Verebes József szellemi üzenete az utókornak

Előzmények, 1981:Előzmények, 1981:

• Az 1980–1981-es bajnokságban a Rába ETO három bundameccsel maradt benn a labdarúgó NB I-ben.
• A Rába játékosállománya változatlan, a nézőszám alacsony.
• Előtte legutóbb 1963-ban nyert vidéki csapat bajnokságot.
• A bajnoki elsőség kiváltsága a fővárosi csapatokat illette. A vidéki csapatok a vidék legjobbja címért versengtek ebben az időben.
• A vidéki játékosok önbizalomszegények voltak, már akkor elvesztették a bajnoki meccset, amikor meglátták a Budapest feliratú táblát.
• Verebes, Mezey, Bicskei egyszerre tűnt fel a magyar futball színpadán, mint ifjú titán. Három tehetséges edző, három futballfilozófiával:
  • Bicskei a hagyományos TF felfogást vallotta, aki minden labdarúgó problémát kondicionált.
  • Mezey játékrendszer kiinduló pontú gondolkodást vallott.
  • Verebes meg stílus kiinduló pontú gondolkodást vallott, tette ezt úgy, hogy a stílus, mint gyűjtőfogalom nem is volt tananyag a szakedző képzésen, amely diplomát 1978-ban szerzett meg a TF-en.

Hazai környezet:

• A magyar futball a válság időszakát éli a 70-es években. Mindent oda vezetnek vissza a szakemberek, hogy nincs kondink. Értsd: minden labdarúgó problémát kondicionáltak. Az edzések nagy része labda nélküli futásokból állt.
• Verebes színre lépésének idejében halt ki 1978-ban a követelményrendszer, melynekeszméje tovább hatott, hiszen kiölte a gondolkodó, kreatív edző prototípusát. Ebbe szürke, szagtalan, belterjes, sablon munkakörnyezetbe atombombaként robbant be Verebes.

Nemzetközi környezet:

• A magyar szakma a hetvenes-nyolcvanas években belterjessé vált, nem tudta átvenni, lekövetni, leoktatni a Hollandiából érkező nemzetközi trendeket, a totális labdarúgást.

................ és ekkor (1981 nyara) jött Verebes.

Most adjuk át a szót Verebes mesternek, hogyan látta ezt az időszakot?

Abban az időben a nemzetközi labdarúgás elszaladt mellettünk. Az akkori edzői garnitúra, bár nagy tekintélyű, nagy tiszteletű, és felkészült volt, rendkívül sok tapasztalt edzőből állt, de ezt a futballkultúrát, ezt a szellemiséget nem vette át.

Annyira konzervatív játék volt Magyarországon, teljesen beállt a futballunk.

A modern futball alapjait a hollandok tették le, akik teljesen új szemléletű, új játékfelfogású csapatjátékot találtak ki, mégpedig a letámadásos futballt. A játékuk jellemző stiláris jegyeket hordozott.

Itt tegyünk egy kis kitérőt és hallgassuk meg, mit mond Varga Zoli a totális labdarúgás időszakáról, hiszen Varga az új innováció megszületésének időszakában volt az Ajax játékosa, ahonnan maga az újítás indult.

„A totális futballt, maguk a játékosok hozták létre és nem az edző.”

Verebes sokat kutakodott, hogy hogyan is kellene ezt a futballt leoktatni. Forrást, dokumentumot sehol sem talált, így kénytelen volt saját kútfőből kitalálni ennek oktatási módszertanát. Verebes továbbépítette a hollandok letámadásos, kirohanásos futballját a visszatámadással. Miután az oktatási módszertant a hollandok kb. csak tíz év után publikálták, így elmondhatjuk, hogy Verebes tíz évvel előzte meg Európát nemcsak az oktatási módszertan létrehozásával, hanem a visszatámadás európai bevezetésével.

Térjünk vissza a Mesterhez!

Miután szakanyag nem állt rendelkezésre Magyarországon, ezért ennek a megfejtése kulcskérdés volt számomra. Nekem kellett mindent kitalálnom.

Először meg kellett fejtenem magát a játékot, hogy ez hogy néz ki.

