Gyilkossági „járvány”, kartellek és a büntetlenség kultúrája – mexikói helyzetkép a biztonságról

Óvatos becslések szerint több százezer, esetenként néhány millió szurkolót vonzanak Mexikó legnagyobb városaiba a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései, ám a nemzetközi közvélemény figyelme nemcsak a pályán zajló eseményekre, hanem az ország közbiztonsági helyzetére is irányul. A torna első tíz napja a szervezők szempontjából egyelőre sikeresnek mondható, a nyugodt felszín mögött azonban továbbra is ott húzódnak azok a problémák, amelyek miatt Mexikó évek óta a nemzetközi biztonságpolitikai viták egyik visszatérő szereplője. Ernesto López Portillo, a mexikóvárosi Ibero-amerikai Egyetem Állampolgári Biztonsági Programjának alapítója és koordinátora szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni a világbajnokság idején tapasztalható rendkívüli biztonsági intézkedések és Mexikó hétköznapi valósága között. A professzor szerint az ország manapság is a több mint húsz éve tartó erőszakhullám következményeivel küzd, és bár a hatóságok jelentős erőforrásokat fordítottak a közbiztonságra, a szervezett bűnözés továbbra is meghatározó tényezője a társadalomnak.

„Mexikóban húsz éve tart egy gyilkossági „járvány” – mondta a Nemzeti Sportnak Ernesto López Portillo. – Kétezerhatban körülbelül hat emberölés jutott százezer lakosra, ez a mutató kétezertizennyolcban elérte a harmincat. A kilencvenes években nagyjából hét jelentős drogkartellt tartottak számon, ma már több mint ötszáz bűnszervezet működik az országban. Ennek egyik oka, hogy bár az állam rendszeresen letartóztat embereket, nem számolja fel magukat a szervezeteket, ezért feldarabolódnak, majd újabb és újabb csoportok jönnek létre. Az elmúlt negyven évben ráadásul nemcsak az illegális piacok száma nőtt, amelyekben részt vesznek, hanem a politikai befolyásuk is. Míg korábban inkább tárgyaltak a politikusokkal, ma egyre inkább irányítani akarják az intézményeket és a területeket.”     

A veszély sohasem tűnik el, – legfeljebb kicsit „átalakul”

Ernesto López Portillo szerint a mexikói állam az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan reformálta a biztonsági és igazságügyi rendszert: új törvények születtek, nőtt a rendészeti költségvetés, szigorodtak a büntetések, és jelentősen emelkedett a börtönben lévők száma. Mindez azonban nem hozott áttörést a szervezett bűnözés visszaszorításában.

A világbajnokság ugyanakkor különleges helyzetet teremtett. A szakértő szerint a nagy nemzetközi események idején az állami intézmények hatékonyabban működnek együtt, és olyan biztonsági övezeteket hoznak létre, amelyek jelentősen csökkentik a kockázatokat.

„Amikor ilyen események zajlanak, az állami intézmények jobban megszervezik magukat, mert a világ figyelme rájuk irányul. Olyan biztonsági gyűrűket alakítanak ki, amelyek hétköznapi körülmények között nem léteznek. A stadionok, a közterek és a szurkolói zónák felügyelete ma egészen más színvonalú, mint egy átlagos időszakban. A biztonsági intézkedések akkor a leghatékonyabbak, amikor nem látszanak, akkor működnek jól, ha nincsenek botrányok, incidensek, rendkívüli események. A vb első időszaka alapján azt mondhatjuk, hogy a terv hatékony, mert nem történt semmi olyan, ami súlyos biztonsági problémára utalna.”     

A professzor szerint emiatt a külföldi látogatók biztonságérzete is kedvezőbb lehet, mint amit Mexikó nemzetközi megítélése alapján várnának. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kockázat teljes megszüntetése sehol sem lehetséges. A turistákat fenyegető legvalószínűbb veszély továbbra is a vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódik, ezért amondó, hogy a szurkolóknak elsősorban nem a látványos erőszakos cselekményektől, hanem az alkalmi lopásoktól és csalásoktól kell tartaniuk.

„Nem tudom pontosan kiszámítani egy turista kirablásának valószínűségét Mexikóvárosban, Monterreyben vagy Guadalajarában, azt azonban biztosan állíthatom, hogy a védelmükre fordított hatalmas mennyiségű erőforrás jelentősen csökkenti a kockázatot. A látogatóknak érdemes a legfontosabb értékeiket a szálláson hagyniuk, készpénzüket több helyen tartaniuk, és kerülniük, hogy nagy összeget vigyenek magukkal – a veszély sohasem tűnik el teljesen, ilyen egyszerűen nem létezik. A legvalószínűbb bűncselekmény, amelynek áldozatává válhatnak, a lopás, ezért a védekezés középpontjában a közterületeken, bárokban, éttermekben és éjszakai szórakozóhelyeken elkövetett lopások megelőzése kell, hogy álljon.”     

