Török Gábor: "A női foci a legnagyobb erőforrásaink egyike"

Hogy kerül egy politikai elemző egyetemi docens az ad hoc női bizottság élére? Mit gondol Török Gábor magánemberként a női labdarúgásról? Mit várhatunk tőle a szakágban? Mit szól a Kötényblog olvasóinak példás aktivitásáról az MLSZ-kérdőív kapcsán? Megkérdeztem magát az illetékest. Íme, a válaszok a sok-sok olvasói kérdésre.Hogy kerül egy politikai elemző egyetemi docens az ad hoc női bizottság élére? Mit gondol Török Gábor magánemberként a női labdarúgásról? Mit várhatunk tőle a szakágban? Mit szól a Kötényblog olvasóinak példás aktivitásáról az MLSZ-kérdőív kapcsán? Megkérdeztem magát az illetékest. Íme, a válaszok a sok-sok olvasói kérdésre.

Hogyan kerültél az ad hoc női bizottság élére?

Őszintén szólva engem is meglepett a felkérés. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke tudta rólam, hogy régóta érdekel a női foci is, többször beszélgettünk a szakágban rejlő lehetőségekről, tavaly meséltem neki, hogy szerintem a Copa America helyett érdemesebb a női világbajnokságot nézni, mert élvezetesebb, szebb a játék. Feltehetően így jutottam eszébe, amikor az MLSZ elnöksége a bizottságról döntött.

Sokaknak kicsit talán furcsa, hogy egy „kívülállót” kértek fel a bizottság élére. Mit gondolsz, hasznos, ha valaki külső szemmel nézi a női futballt? Jobban rá tudsz így mutatni a visszásságokra és lehetőségekre?

Nekem továbbra is meggyőződésem, a foci sokkal fontosabb annál, hogy kizárólag a focistákra kellene bízni. Egy külső szem talán olyat is meglát, amit a rendszerben benne élők már nem vesznek észre, illetve elfogulatlanabbul, bizonyos értelemben érdek nélkül tudja újragondolni a problémákat és a megoldási lehetőségeket. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az is, hogy változásokat felülről vagy kívülről egyetlen szervezetre sem lehet ráerőltetni. Csak annak a reformnak van értelme, amely bírja az érintettek támogatását, amely abból a talajból nő ki.

Számítottál rá, hogy ilyen sok válasz érkezik majd?

Nem, egyáltalán nem. Több mint ötszáz válasszal már címlapokra lehet kerülni egy politikai közvéleménykutatással. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki vette a fáradságot, és megtisztelt minket a véleményével.

Bár nyilván még csak átfutni tudtad a válaszokat – mi az első benyomásod az eredményekről, fogod tudni hasznosítani a munkátok során a Kötény-olvasók javaslatait?

Olvastam olyan véleményeket, hogy a női focinak nem közvéleménykutatásra, hanem iránymutatásra lenne szüksége. Aki ezt gondolja, pillantson bele az eredményekbe: a válaszokban szinte minden olyan téma megjelenik, amiről korábban olvastam, vagy a szakértőkkel beszélgetve hallottam. Egy-két ponton olyan újszerű javaslatok is megfogalmazódnak, amelyek minden bizonnyal a stratégiai anyagba is bele fognak kerülni.

Mennyire fest lelombozó képet a jelenlegi helyzetről a kérdőív?

A magyar női foci válságáról nem a kérdőívből értesültünk, de az kétségtelen, hogy hajszálpontosan visszatükrözi, megmutatja a problémákat. Elég ránézni a blogodon is tanulmányozható aggregált adatokra: 1. lenne mit változtatnia az MLSZ-nek, 2. kevés a játéklehetőség, 3. lehetne jobb a versenykiírás, 4. gond van az utánpótlással, 5. kevés a női edző, 6. csapnivaló a média reprezentáció, 7. sokkal több támogatás és szponzoráció kellene. Igen, ezekre a problémákra kell megoldásokat ajánlanunk a szövetségnek.

A kérdőív mellett az elmúlt napokban, hetekben felkerested a bizottság tagjait és a női labdarúgás sok fontos szereplőjét is. Kezd már letisztulni benned, merre kéne indulni?

