A szlogen, mely szerint „A jövő Győrben épül”, sokaknak ismerős. Már csak azért is, mert e védjegynek szánt mondat ott virított a város ikonikus együttese, az Audi ETO kézilabdacsapata játékosainak mezén is. S valóban: Győrben a rendszerváltoztatás óta az imázsépítés markáns eleme a sport. S nemcsak a – helyben – tradicionális sportágak menedzselésével törődtek, a kínálat folyamatosan bővült. Iskolapélda a női kosárlabda, amelynek élvonalában fél évszázada már felbukkant egy győri csapat, a Vasas ETO, hogy aztán egyetlen idényt követően eltűnjön a térképről. Az évek során név- és telephelyváltásokon is áteső hajdani Soproni Postás 2005-ös áttelepítésével sikerült a sportágat újjáéleszteni a megyeszékhelyen; az elmúlt tíz év bajnoki aranya, illetve ezüst- és bronzérmei az UNI Győr életképességének bizonyítékai. Nagy kísérletbe fognak a Győri Vízisport SE pólósai, akik az ősztől a női élvonalban méretik meg magukat. S szintén az ősztől lesz képviselője Győrnek a honi jégkorong elitjében, az Erste Ligában is. Mégpedig helyben működtetett képviselője, nem úgy, mint a legutóbbi két idényben, amikor a Fehérvár farmcsapata, a Titánok élt kétlaki életét egy 2019-es, a Győri ETO HC és a Fehérvár AV19 SC közt köttetett együttműködési megállapodás eredményeként.
A jégsportnak Győrben a XIX. századig visszanyúló hagyományai vannak. A Győri Közlöny 1870 februárjában már korcsolyázásra invitálta a helyieket a Kálvária domb melletti térre. Ugyanezen esztendő november 27-jén a megyeházán elindult a Győri Korcsolyázó Egyesület megalakítása; a tagság száma néhány hét alatt kétszázra nőtt. A következő évben, január 28-án az egylet megtartotta első versenyét a szigeti Rábca-hídnál kialakított pályán. Szintén a Győri Közlöny beszámolójából tudható, hogy „a futások közti szüneteket Killián Mihály úr sollo productiói és a helybeli tűzoltó egylet zenekara töltötte ki”. Az 1930-as években a helyi iskolák diákjai már hokimeccseket játszottak, az ötvenes esztendőkben pedig az ETO jégkorongozói bekapcsolódtak a hazai ifjúsági és vidékbajnokságokba. A jégsportok egészen 1984-ig az időjárás szeszélyétől függtek, ekkor azonban közösségi összefogással felépült a Kiskút ligeti műjég. E pályára alapozva jelentkezett be a Győri HC az ob I 1999–2000-es idényére. A Bartalis József irányította csapat a korszak olyan meghatározó hokisait is felvonultatta, mint például Farkas József, Hudák Gábor, Sofron Árpád, Kiss Tibor, Pesti Zoltán vagy éppen az ukrán Oleg Vaszjunyin; nem véletlen, hogy újoncként rögtön a bronzéremért játszott (a helyosztót elvesztette az Alba Volán ellen).
A győri hokiért sokan tettek sokat, de a már említett Bartalis József szerepe megér egy rövid kitérőt (a névazonosság nem a véletlen műve, a Rigában a válogatottal olimpiai selejtezőn szerepelt Bartalis István édesapjáról van szó). Az egyesületi elnök Szarvas Zoltán mellett ő az egyik nagy építőmester Győrben. Csíkszeredából indulva, Székesfehérvár érintésével 1996-ban került a városba, ahol kezdetben játékosként szolgálta a klubot, majd az utánpótlás-nevelésben vállalt feladatot. Negyedszázada tizenkét gyerekkel kezdte a munkát, ma már 250 fiatal alkotja a hátországot. Az első ob I-es kaland a 2005–2006-os bajnokság végéig tartott, ám az élet felnőttcsapat híján sem állt meg. Fókuszba az utánpótlás-nevelés került, egy első osztályú gárda szerepeltetéséről azonban sosem mondtak le. E nagy ugráshoz viszont a minőségi szakmai munka és a stabil gazdálkodás mellett szükség volt a létesítményi háttér fejlesztésére. A Nemak Jégcsarnok alapkövét 2017 novemberében tették le, az átadóünnepséget 2020 szeptemberében tartották. A 2 milliárd 170 millió forintos beruházás keretében nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas, 1200 nézőt befogadó lelátójú komplexum épült fel.
