Hoppá! Az NB I 4. fordulójában is taroltak a légiósok

COULIBALYT A VÁLOGATOTTBA?

Szövetségi kapitányunk pár héttel ezelőtt tett nyilatkozata után fellángolt a vita országszerte, mondhatni, újra, hogy kell-e ilyen sok (tucat)légiós a magyar professzionális labdarúgó-bajnokságba. Nos, az InStat és saját szemünk alapján többször is meggyőződhettünk róla, hogy bizony egyáltalán nem teljesítenek az átlag alatt, sőt. Az elmúlt hétvégén a 10 legjobb játékos közé három magyar fért be csupán: a Győrben ezek szerint magára találó Lipták Zoltán, az újpesti Kabát Péter és az MTK-s Zsidai László. Sorrendben a 7., a 8. és a 10. pozícióban találjuk meg őket...

Az élen olvasóink nagy kedvence, Adamo Coulibaly végzett, tetemes előnnyel, a két gólt szerző kaposvári Bojan Vrucina és a videotonos Renato Neto előtt. Érdekes módon két kapus is helyet kapott, mit kapott, követelt magának a legjobb tíz között, a kaposvári Lubos Hajdúch és a debreceni Vukasin Polekszics. A mesterhármasig jutó Coulibalyt, nem hiszem, hogy különösképpen méltatnunk kellene, megtettük ezt már korábban, a pécsi mérkőzésről szóló összefoglalónk végén: „Coulibaly for President! – írtuk a héten. Ezek után mivel álljunk elő? Coulibalyt a válogatottba?!" Az Izrael elleni támadójátékunkat elnézve nem is annyira nagy bohóság a felvetés, másrészt azért jó lenne már látni egy jó Coulibalyt a nemzetközi kupamérkőzéseken is.

BÖDE, A PISZTOLYHŐS, NETO, A NETTÓBAN IS PONTOS, VRUCINA, A HALÁLOS FEGYVER

A kapura lövésekben ezúttal is jeleskedett a ferencvárosi Böde Dániel, de hat próbálkozásából csak kettő találta el a „ketrecet", addig Vrucina ötből ötig és egy dupláig jutott. Renato Neto megmutatta, miért ő a liga egyik legértékesebbje a maga másfél millió eurójával, 93 passzából 85 sikeres lett, no és kiharcolt egy sorsdöntő (egri szempontból -rontó) büntetőt is. Papíron Gyurcsó Ádám is jól szerepelt, a kapott kritikákat elnézve már nem annyira, és érdekes, milyen sok hátvéd passzolgatott pontosan – kérdés, ezzel mennyiben segítették a csapatjátékot. Jó látni viszont, hogy a kispesti Ivancsics Gellért viszi a gyors- és kulcsindító kategóriát, a 16-oson belülre ő és a pécsi Bodnár László is sok veszélyes passzt küldött be.

Sorozatunk követői számára nem nóvum, hogy a honvédos Marshal Johnsonnal és a diósgyőri Mohamadou Abdouramannal nem érdemes ujjat húzni, de érdekes adat, hogy Renato Neto 13 párbajából csak egyet veszített el. A legtöbb győztes viadal a debreceni Luis Ramos nevéhez fűződik, ezen annyira éppen nem csodálkozunk; klubtársa, Szakály Péter is sokat vállalt, többet, mint nemzetközileg szokott, és cselei is rendre sikerültek.

SZERELÉSBEN JÓK VAGYUNK

A legtöbb labdát a ferencvárosi Martin Klein szerezte, de a legtöbb eladás is egy légiós, a diósgyőri L'Imam Seydi nevéhez főződik. Fiola Attila újabb hasznos „munkásságára" viszont felhívnánk az illetékesek figyelmét, hiszen a paksi játékos 11 szerelési kísérletéből 9 sikeres lett – Drazsen Okuka újabb ügyeskedését látva viszont már szemünk sem rebben.

Egyébiránt a labdagyűjtögetés egyéb kategóriáiban magyar győzteseket avathatunk az egri Katona Attila és az MTK-s Hegedüs Lajos révén. Utóbbi ugyebár kapus, és ez sok mindent elmond az ellenfél, a Pápa indításainak pontosságáról.

Sovány vigasz: szerelésben legalább jók vagyunk – ezt a Magyarországra betelepült autó(alkatrész)gyárak is bizonyítják –, de a légiósok nélkül jelenleg sok csapat elképzelhetetlen lenne.