Eliud Kipchoge-sorozat, 3. rész: inspiráló örökség

A kenyai Eliud Kipchoge 2013 és 2023 között olyan stabilan futotta a kiemelkedő időket és nyerte meg egymás után a legnagyobb maratonikat, amire korábban még nem volt példa. Pontosan ezért tartják őt a valaha volt legnagyobbnak egy olyan műfajban, amelyben a becslések szerint évente 1.1–1.3 millióan méretik meg magukat világszerte.

Ebben a 11 évben 19 maratonin állt rajthoz, 16-szor győzött, 11 elsőségét az év legnagyobb versenyeit felölelő World Marathon Majors-sorozatban érte el. Berlin (2015, 2017, 2018, 2022, 2023), London (2015, 2016, 2018, 2019), Chicago (2014) és Tokió (2022) is az uralma alá került rövidebb-hosszabb időre. Nem megfeledkezve két olimpiai bajnoki címéről (2016, 2021) és a Hamburgban (2013), Rotterdamban (2014) és Enschedében (2021) aratott diadalairól. Világrekordot kétszer futott, mindkétszer Berlinben: az elsőt 2018-ban (2:01:39), majd négy évvel később 2:01:09-et.

A 2022-es világrekordja nem sokáig élt, két hónappal utána feltűnt a színen a trónkövetelő, Kelvin Kiptum. A fiatal kenyai üstökösként robbant be, 2022. december 4-én, alig két nappal a 23. születésnapja után 2:01:53-mal megnyerte a valenciai maratonit. Ez akkor minden idők negyedik legjobb eredménye volt a 42 195 méteres klasszikus távon. Kiptum 2023 áprilisában még közelebb, alig 16 másodpercre került Kipchoge világrekordjához (2:01:25), Londonban éppen a legenda pályacsúcsát „múlta alul” több mint egy perccel. Az ősszel Kipchoge ötödször is megnyerte a berlini maratonit, de a nagy szenzációt Kiptum jelentette a tengerentúlon: Chicagóban elvette Kipchogétől a világcsúcsot, elképesztő 2:00:35-ös teljesítményével.

A szakértőknek innentől nem volt kérdéses, hogy Kiptum lesz, aki versenyen leviszi két óra alá a világrekordot (Kipchoge 2019-es, a bécsi INEOS 1:59 Challenge-en elért 1:59:40-ét a „laboratóriumi körülmények” miatt nem hitelesíthették annak). Azonban 2024. február 11-én a sors közbeszólt: délelőtt edzésre menet edzőjével autóbalesetet szenvedett Kaptagat közelében és 24 évesen elhunyt.

„Mély szomorúsággal tölt el Kelvin Kiptum, a maratoni világcsúcstartó és feltörekvő sztár tragikus halála. Egy sportolóé, aki előtt egy egész élet állt, hogy hihetetlen magasságba érjen fel. Legmélyebb részvétemet fejezem ki a családjának. Isten vigasztaljon benneteket ebben a nehéz időszakban” – írta Kipchoge honfitársa tragédiája után.

Hogy mire képes az interneten arctalanul, névtelenül hozzászóló csőcselék? Elkezdett olyan összeesküvés-elméleteket gyártani, amely szerint Kipchogének köze van Kiptum halálához, a legenda és családja nem egy online fenyegetést és vádaskodást kapott.

Aki akár csak egyetlen Kipchoge-nyilatkozatot vagy videót látott a közösségi médiában, pontosan tudja, hogy kevés nála szerényebb és alázatosabb nagy bajnoka van a sportvilágnak. Szerencsére a pályafutása jól dokumentált, és nemcsak a versenyszereplései, hanem a felkészülési és életkörülményei is, köszönhetően annak a formabontó csapatnak, amely erre is kiemelt figyelmet fordított.
Az NN Running Team a világ egyik legismertebb és legsikeresebb hosszútávfutó-csapata, amelyet 2017 áprilisában hoztak létre az NN Group globális pénzügyi szolgáltató támogatásával. Az ötlet a Global Sports Communication igazgatója, a holland Jos Hermens nevéhez fűződik. A „projekt” különlegessége, hogy nem egy hagyományos klubot vagy nemzeti válogatottat támogat, hanem egy nemzetközi, elit atlétákból álló professzionális formációt, amelynek középpontjában a hosszútávfutás és a maratoni áll.

A csapat legismertebb arca maga Kipchoge, s mellette még olyan kiváló futók élvezik az NN Running Team profizmusával járó előnyöket, mint az ugandai Joshua Cheptegei (világcsúcstartó 5000 és 10 000 méteren), a kenyai Geoffrey Kamworor (a New York-i maratoni kétszeres győztese), a holland-etióp Sifan Hassan (háromszoros olimpiai és kétszeres világbajnok, minden idők harmadik leggyorsabb női maratonistája), a kenyai Peres Jepchirchir (olimpiai és világbajnok, félmaratoni és maratoni világcsúcstartó) vagy az etióp Letesenbet Gidey (világbajnok, a félmaratoni táv női világrekordere).

A csapat filozófiája, hogy a kiemelkedő egyéni teljesítmény mögött csapatmunka áll. Bár az atléták egyénileg versenyeznek, a felkészülés, a tudásmegosztás, az edzésmódszer és a mentális támogatás közösségi alapon működik.

Afrikai magaslati edzőtáboraik közül a leghíresebb a kenyai Kaptagat, ahol a sportolók meglepően egyszerű körülmények között élnek. A hangsúly nem a luxuson, hanem a fegyelmezett napi rutinon van: korán kelés, napi két edzés, pihenés és regeneráció. Az edzések gyakran földutakon, erdei ösvényeken és dombos terepen zajlanak, ami kíméli az ízületeket, ugyanakkor kiváló erő- és állóképesség-fejlesztő hatású.

Bár az edzéskörnyezet gyakran puritán, a háttérben csúcstechnológia és sporttudomány támogatja a felkészülést. Teljesítményelemzés, pulzus- és laktátmérés, regenerációs protokoll, dietetikai és mentális támogatás segíti a futókat abban, hogy a lehető legjobb formában álljanak rajthoz.

Enélkül a tudatosság nélkül Kipchoge sem jutott volna el oda, hogy tíz éven át fenn tudja tartani a formáját. Az egyedüli hiányérzete amiatt lehet, hogy a kétórás álomhatárt versenykörülmények között nem sikerült áttörnie.

Ám ő ehhez is más mentalitással áll hozzá: „A sport fejlődése generációkon átívelő folyamat. Az én feladatom az volt, hogy kinyissam az ajtót, majd mások átsétálnak rajta. Büszke vagyok mindenre, amit elértem. Ha csak egyetlen embernek inspirációt adtam vele, már megérte.”  

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. december 20-i lapszámában jelent meg.)