Az erőszak a hétköznapi élet megszokott része lett

Mexikó biztonsági problémái jóval túlmutatnak azon, amit a világbajnokság idején a külföldi látogatók érzékelhetnek. Az ország egyik legsúlyosabb gondja a büntetlenség kultúrája. López Portillo elmondása szerint a bűncselekmények több mint kilencven százaléka sohasem jut el jogerős ítéletig, és ez különösen igaz az olyan súlyos ügyekre, mint az emberrablások, az eltűnések vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolása. Az ENSZ már olyan mértékűnek tekinti az eltűnések problémáját, hogy bizonyos esetekben az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába sorolhatók. A szakértő szerint mintegy 130 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván az országban, ami közvetlenül vagy közvetve a lakosság több millió tagját érinti. Az ügyek jelentős részében nem születik ítélet, miközben a szervezett bűnözés számos esetben befolyást szerzett azokban az intézményekben is, amelyeknek éppen a bűncselekmények felderítése lenne a feladata.

Ernesto López Portillo úgy véli, a mexikói erőszak problémáját nem lehet kizárólag a kartellek vagy a rendészeti politika szemszögéből értelmezni. Véleménye szerint az elmúlt évtizedekben ennél mélyebb folyamat zajlott le: az erőszak fokozatosan vált a társadalom mindennapi működésének részévé.

„Vannak országok, amelyekben a szervezett bűnözésnek kulturális korlátai vannak, bizonyos dolgokat egyszerűen nem tesznek meg. Mexikóban azonban, úgy tűnik, ilyen korlátok egyre kevésbé léteznek. Néhány évvel ezelőtt egy török rendőrtiszt azt mondta nekem: önöknél sokkal súlyosabb a helyzet, mert a szervezett bűnözők egy rendőr családját is megtámadhatják, míg nálunk ez elképzelhetetlen lenne. Ez a megjegyzés mélyen elgondolkodtatott… Ha nincsenek kulturális határok, gyakorlatilag minden megengedetté válik. Az erőszak ezért már nemcsak a bűnözői világban van jelen, hanem az iskolákban, a munkahelyeken, a köztereken, a parkokban és a sportlétesítményekben is. Az erőszak sok esetben a társadalmi kommunikáció egyik formájává vált Mexikóban.”     

Tévedés lenne azt gondolni, hogy a problémát kizárólag több rendőrrel, szigorúbb büntetésekkel vagy katonai jelenléttel meg lehet oldani. Bár az állam az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket költött a biztonsági apparátus fejlesztésére, a társadalmi háttérben zajló folyamatokra jóval kevesebb figyelem jutott.

„Arra lenne szükségünk, amit politikai és társadalmi pedagógiának nevezhetünk: olyan szervezett folyamatokra, amelyek segítenek az embereknek leszokniuk az erőszakról és elsajátítaniuk az életet támogató viselkedési mintákat. A kormányzatnak, a médiának, az egyházaknak és a civil társadalomnak együtt kellene dolgozni azon, hogy az erőszakot elítéljük, az erőszakmentes viselkedést pedig jutalmazzuk. Ma azonban ezek a határok egyre inkább elmosódnak, az erőszakos magatartás sokszor nem találkozik egyértelmű társadalmi elutasítással.”     

A társadalmi bizalom hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. Bár a közvélemény-kutatások alapján a mexikóiak mintegy hatvan százaléka bízik a rend­őrségben, a bizalom mértéke jelentősen csökken, minél közelebb kerülünk a mindennapi életben jelen lévő rendőri szervekhez. A helyi rendőrség, az ügyészségek és a bíróságok sok esetben súlyos hitelességi válsággal küzdenek. 

A futballtorna ideiglenesen, részben tünteti el a gondokat

A professzor szerint a szervezett bűnözés befolyása ma már a mindennapi gazdasági életben is jelen van, ezért a külföldi szurkolók gyakran anélkül kerülhetnek kapcsolatba vele, hogy észrevennék.

„A szervezett bűnözés és a zsarolási hálózatok mára szinte összeolvadtak a hétköznapi gazdasági tevékenységekkel. Egy turista ihat olyan alkoholt, amelynek értékesítési láncát zsarolás terheli, vásárolhat olyan árustól, aki védelmi pénzt fizet egy bűnszervezetnek, vagy ehet egy utcai standon, amely egy bűnözői hálózat által ellenőrzött területen működik. Nem arról van szó, hogy minden vállalkozás érintve lenne, de a zsarolás jelen van az ország egész területén. A pénz, amely illegális tevékenységekből származik, ugyanazokon a gazdasági csatornákon áramlik, mint a legális bevételek. Emiatt gyakorlatilag lehetetlen teljes bizonyossággal elkerülni, hogy valaki közvetve kapcsolatba kerüljön ezekkel a rendszerekkel.”     

