Két nappal a párizsi olimpia vége előtt, augusztus 9-én, pénteken rendezték meg a korábbi években sokszor érdektelenségbe fulladó ötkarikás férfi futballtorna döntőjét. Ezúttal azonban más volt a helyzet. Az egyik résztvevő a fiatal sztárokat és néhány már bizonyító veteránt felvonultató házigazda, Franciaország volt, ellenfele pedig az a spanyol válogatott, amely Tokióban ezüstérmet szerzett, s most még több szuper tehetséggel érkezett. A Parc des Princes-ben csaknem telt ház volt, több mint 44 ezer drukker váltott jegyet. A francia szurkolók tomboltak, hangulatuk pedig gyorsan tovább fokozódott, hiszen a 11. percben csapatuk megszerezte a vezetést. Nos, ekkor jött Fermín López, aki „letörte a házigazda szarvát”: a 18. és a 25. perc között ugyanis duplázott, a szünetre pedig már kétgólos előnnyel vonult Spanyolország. A középpályás kulcsfontosságú gólokat jegyzett, de ezzel még nem volt vége, hiszen a franciák a második félidőben egyenlítettek, így jöhetett a hosszabbítás. A ráadást Spanyolország bírta jobban, 5–3-ra nyert, s olimpiai bajnok lett. Bár nyolc gólt hozott a döntő, duplázni csak Fermín López tudott, aki a góllövőlista második helyén, a torna legjobb játékosaként zárt (MVP-nek választották).
Fermín López Marín 2003-ban született Andalúziában, El Campillóban, és labdarúgó-karrierje is itt, a szülővárosában kezdődött. Talentumát hamar kiszúrták a környező tehetségközpontok szakemberei, így előbb a huelvai Recreativo, majd a Real Betis akadémiájára került. Ott már nagyobb figyelem összpontosult rá, 2016-ban szerződtette is az FC Barcelona, amely saját utánpótlás-fellegvárába, a La Masiára vitte az akkor még csatárt, visszavont kilencest és támadó középpályást is játszó Fermínt. Profi szerződést csak hat esztendővel később, 2022-ben, 19 évesen kötött a klubbal, de a katalánok ilyen fiatalon még nem akarták erőn felül terhelni, ezért kölcsönadták a harmadosztályú Linares Deportivónak, amelyben tovább fejlődött, bizonyíthatta gyorsaságát és gólerősségét. A Barcához visszatérve az első csapat akkori vezetőedzője, Xavi Hernández 2023 nyarán a felnőttkeretbe nevezte, így az előző idény volt az első, amit a La Ligában tölthetett. A Barca híres arról, hogy az akadémistáit már tizenévesen bedobja a mély vízbe (elég csak a jelenlegi csapatból Lamine Yamalra, Pau Cubarsíra, Gavira, Alejandro Baldéra vagy Marc Bernalra gondolni), s ha valaki megállja a helyét, onnantól rendszeresen az első csapatban, sőt, a kezdőben kaphat szerepet. Nos, Fermín esetében más volt a helyzet, ami leginkább két tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy nem kisgyerekként, hanem 13 évesen szúrta ki a Barcelona, így játékát a La Masia stílusához, felfogásához kellett igazítania, másrészt róla nem mondható el, hogy istenadta tehetség lenne, kemény munkával kellett megmásznia az újabb és újabb lépcsőfokokat, hogy a legjobbak közé kerüljön.
Az erényei már az első La Liga-bajnokijain megmutatkoztak. Igaz, a többi La Masia-növendékkel ellentétben nem a mértani pontos passzjátékával, labdaügyességével, kis területen bemutatott technikás megoldásaival hívta fel magára a figyelmet, sokkal inkább azzal, milyen jól fut be a megnyíló területekre, mennyi és milyen minőségű lövéssel próbálkozik, milyen extra a levőtechnikája, a letámadása intenzitása pedig jócskán felülmúlta kortársaiét. Mindezzel olyannyira meggyőzte Xavit, hogy összességében 42 tétmeccsen szavazott neki bizalmat a felnőttek között, ő pedig 11 góllal hálálta meg. Nem tűnik soknak? Nos, Robert Lewandowski mögött ő volt a Barcelona második legeredményesebb játékosa…
Bár sokszor csak csereként lépett pályára klubcsapatában, az U21-es válogatottban pedig mindössze hat meccsen bizonyított, Luís de la Fuente szövetségi kapitány úgy döntött, behívja a spanyol felnőttkeretbe a németországi Európa-bajnokságra. Hogy egy kicsit szokja a közeget, az Andorra elleni felkészülési meccsen kapott fél órát – mindössze ennyi tapasztalat volt mögötte a csoportkör kezdetekor. A tornán végül egyszer jutott lehetőséghez, az albánok elleni utolsó csoporttalálkozó második félidejében állt be, majd a kispadról nézte végig, ahogyan Spanyolország a döntőig menetel, a fináléban megveri Angliát, s megszerzi negyedik Európa-bajnoki címét. Vitathatatlan, Fermín peremember volt az Eb-győztes válogatottban, de minden meccsre együtt készült a többiekkel, játékperceket is kapott, tehát aranyérme is van. Ezzel azonban még nem ért véget a meseszépen alakuló nyara: a kontinenstornát követően meghívót kapott az olimpiára készülő U23-as együttesbe, amelyben már kulcsszerep várt rá. Az ötkarikás tornán hat meccsből ötször kezdő volt, az összes találkozón játszott, a Dominikai Köztársaság és Marokkó ellen gólt szerzett, Japán és Franciaország ellen duplázott, ráadásul a döntőt követően a legértékesebb játékosnak is megválasztották. Ő volt a spanyol válogatott motorja, a letámadás vezénylője, rengeteg lövéssel próbálkozott, s mindig a legjobb ütemben érkezett a kapu elé. Nevét még az is megismerhette, aki keveset látta játszani a Barcában, s azt sem tudta, hogy ott volt a spanyolok Eb-győztes keretében.
Jó kérdés, hogy mit hoz a jövő Fermín Lópeznek? Hiszen posztja „telítettségét” nézve a nemrég elkezdődő idényben sem lesz a katalánok alapembere. A Barca vezetőedzője immár a német Hans-Dieter Flick, aki imádja a hozzá hasonló melós, dinamikus, presszingben erős, jól lövő játékosokat, így nem kizárt, hogy lesz esélye bekerülni a kulcsjátékosok közé. Noha néhány csapattársához viszonyítva későn robbant be, még mindig csak 21 éves, vélhetően a válogatott keretben is bérelt helye lesz, így a jövő fényes csillaga válhat belőle. Ha Barcelonában nem tud kibontakozni kezdőként, stílusa miatt sok klub megkeresheti; sajtóhírek szerint a Premier League-ből már ezen a nyáron több egyesület érdeklődött iránta. A nyáron, amely úgy alakult neki, mint egy tündérmese.
Született: 2003., május 11., El Campillo Állampolgársága: spanyol Sportága: labdarúgás Posztja: támadó középpályás Klubjai: Barcelona B (2022–), Linares Deportivo (2022–2023), FC Barcelona (2023–) Felnőttválogatottsága/góljai: 2/0 Kiemelkedő eredményei: spanyol bajnoki 2. (2024), Európa-bajnok (2024), olimpiai bajnok (2024) |
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. szeptember 14-i lapszámában jelent meg.)