Majd ezt le kellett bontanom. Utána meg kellett oldanom ezek képzését és oktatását is:

o a letámadást,

o a kirohanást,

o a visszatámadást.

Majd az alkalmazás közben meg kellett látnom, milyen típus szituációk, milyen terhelési mutatók jönnek ki. És így teljesen célirányos, speciális lett az edzésem, mert egyetlen egy felesleges elem nem volt benne. Mindig minden a stílussal, a rendszerrel összefüggésben volt felépítve.

Eszméletlen hatékony volt.

Ami érdekes volt, hogy holland edzést nem is láttam. De nem is ez a lényeg. A szellemiséget, a gondolkodásmódot, a felfogást kell átvenni.

Még egyszer hangsúlyozom, én nem a játékrendszert vettem át, mint Mezey, hanem a gondolatot, a stílust, a játékfelfogást, a szellemiséget. Ezt adaptáltam a rendelkezésre álló játékosállományomhoz.

Itt egy pillanatra szakítsuk meg a közlés folyamát, hiszen Verebes további gondolatait bele kell helyeznünk az akkori, aktuális edzői gondolkodási rendbe.

Abban az időben – és tévesen még ma is – a futballt mesterségesen három részre osztották. Technikára, taktikára, erőnlétre. A heti edzésciklus is ennek szellemében került kialakításra. Az egyik nap technikai edzés volt, egy másik nap kondicionális edzés, a harmadik nap taktikai edzés.

Az erőnlét kialakítása az alábbi elvre épült. Először kialakítjuk az alap-állóképességet, majd a gyorsasági állóképességet, végül a speciális állóképességet.

Verebes szakított ezzel a dogmatikus gondolkodással és a következőt mondta:

Én ezt komplexen fogtam meg. A képességeket együtt kell fejleszteni. Nem lehet a játék összetevőit hangsúlyozni a másik rovására.

Tanítások:

• Játékstílusban, játékképben gondolkozz!
• A teljesítményhordozó a játékstílus.
• A stílus a rendszer összhatása, mindenki számára felismerhető.
• A játékot egészében, rendszerként értelmezd!
• Oktatás során a képet oszd kisebb egységekre, egészen addig, amíg még játékfunkcióval bír. Vagyis az egészből menj a részek felé és ne fordítva. (megjegyzés: ezen utóbbi oktatási metódust tanítják a mai napig is a TF-n)
• A játékra játékkal kell felkészülni, a képességeket együtt kell fejleszteni.
• A játékot a „támadás-védekezés egységében” kell oktatni.

Folytassuk Verebes gondolatait!

Abból kellett levezetnem a futballt, hogy tíz ember támad, tíz ember védekezik. A posztok elmosódnak, a szervezettség maga oldja fel a szerepeket. A magas fokú szervezettségben a posztok elmosódását nem szabad összekeverni a csapatjáték szervezetlenségéből fakadó káosszal, anarchiával.

Lényeges a rendszerben az egészben való gondolkodás. A játékos egyszer védő, egyszer támadó, attól függően, hogy hol van a labda. Amikor védekezünk, akkor megszűnik az egyéniség, hiszen ha a védekezés során az együttgondolkodásban hiba van, akkor megbukik a rendszer. Ami a legfontosabb rendszerként kell felfogni az egészet. Minden mindennel összefügg. A csapatot úgy fogom fel, mint egy feladatmegoldó rendszert.

Az új stílus következtében a csapatom szárnyalt.

Forradalom volt a fociban.

Ezt a futballt Európában is csak kevesen tudták játszani.

Ebben a játékban nincs lehetőség a félelemre, hiszen ide maximális koncentráció kell. Itt a döntési helyzetben nincs idő a mérlegelésre, mert minden játékosnak, minden pillanatban feladata van.

A játékosok a rendszert soha sem rúghatták fel, mert a cél érdekében működő feladatmegoldó rendszer a fontos.

Tanítások:

• Labdához pozicionált játékszerepek, a poszthoz pozicionált játékszerepek helyett.
• A stílus fenntartása mellett, játékfeladatokban gondolkozz, így nincs időd félni és megijedni, mert minden pillanatban feladatod van!
• A csapatjátékot, egy cél érdekében működő feladatmegoldó rendszerként értelmezd!