Még sok beszélgetés vár rám, szeretnék minél több érintettel – edzőkkel, szakemberekkel, vezetőkkel és játékosokkal egyaránt – szót váltani, mert az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kollektív bölcsesség sokkal többet ér egy-egy önjelölt véleményvezér iránymutatásánál. Mindenhol azt hangsúlyozom, hogy a megoldás csak a női fociból jöhet, nekik kell kitalálniuk, hogy mit szeretnének, mit javasolnak. Magamra ebben a helyzetben üzenőfalként – na jó, intelligens üzenőfalként – tekintek, amely rendszerezi, átgondolja, konkrét döntési alternatívákba rendezi mindazt, amit ráírnak.

A bizottság elnökeként mit tartasz a legfontosabb feladatnak az 5-8 éves terv elkészítésekor?

Sok konkrétum van, de a legfontosabb talán a szemléletváltás, mert ez minden változás alapja. Észre kell venni mindenkinek, aki a focit szereti, hogy a női foci nem szükséges, elviselt rossz, hanem – azon túlmenően, hogy önmagában is egy értékes és érdekes játék - a férfi labdarúgás számára is óriási segítség, hajtóerő. Vajon ki dönt arról, hogy hová mehet a kisfiú sportolni? A kutatások, de a tapasztalatok szerint is általában inkább az anyukák. Vajon tud-e úgy változni a foci megítélése, ha a nők utálattal gondolnak a focira, ha zsörtölődnek, amikor a férj meccsre megy vagy meccset néz? Érdemes lenne felismerni a döntéshozóknak, hogy a női foci a legnagyobb erőforrásaink egyike: azok a lányok, akik megszeretik a focit, nem ellenzik majd, ha a fiaik fociznak, ha a férjük meccsre megy, sőt, vele tartanak. Aki valamilyen rejtélyes, számomra nehezen felfogható okból nem fogadja el, hogy a női foci pont ugyanannyira autonóm sportág, mint a női kézilabda vagy kosárlabda, az legalább önérdekből támogassa a lányok fociját.

Te magad milyen perspektívákat látsz a női futballban?

Aki egy kicsit is figyeli a nemzetközi trendeket, láthatja, hogy az elmúlt évtizedekben a női foci óriási fejlődést produkált. Élvezetes a játék, egyre több a néző, megjelentek a világszerte ismert sztárok, és mindezekből következően értelemszerűen a piac is egyre inkább üzletet és marketinglehetőséget lát a sportágban. Itthon sajnos nem ebbe az irányba haladunk, éppen ezért van már itt az ideje a hajókormány megfordításának. Komolyan hiszek abban, hogy van fantázia Magyarországon is a női fociban, de ehhez változni kell, elsősorban nem is a játékosoknak, hanem az őket körülvevő környezetnek. A szövetségnek, a férfi szakág szakembereinek, a sportsajtó munkatársainak stb. Nem tudom például megérteni, hogy miért nem akadt egyetlen sportcsatorna sem, amelynek érdekes lett volna az MTK BL-meccse. Ha meg sem mutatjuk, hogy vannak, léteznek, hogyan várhatnánk el, hogy megszeressék, értékeljék őket?

Sokan amiatt aggódnak, hogy az ad hoc bizottság tevékenysége megmarad elméleti síkon. Mi a biztosíték arra, hogy valóban meg is történnek majd a szükséges változások?

Én azért tudok felelősséget vállalni, hogy végül mi kerül az MLSZ számára készített anyagba. Márpedig abban egészen biztos vagyok, hogy a stratégia legfontosabb részét azok az egészen konkrét javaslatok és döntési alternatívák képezik majd, amelyekben az elnökségnek határoznia kell. Nem ködszurkálást akarunk végezni, az anyagban nem hemzseg majd a „kellene”, a célokhoz hozzá fogjuk rendelni a lehető legegyértelműbb változtatási, cselekvési terveket.

A FIFA és az UEFA mennyire várja el az érdemi munkát a női labdarúgás területén?

A bizottság munkáját segíti a norvég Karen Espelund, aki az UEFA végrehajtó bizottságának a tagja és a női labdarúgás nemzetközi szinten is elismert szaktekintélye. Az ő neve már eleve garancia arra, hogy jó irányba keressük a kitörési pontokat. Ennek ellenére a magyar női foci problémáit elsősorban magunknak kell megoldanunk, ebben a nemzetközi tapasztalatok segíthetnek, de a sült galamb sehonnen nem fog berepüli a szánkba.