére egészen 2006-ig kellett várni (a németországi tornára ismét Ausztrália kvalifikált, s négy ponttal egészen a 16. helyig jutott a 32-es mezőnyben!), miközben a kilencvenes években új sorozat kelt életre a futball nevű bolygón, jelesül az első időkben még Fahd király-kupa névre hallgató Konföderációs Kupa, amely 1997 óta automatikus részvételt biztosít Óceánia képviselője számára is.

Nosza, ha már az auszik – mint az 1996-os Óceániai Nemzetek Kupája győztesei – ott lehettek a harmadik szaúdi tornán, egészen a döntőig verekedték magukat (igaz, ott hat gólt nyeltek be Brazíliától...). Mindmáig ez a térség legjobb FIFA-kompatibilis eredménye. Két év múlva Új-Zéland már nem volt ennyire szerencsés a KK-n: pont nélkül, az utolsó helyen fejezte be a mexikói tornát.

A 2011-es női labdarúgó-világbajnokságig bezárólag csak (a 2006 óta már az ázsiai futballtérséghez tartozó) Ausztrália és Új-Zéland képviselte Óceánia színeit a felnőtt FIFA-eseményeken, és igazságosan megosztozott a részvételeken: a világbajnokságokon 2:2, a Konföderációs Kupákon 3:3 és a hölgyek vb-jén is 3:3 arányban, a férfiaknál ráadásul mindig váltott kvalifikációval.

Ezt a szériát szakítja most meg a Toa Aito (Vasharcosok), Tahiti válogatottja, amely az utóbbi évtized sikertelenségei után az idén Afrika-bajnok, s a jelek szerint emelkedő pályára álló Nigéria ellen mutathatja meg magát először a nagyvilágnak.

*kizárólag a férfiak között, a futsal és a strandlabdarúgás nélkül

KATTINTSON IDE, HA ELOLVASNÁ, HOGYAN JUTOTT EL TAHITI VÁLOGATOTTJA IDÁIG!

KONFÖDERÁCIÓS KUPA
B-CSOPORT, 1. FORDULÓ
Június 17., hétfő
21.00: Nigéria–Tahiti

A MÉRKŐZÉSRŐL ÉLŐ SZÖVEGES TUDÓSÍTÁST OLVASHAT A NEMZETI SPORT ONLINE-ON!