Most térjünk át egy pillanatra a mai magyar valósághoz. A ma magyar edzője nem szívesen ad szakmai riportot.

Miért?

Mert azt hiszi, hogy a tudás letéteményese és az egzisztenciáját veszélyezteti, ha más is a tudás birtokosa lesz.

Verebes mindezt máshogy gondolta.

A két megnyert bajnokság után az egész gondolatmenetet kiadtam. Győrben tartottam edzésbemutatókat, tömegek vettek részt rajta. Hogy miért nem féltem átadni a tudást? Azért, mert a nagy dolgok létrehozásához átlagtól elütő edző kell. Az átlagos edző csak átlagos csapatot és átlagos játékost képes nevelni. Általában nem a mesteremberek találnak kik újat, hanem a kreatívok, az egyéniségek. A pályaedző meg tudja tanulni nálam a szakmát, el tudja vinni a gyakorlataimat, de az egyéniségemet nem.

Itt megjegyezném, hogy Magyarországról rengeteg edző jár ki a fejlett futballkultúrájú országokba edzéseket megfigyelni. Minden esetben a végső konklúzió, hogy ott is ugyanazokat a gyakorlatokat csinálják, mint nálunk. Értsd: a magyar edző gyakorlatokban gondolkozik, nem a gyakorlatok szellemi üzenetében, mint Verebes.

Tanítás:

• A tudást nem egyéni szinten kell értelmezni, hanem iparági szinten. A tudást a tudásbirtoklónak meg kell osztani, hiszen ettől ő nem lesz kevesebb, mert az egyénisége megmarad.
• Eszmében gondolkozz és ne gyakorlatokban, mint a ma edzője!

A tudás átadáshoz hiteles edző kell, hiszen „lényeges hogy az edző szakmailag hiteles legyen.

Nekem rendkívül nagy a tekintélyem és ez nem parancsuralmi tekintély, hanem a szakmai tudásommal értem el azt, hogy a játékos hitelesnek fogad el. A felkészítés során a játékos tudatára hatok. Ezzel nagyobb teljesítményre képes, hiszen magáévá tette a gondolatot.

Tanítás:

• Elsődlegesen az agyat kell edzeni és másodlagosan a testet.

Magyarországon sok edzőnek feltették már a kérdést, miért nem játszik a csapata Barca stílusban? A standard válasz:

– Majd én is játszom Barca stílusban, ha lesz egy Messim, egy Neymarom, egy Iniestám.

Verebes a stílus kérdéskörét is máshogy látja:

A stílus minden szinten tanítható. Az eredményességet és azt, hogy valaki milyen szinten játszik egy adott stílust, azt a játékoskvalitás határozza meg. A stílus, a taktika elemeinek elsajátítása, nem játékosállomány kérdése. Hiszen – mint mondtam –, a nagy játékosok szerepe csak az eredményességet és a játékminőséget befolyásolja, a felfogást, a szellemiséget, magát a stílust nem.

Ha valami oknál fogva mégsem eredményes a játék, az nem az elképzelés hibás voltából fakad, hanem abból, hogy a működtető játékosok esetleg nem olyan minőségűek, mint amit az elképzelés megkíván.

Tanítás:

• A stílus, az eszme minden szinten tanítható, nem játékosállomány kérdése.
• Az eredményességet a stílus és a játékos minőség határozza meg.

Verebest nem csak Mágusnak, hanem Cserekirálynak is tartották.

Hogyan gondolkodott minderről?

Akkor kell cserélni, amikor változtatni akarsz a meccs menetén. Azért hívtak cserekirálynak, mert ahogy behoztam a cserejátékost, abban a pillanatban döntött.

Miért tudott dönteni?

Mert jó cseréim voltak és fel voltak készítve. Tudta, mi a feladata és ezt tudta a csapat is.

A mai magyar futballvalóságban vissza-visszatérő téma, a kevés néző. Van aki a vénaszkennerben látja a nézők hiányát, van aki a sok tv-s meccsben, van aki a külföldi játékosokban, van aki a gyenge létesítményekben. Verebes itt is más véleményen van.

