A 2018-as esztendő öles fekete betűkkel vonult be a fehérorosz sportévkönyvekbe: az ország egyik kedvenc csapatával, a jégkorong-válogatottal ekkor esett meg a 15 éve nem látott szégyen, hogy a dániai „A-csoportos” világbajnokságon kiesett az elitből.
A következő évben persze lendületből vissza is jutott, többek között a mieinket 3–1-re legyőzve, amivel, ha úgy tetszik, visszavágott azért az emlékezetes történelmi sikerért, amit a magyar válogatott éppen ellene ért el a 2016-os elit-vb-n.
Ezúttal erős kerettel, 16 KHL-játékossal érkeztek Budapestre, a káposztásmegyeri Három nemzet tornájára, és az első sorban ott volt a fehérorosz hoki élő legendája, a 400 NHL- és több mint 300 KHL-meccsel bíró, az idényben majdnem két év kihagyás után az ICEHL-es Bratislava Capitalsben visszatérő Szergej Kosztyicin is. A belarusz csapat pénteken sima sikerrel (5–1) lépte át a mieinket a nyitó napon meglepő osztrákokat, ám szombaton sokkal nehezebb dolguk volt.
Pedig alig két perc után magukhoz ragadták a vezetést. Az ifjú Mihály Ákos úgy tűnt, megszerzi a korongot, ám Sztaniszlav Lopacsuk erőszakosan, a szabályosság határait súrolva visszavette , tökéletes passzából végül sortársa, Artyom Gyemkov mattolta az ezúttal a kapunkban kezdő Hetényi Zoltánt.
Az egyenlítő találatunk előtt Hári János alakítását viszont a KHL-ben is megsüvegelték volna! A Fehérvár házi pontkirálya a támadóharmadban úgy kígyózott át a rutinos belarusz klasszisokon, mint kés a vajon, majd fonákkal hanyagul, szinte fel sem nézve átdobta a pakkot a túloldalon érkező Scott Macaulaynek, honosított bekkünknek csak be kellett passzolnia azt a meglepett Konsztantyin Sosztak üres kapujába. Társaival együtt valószínűleg a Szeversztal Cserepovec KHL-csapatában is megforduló portás sincs hozzászokva, hogy ilyen gólt kapjon...
Fel is szívta magát: a harmad vége előtt emberhátrányban szaladhatott el Erdély Csanád – ismét Hári klasszismegoldása után –, de az ő ziccerét, majd a kipattanó után Macaulay ismétlését is fogta. Az utolsó másodpercekben kollégája, Hetényi került reflektorfénybe, előbb fejjel „védett” egy bombát, majd okosan ráfeküdt a gólvonal közelében ólálkodó korongra.
A friss Magyar Kupa-győztes DEAC kapusa jó szokásához híven főszerepet vállalt – és nemcsak az első harmadban (a végén meg is kapta a legjobb magyar játékosnak járó díjat). Sokatmondó, hogy az osztrákok ellen 1–0-ra elveszített csütörtöki nyitómeccs után váltótársa, Rajna Miklós három harmad alatt összesen kapott húsz lövést az ellenféltől (a lőlap tanúsága alapján, legalábbis), most pedig Hetényi az első és a második húsz percben is 15-15-öt (az utolsóban pedig 14-et): ez is mutatja, a belarusz válogatott azért ebben az összeállításában is más kávéház.
Hetényi a középső harmadban lehúzta a rolót – amikor meg kellett, a vas segített neki –, a mieink pedig változatlanul leginkább kontrákból veszélyeztettek – de olyankor tényleg veszélyeztettek. A játékrész vége előtt például Szirányi Bence és Szabó Dániel avanzsált csatárrá egy támadás erejéig – a két bekk majdnem össze is hozta a gólt...
A záró harmadban viszont már tényleg született egy hátvédgól – nem is akármilyen! A belarusz nyomásból egy ízben ki más, mint Hári passzolta ki a korongot, a palánk mellett elszáguldó Szirányi pedig messziről hatalmas gólt ragasztott a hosszú sarokba. Mi jól tudjuk, hogy szokott ő ilyet – Sosztak szerencsére nem tudta...
Csütörtökön Vas János, ezúttal Bartalis István tett olyat, amilyet egyikük sem szokott; üres kapura hagyott ki ordító helyzetet, ez most a végjátékban bosszulta meg magát. Két kiállítás egy ilyen csapat ellen, egy ilyen fárasztó meccs végén soknak bizonyult: előbb Mihail Sztefanovics, majd Andrej Belevics verte be a fórt, a vége így 3–2 – de az előrelépés már most látszott számos téren, elsősorban a Sean Simpson-féle sokat emlegetett új szisztéma védekező munkájában.
HETÉNYI ZOLTÁN: A FEJEMMEL IS VÉDTEM, MÉGSEM TUDTUNK NYERNI...
Szirányi Bence, a válogatott védője
„Jól éreztem magam végig a meccs alatt, jó kis oda-vissza játék alakult ki, remek meccset játszottunk egy stabil A-csoportos ellenfél ellen. A záró harmad végén sajnos két villanás után könyörtelenül kihasználtak két emberelőnyt – ezért vannak ők egy szinttel feljebb, mint mi. Jól mentek az új szisztémának azok az elemei, amelyeket az edzéseken gyakoroltunk; elsősorban a védekezés és a korongkihozatal.”
Vas János, a válogatott csapatkapitány-helyettese
„Az osztrákok ellen szinte végig domináltunk, csak nem mentek be a helyzeteink – a kapusteljesítményünk akkor is, most is kiváló volt –, most nyilván nem mi támadtunk többet, de ez a meccs tökéletese képet adott arról, mire számítsunk az augusztusi olimpiai selejtezőn A-csoportos ellenfelek ellen. A meccs nagy részében jól játszottunk, a győzelem is a kezünkben volt, sajnálom, hogy a végén két hátrányos góllal veszítettünk.”
JÉGKORONG
FEHÉROROSZORSZÁG–MAGYARORSZÁG 3–2 (1–1, 0–0, 2–1)
Vasas Jégcentrum, zárt kapuk mögött. V:Kókai, Kincses, Muzsik, Váczi
FEHÉROROSZORSZÁG:Sosztak – Antonov, Falkovszkij – Jevenko, Znaharenko – Korobov, Szolovjov – BELEVICS1,Kosztyicin(1),Paré – DROZD(1),Martinov, Sztefanovics1– Karaban, Zsuk, GYEMKOV1– LOPACSUK(2),Usziv. Szövetségi kapitány:Mihail Zaharov
MAGYARORSZÁG:HETÉNYI Z.
MACAULAY1,Stipsicz – Szabó D., SZIRÁNYI B.1– Tóth Gergely, Pozsgai – Horváth M. – ERDÉLY CS.(1),HÁRI J.(2),Magosi B. – Bartalis I., Papp, Terbócs – Csányi, Galanisz, Tóth Richárd – Mihály Ákos, Szita, Vas J. Szövetségi kapitány:Sean Simpson
Kapura lövések:44–29
Kiállítások:6, ill. 10 perc + 10 perc fegyelmi (Hári J.)
HÁROM NEMZET TORNÁJA, VASAS JÉGCENTRUM
Végeredmény:1. Fehéroroszország 6 pont (8–3), 2. Ausztria 3 (2–5), 3. MAGYARORSZÁG 0 (2–4)