A Győri ETO Hockey Club ekkorra már elindította saját akadémiáját, és megkötötte az együttműködési megállapodást a Fehérvár AV19 SC-vel is. A felek mertek nagyot álmodni. „A cél – mondta akkor Gál Péter Pál, a Fehérvár elnöke – a Fehérvári Titánok fejlődését szolgáló projekt közös menedzselése, melynek része az Erste Liga-csapat győri szerepeltetése, s hogy az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián tanuló fiatalok mellett a Győrben nevelkedő tehetségek is fokozatosan beépüljenek az együttesbe.” A győriek klubmenedzsere, Nagy Ákos arról beszélt, hogy „az együttműködés harmadik évére az együttes megjelenésében és megnevezésében is markánsan megmutatkozik majd a győri klub, azaz 2021-re zöld-fehér színekben szerepel a Titánok”. Nos, a szép remények már tavaly nyárra szertefoszlottak, szoros összefüggésben a sportéletet is szétziláló, klubok sorát nehéz anyagi helyzetbe sodró Covid-járvánnyal. „Azon vagyunk, hogy a Titán-projekt életben tudjon maradni, de a klub szempontjából elsődleges az osztrák bajnokságban szereplő csapat hosszú távú terveinknek megfelelő szintű menedzselése” – vallotta meg őszintén Gál Péter Pál, s ez már nem sok jóval kecsegtetett. Az idén májusban azt nyilatkozta az elnök, hogy „az egész Titán-projekt valós veszélyben lehet akkor, ha nem tudjuk megoldani, hogy ne a Fehérvár AV19 SC véges gazdasági lehetőségeit terhelje”. Innen már csak egy lépés volt a bejelentés, mely szerint „nem folytatjuk eddigi formájában a Győrrel való együttműködést. A Titánok-projekt jövőjével kapcsolatban azt szeretnénk, hogy a csapat térjen vissza Fehérvárra.” A válásról diplomatikusan annyit árult el még, hogy a „közös munka során egyes feltételek nem teljesültek”, az elnök szerint nem a fehérváriak hibájából. A sportági zuhanyhíradó alapján anyagi nézeteltérések támadtak (az ETO tartozhatott a Volánnak), de e témában hivatalos kommunikációra nem került sor.
A Fehérvár és a Győr szakításával szinte párhuzamosan megzendült az ég a Vasas háza táján is. Az angyalföldi klub szakosztályi palettája 2010 májusában bővült a hokis családdal, s noha a Budapest Starsszal kötött együttműködési szerződés az utánpótlásról szólt, 2008-ban felnőttcsapat is indult az élvonalban. Sőt, 2010-ben már Vasas Budapest Stars néven lett aranyérmes a gárda a magyar-román közös bajnokságban, a Mol Ligában. Elegendő forrás híján 2011-től megint csak az utánpótlásra összpontosítottak Káposztásmegyeren, hogy aztán a 2018–2019-es idényben újra felbukkanjon a Vasas név a felnőttmezőnyben, immár az Erste Ligában. A tanulóévek után a legutóbbi bajnokság meglepetését a piros-kékek szolgáltatták azzal, hogy negyeddöntőbe jutottak, s ott hétmeccses párharcban szorongatták meg a későbbi döntős Corona Brassót. A Ladányi Balázs vezette együttes az idén nyáron sorra jelentette be az új igazolásokat (a Vasast választotta a MAC-os Bugár Gábor és Majoross Barnabás, valamint a Titánoktól Dézsi Bence, Madácsi Benedek és Vas Márk is), ezért jelentett meglepetést, hogy július végén a Vasas felnőtt jégkorongcsapatát működtető gazdasági társaság tulajdonosai bejelentették: a 2022. június 30-ig érvényes megállapodás ellenére mégsem a Vasas égisze alatt működnek tovább. „A válás nem az anyaegyesület szándékára és kezdeményezésére ment végbe” – nyomatékosította Markovits László, a klub elnöke, aki nem állt a hokisok útjába, így a felek július 28-án felbontották „házasságukat”. Már másnap elhangzott a hivatalos bejelentés: „A Vasas felnőttcsapata Győrbe költözik, és Győri ETO Hockey Club néven indul a jégkorong Erste Liga 2021–22-es idényében.” Szarvas Zoltán, a Győri ETO HC Sportegyesület alelnöke szerint a cél az, hogy a – Vasasban összegyűjtött – tehetséges játékosoknak lehetőséget adjanak a további élvonalbeli szereplésre, s hozzájuk majd győri nevelésű fiatalok is csatlakozzanak. Az utánpótlásbázis sorsát illetően nagyszerű hír, hogy – az akadémiai rendszeren belül – július 1-jétől kiemelt régiós alközpontként működhet az ETO HC.
Ladányi Balázs vezetőedző a hosszabb távú célnak azt jelölte meg, hogy a Győr meghatározó szereplője legyen az élvonalbeli jégkorongbajnokságnak. A Vasas- és a Titánok-projekt ugyanakkor megmutatta, hogy a szakmai építkezés mellett kulcsfontosságú a stabil gazdasági háttér megteremtése. A zöld-fehérek kiadásai a profi felnőttcsapat működtetésével akkor is megugranak, ha játékosaik nem a legjobban fizetett hokisok lesznek a magyar elitben. Ráadásul alapjaiban rengetheti meg az Erste Ligát, ha a magyar és a román szakszövetség nem tud egyezségre jutni a Brassó indulásáról; ha a Corona nem szerepelhet a közös bajnokságban, jelen állás szerint a többi erdélyi együttes is piros lámpát kap Bukarestből. S akkor még nem beszéltünk a koronavírus settenkedő negyedik hullámáról; a pandémia újabb elszabadulása beláthatatlan következményekkel járna a sportra nézve is.
A jövő Győrben épül – mondja a szlogen. Lehet drukkolni, hogy a jelmondat e sportágra is érvényes legyen.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!