Kezdhetnek őrölni a malmok.
Miközben a szabadtéri sportágak lassan visszatérnek a normálishoz közelítő kerékvágásba, a magyar férfi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányi kérdése is megoldódni látszik. Ivkovics Sztojan január vége óta a felmondási idejét tölti, ebbe belefért két Európa-bajnoki selejtező, melyeket egyaránt megnyert a nemzeti csapattal. Az 54 éves szakember felajánlotta lemondását, miután elvállalta az élvonalbeli Kaposvári KK vezetőedzői posztját, amit a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségével (MKOSZ) kötött szerződése alapján nem tehetett volna meg. A lemondást elfogadta az MKOSZ elnöksége, viszont kedden felhatalmazta Szalay Ferenc elnököt és Bodnár Péter főtitkárt, hogy újra elkezdjen tárgyalni a szövetségi kapitányi poszt betöltéséről Ivkoviccsal, aki a következő idényben már nem ül le a somogyi klub kispadjára.
„A férfiválogatott élére Ivkovics Sztojannál jobb szövetségi kapitányt nem tudok elképzelni, eddig sem tudtam – mondta Szalay Ferenc a Sport Televíziónak. – Olyan emberről van szó, aki két évtized eltelte után kijutott a csapattal az Európa-bajnokságra. Ami történt, megtörtént, a szabályok rá is ugyanúgy vonatkoznak, mint bárki másra, most ismét a nulláról indulhatunk el.”
Természetesen megkerestük Ivkovicsot, hogyan vélekedik a helyzetről – elárulta: az elnökkel és a főtitkárral heti kapcsolatban áll, s bár hivatalos egyeztetést még nem folytattak, nem hiszi, hogy bármilyen akadálya lehetne a további közös munkának.
„Pénzügyi probléma eddig sem volt, mindenki tudja, ez az ügy nem pénz kérdése – taglalta Ivkovics. – A januári kényszerhelyzet volt, valaki így, valaki úgy reagált rá. Akiben eddig sem bíztam, attól éppen annak megfelelő reakciót kaptam. A válogatott megerősödve jött ki az egész patáliából. Nyolc éve jól működünk, az MKOSZ-től megkaptunk mindent – az elnökség sokszínű, és én ezt megértem, vannak tagjai, akikkel nem kedveljük egymást. A testület meghozta a döntését, a válogatottra más testületi szabályok vonatkoznak, most az a fontos, hogy boldogan éljünk egymás mellett.”
A szövetségi kapitány nyáron az U20-as válogatottat irányította volna a B-divíziós Európa-bajnokságon, a vírushelyzet miatt ezt az eseményt törölték, és Ivkovics úgy tervezi, jövőre már nem ő készíti fel a juniorcsapatot, hanem átadja a lehetőséget a fiatal edzőknek, ha már az U16-os és U18-as korosztályban úgyis újfajta vonalat szeretnének követni. Nem mond le azonban az utánpótlás képzéséről.
„A következő évadban szeretném átvenni egy U18-as klubcsapat irányítását – osztotta meg elsőre meglepőnek tűnő tervét Ivkovics. – Ez a tervem nem ütközne a szabályokba, az a célom, hogy testközelből tapasztaljam meg, hol van a szakadék, mert a magyar játékosokból nem a tehetség hiányzik, hanem fizikailag vannak lemaradva az európai élmezőnytől. Kicsit olyan lesz, mint amikor mocsárba lép az ember, visszatér oda, ahol elkezdte az egészet. Megpróbálok építkezni, és kíváncsian várom, mennyivel lesz jobb a csapatom az évad végén, mint amilyen volt az elején.”
Ivkovics augusztusban tíznapos edzőtáborozást tart majd a felnőttválogatottnak, a programot együtt végezné az U20-asokkal, hiszen nem szeretné, ha utóbbiak munka és feladat nélkül maradnának. Egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a „nagyválogatott” novemberi Eb-selejtezői elmaradnának, tehát a következő tétmérkőzések az ősszel várhatók.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az edzőként magyar bajnoki címet és Magyar Kupa-serleget is begyűjtő Ivkovics fejében megfordult-e, hogy a februári sikerek után elköszönjön a nemzeti csapattól.
„Ha nemmel válaszolnék, az nem lenne igaz, sok minden megfordul ilyenkor az ember fejében – felelte. – Viszont a fiúk, a válogatott játékosai és a csendes többség egységesen kiálltak mellettem és megvédtek, az ő szeretetük nagyon fontos és sokat jelent nekem.”