Ernesto López Portillo szerint a drogkartellek jelenléte a világbajnoki helyszíneken nem feltétlenül látványos, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének jelen. Épp ellenkezőleg: a szervezett bűnözésnek általában nem érdeke felhívni magára a figyelmet olyan esemény során, amelyet az egész világ figyelemmel követ. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a turizmus bizonyos formái akaratlanul is növelhetik az illegális piacok bevételeit. A kábítószerek iránti kereslet, a szabályok figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott alkoholfogyasztás mind olyan tényező, amely új lehetőségeket teremt a bűnszervezetek számára.

Arra a kérdésre, hogy egy sikeres világbajnokság javíthat-e Mexikó nemzetközi megítélésén, a professzor egyértelmű igennel válaszolt, de hozzátette, hogy a pozitív kép nem változtatja meg automatikusan a valóságot.

„Ha a torna mexikói szakasza jelentős biztonsági incidensek nélkül ér véget, az természetesen javítja az ország nemzetközi imázsát. A kép és a valóság azonban nem ugyanaz. Mexikó büntetlenségi mutatói évtizedek óta dokumentáltak: a fel nem jelentett bűncselekmények aránya meghaladja a kilencven százalékot, és a gyilkosságok túlnyomó többsége is büntetlen marad. Ezek az adatok nem tűnnek el attól, hogy sikeres lesz a világbajnokság. A torna legfeljebb ideiglenesen láthatatlanná teheti ezeket a problémákat, de a bűnözés, az erőszak és a büntetlenség mélyebb struktúrái továbbra is jelen lesznek Mexikóban.”

Miközben a világ figyelme a világbajnokságra szegeződik, Mexikóban szokatlan statisztikák láttak napvilágot. A torna első napjaiban a hatóságok az elmúlt évek legalacsonyabb napi gyilkosságszámait regisztrálták: június 11-én 30, június 17-én pedig „mindössze” 27 emberölés történt az országban. A Claudia Sheinbaum vezette kormány ezt a közbiztonsági stratégia sikerének tulajdonítja, amelynek eredményeként az elmúlt években jelentősen csökkent a gyilkosságok száma. Szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: szerintük a vb-hangulat és a fokozott biztonsági jelenlét legfeljebb átmenetileg szoríthatja vissza az erőszakot. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hivatalos gyilkossági adatok mögött továbbra is súlyos problémát jelent az eltűntek magas száma és a szervezett bűnözés mély társadalmi beágyazottsága.

Alig négy hónappal a labdarúgó-világbajnokság rajtja előtt, február 22-én a mexikói hadsereg Jalisco államban, Tapalpa térségében végrehajtott műveletben likvidálta Nemesio Oseguera Cervantest, ismertebb nevén El Menchót, a Jalisco Új Generáció Kartell (CJNG) alapítóját és vezetőjét. A beavatkozást követően a bűnszervezet országos megtorló akciókba kezdett: útlezárások, járműgyújtogatások és fegyveres összecsapások bénítottak meg Jalisco mellett több más államot is, Guadalajara környékén pedig vörös riasztást rendeltek el. A történtek azonnal felvetették a világbajnokság biztonságával kapcsolatos aggályokat. Guadalajara a torna egyik házigazdája, ezért a FIFA és a mexikói hatóságok rendkívüli figyelemmel követték a fejleményeket. A zavargások miatt több labdarúgó-mérkőzést elhalasztottak, míg egy zapopani műugróvilágkupa-versenyt biztonsági okokból töröltek. Nemzetközi biztonságpolitikai elemzők arra figyelmeztettek, hogy El Mencho halála hatalmi vákuumot, belső kartellharcokat és újabb erőszakhullámot idézhet elő, ami különösen érzékenyen érintheti a vb-nek otthont adó Jalisco államot. Azóta viszont a helyzet jelentősen stabilizálódott: a mexikói kormány megerősítette a szövetségi erők jelenlétét, a közlekedés helyreállt, a repülőterek zavartalanul működnek, és a helyi vezetők szerint az elmúlt hónapokban nem történt olyan incidens, amely veszélyeztette volna a világbajnokság lebonyolítását. Guadalajara és Jalisco továbbra is a CJNG egyik legfontosabb bázisának számít, ugyanakkor a mindennapi közbiztonsági helyzet lényegesen nyugodtabb, mint az El Mencho halálát követő napokban volt. A vb idején csak Jalisco államban csaknem 15 ezer rendőr, katona és nemzeti gárdista teljesít szolgálatot, és ennek megvan az eredménye: különösebb incidens nélkül zajlik a torna Guadalajarában és környékén.