Tarlós István főpolgármester az eseményen úgy fogalmazott, Kubala László okosan futballozott, látott a pályán. Állandó veszélyt jelentett az ellenfél kapujára – tette hozzá.
Az avatási ünnepség után az V. kerületi városházán Kocsis Tibor filmrendező megnyitotta a Kubala László életét bemutató fotókiállítását, amelyet munkatársaival állított össze. A tárlat péntektől a Fradi Múzeum része lesz, és a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében is megtekinthető. A megnyitó után a jelenlévők részleteket nézhettek meg Kocsis Tibor Magyarok a Barcáért című, 2014-es dokumentumfilmjéből, illetve egy rövid ízelítőt a rendező készülő egész estés Kubala-filmjéből, amely legkésőbb 2020-ban kerülne a mozikba. |
„Habár Magyarországon nem ismerik olyan sokan a labdarúgót, Katalóniában mítoszként tekintenek rá, és Spanyolország egészében máig különleges tisztelet övezi" – mondta Tarlós István.
Az irányító középpályásnak és csatárnak a szenvedélye volt a futball. Ő volt a csapat esze; a szív, amely életre keltette a játékot. Lelke máig él, és a feladat az emlékének megőrzése – hangsúlyozta a főpolgármester.
A főpolgármester szerint senkinek sem jut eszébe, hogy huszonöt-harminc éven belül magyar sztárjátékosa lehetne a Barcelonának vagy a Real Madridnak, ugyanakkor azt kívánta, hogy az emberek tudjanak bizakodni, és egyelőre örüljenek az emlékeiknek.
Tóth József, a XIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, büszke kerületiként nem lehet elégszer kifejezni a köszönetet és az elismerést.
„Kubala László sportember volt, aki legendává, halhatatlanná vált. Mindig gyakorolt, soha nem volt magával elégedett – emelte ki. – A labdarúgó ifjúkorában szívta magába a szolidaritás eszméjét, amely végigkísérte életét. Magyarországról a rendszerrel való elégedetlensége miatt is távozott. Győzelemcentrikus személyiség volt."
Kovács Barnabás, Magyarország barcelonai főkonzulja nyomatékosította: Magyarországon el sem tudják képzelni, hogy Spanyolországban mekkora tisztelet övezi Kubala Lászlót, akinek géniuszát elhallgatta a kommunista diktatúra.
Közlése szerint ő kezdeményezte Tarlós Istvánnál, hogy nevezzenek el közterületet az FC Barcelona néhai játékosáról.
Carlos Kubala, Kubala László egyik fia – tolmácsolt beszédében – megjegyezte, kiskora óta hallgatta a Budapestről szóló történeteket apja és az ő barátai szájából. Amikor 1975-ben végre sikerült először eljutnia a magyar fővárosba, lenyűgözte, hogy mennyi történelem van bezárva az épületekbe, és az utcák beszélnek.
A park létesítésével Budapest megfizeti a tartozását Kubala Lászlónak, aki pedig „megtalálja itt a helyét" – vélekedett, hozzáfűzve: megfelelőbb területet nem is jelölhettek volna ki, hiszen így a néhai futballista lélekben eljöhet és láthatja fejlődni a „kölyköket".
A beszédek végén leleplezték a Kubala-emlékkövet, majd ezt követően koszorút helyeztek el a játékos szobránál a róla elnevezett akadémiánál. Az ünnepségen a Vasas és az FTC növendékei díszsorfalat álltak, és elhangzott mindhárom klub (FTC, Vasas és FCB) indulója is.
Az 1927. június 10-én, Budapesten született Kubala László pályafutása során háromszor szerepelt a magyar, hatszor a csehszlovák és tizenkilencszer a spanyol válogatottban. Magyarországon a Ferencváros és a Vasas színeiben egyaránt pályára lépett.
Játékosként az FC Barcelonával 1950 és 1961 között egyebek mellett négy bajnoki címet és két Vásárvárosok Kupáját nyert, majd klubedzőként az Espanyol, a Málaga, a Murcia és az Elche kispadján is ült a Barcelonáé mellett.
Irányításával 1978-ban, tizenkét évnyi szünet után szerepelt ismét világbajnokságon a spanyol válogatott, amelyet 68 mérkőzésen vezérelt. Ez 2014-ig nemzeti rekordnak számított.
A 2002. május 17-én elhunyt Kubala Lászlót 1999-ben, az FC Barcelona alapításának 100. évfordulóján a csapat történetének legjobb játékosává választották a szurkolók.