A profi játéknak egyértelmű célja, hogy látványos és eredményes legyen. Általában a kettő együtt jár. A legnagyobb kontrollja ennek, hogy eladható. Ha eladható, akkor a meccsen telt ház van. Nálam Győrben forradalom volt. Olyan fergeteges játékot játszott a csapat, hogy az emberek nem fértek be a stadionba. A nézők meg voltak őrülve, mert a játék teljesen magával ragadta nézőt, odabilincselte a lelátóhoz, részévé vált a küzdelemnek.

Tanítás:

• A futball a nézőkért van.
• A néző a látványos futballt szereti, ahol a látvány és az eredmény – többnyire – kéz a kézben jár.

Az MLSZ stratégiai programja 5 éve dübörög. Verebest nem kérték fel, hogy valódi diagnózist adjon a mai magyar futballállapotokról. Ennek ellenére megtette. Jó lenne hallgatni rá.

Sok mindenben el vagyunk maradva, hiszen még mindig korszerűtlen a játékunk. Az a fajta játékfelfogás, hogy gyengébb vagyok és csak védekezek, ma már megbukott. A mai napig sok részelemet látok a magyar edzők munkájából, amit én egészként alkalmaztam. Vagy kitámadás, vagy visszatámadás, vagy letámadás. De egészében sosem. Ezért gyenge színvonalú, ritmustalan, korszerűtlen a játék s ennek bizonyítéka a rendkívül kevés néző.

A tudás Magyarországon mintegy harminc éve rendelkezésre áll, és még mindig nem vesszük észre azt az utat, amin el kellene indulnunk. Az új játékfelfogás alkalmazása kimondottan játékszervezési és szakmai kérdés. Ez nem pénzkérdés, nem létesítménykérdés és nem játékos kérdés. Ez felfogás és szakma kérdése. Az, hogy mi ezt nem Arsenal szinten játsszuk, az egy dolog. Ott van harminc válogatott játékos. Nálunk ugyanezt lehetne játszani, legfeljebb a minőség nem lesz olyan.

Tanítás:

• A magyar futball gyengeségének valódi oka, a szakmai munka elégtelensége. Minden más, amire előszeretettel hivatkoznak, ál ok.

Az edzőket az edzőképző képzi. És hogy ebben van-e felelőssége a TF-nek?

Nézzük mit mond Verebes!

A magyar futball mélyrepülésében természetesen megvan a TF felelőssége. Az a képzés, amit én ott kaptam szakmai oldalról, az borzalmas volt.

És legvégül álljon itt egy nagyon egyszerű, de annál mélyebb bölcselet arról, amikor az edző azon mereng, hogy saját játékot játsszon, vagy igazodjon az aktuális ellenfeléhez?

Én mindig a saját játékomat akartam játszani, de azt minél jobban. És hogy ezt megtehessem mindenekelőtt kell egy saját játék. Tele vagyunk olyan edzőkkel, akik négyszer, ötször megnézik az ellenfelet, és arra készülnek fel, miközben nincs saját játékuk.

Sok lózung forog a magyar futball közbeszédben. Az egyik ilyen közhely:

– Az edzőt az eredményei minősítik!

Verebes ezt is máshogy látta:

Az hogy az ország egyik legeredményesebb edzője vagyok, az egy dolog. De inkább azt kellene vizsgálni, hogy milyen hatást váltottam ki? Hogy a szocializmusban amikor a feneked alá teszik a játékosokat a Fradinál, a Dózsánál és még a párt is mögötted van, akkor nem nehéz ezt megoldani.

Az én munkám nem egyenértékű azzal. A hatásom, amit a magyar labdarúgásban tettem, történelmi és forradalmi.

Megtört szívvel búcsúzunk Verebes Józseftől a futballforradalmártól, a klubkultúra-teremtő főpaptól. Reméljük, hogy a jövő magyar labdarúgása az ő gondolataira épül, és eszmeisége áthatja egész iparágunkat.

Nyugodjék békében!

Forrás:

A magyar futballkultúra kivégzése

Nézd meg! Videó: Verebes legendás belépője a Rába öltözőjébe