Nem kegyelmezett a Honvéd, búcsúztatta a Vasast az élvonaltól

LABDARÚGÓ NB I
33. FORDULÓ
BUDAPEST HONVÉD–VASAS FC 3–1 (Eppel 53., Lanzafame 65., Holender 76., ill. Gaál 87.)
Budapest, Bozsik József Stadion, 3783 néző. V: Solymosi Péter

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJÁK EL!

ÖSSZEFOGLALÓ

Nem tudni, profi labdarúgó hogyan szervezheti az utolsó bajnoki fordulóra az esküvőjét, az angyalföldi Vít Benes mégis megtette. Miközben a cseh hátvéd a boldogító igent mondta ki a párjának, társai a Bozsik-stadion esőtől felázott gyepszőnyegén igyekeztek kivívni a bentmaradást az előző idény bajnoka ellen, a Honvéd pedig azzal a tudattal lépett pályára, hogy győzelem esetén akár a dobogó alsó fokára is odaérhet.

Az erőviszonyok alapján nem meglepő, hogy Supka Attila csapata birtokolta többet a labdát, többnyire a vendégek térfelén folyt a játék, a piros-kékek a labdaszerzés utáni gyors ellentámadásokban bíztak. Az első gólhoz viszont a Honvéd került közelebb: Davide Lanzafeme pazar pördítése után Banó-Szabó Bence emelt át a kapujából kimozduló Nagy Gergely fölött, ám a léc alá tartó labdát Kire Risztevszki kifejelte, még mielőtt a mögötte loholó Eppel Márton hozzáférhetett volna.

Michael Oenning együttese a 21. percben vezette az első veszélyesebb kontráját, ám hiába voltak létszámfölényben a Vasas játékosai, Manjrekar James addig várt, amíg az üresen hagyott Gaál Bálint lesre futott, így odalett az ígéretes lehetőség. A magyar szinten jó iramú mérkőzésen a Honvéd maradt lendületben, és kizárólag saját magát, valamint a balszerencsét okolhatta, hogy nem került előnybe. A beadások egy-két centivel suhantak el a középen érkező társak előtt, máskor tiszta lövőhelyzetben is passzoltak, a kapu előtti kavarodásoknál pedig mindig akadt egy blokkoló láb, amelyen elhalt a kísérlet.

Az első félóra végén Lanzafame lövésénél viszont már az utolsó bástya, Nagy Gergely sem segíthetett volna, ám a bal felső sarokba tartó labda kifelé pattant a kapufáról. Bár a Honvéd futballozott jobban, az első játékrész második felében a Vasas is egyre többször jutott el Gróf Dávid kapujáig, de a hazaiak kapusának így is csak egyszer kellett védenie, Murka Benedek lapos lövése nem okozott neki gondot a félidő utolsó percében – noha nem szerzett gólt, a többi eredmény miatt a szünetben még NB I-ben maradónak érezhette magát a Vasas.

Ez az állapot azonban nem sokáig tartott. A második félidőt is a hazaiak kezdték jobban, és bár Patrick Ikenne-King veszélyes beadása után Nagy Gergely még kivetődve nagyot mentett Eppel Márton elől, a következő támadást már nem úszta meg a Vasas. A kispesti csatárpáros összjátéka után góllá érett a fölény, és mivel a vendégek hátrányban is képtelenek voltak váltani, nehezen lehetett elképzelni, hogy a piros-feketék kiengedjék a kezükből a pontokat. Az angyalföldiek nem tudták megtartani a labdát, a rövid, látszólag egyszerű passzok is gondot okoztak, a 66. percben pedig végképp megpecsételődött az angyalföldiek sorsa.

Meglehet, ha Vít Benes nem a lagzit választja, Vaskó Tamás nem kerül a kezdőbe. Így viszont bekerült, majd a kaputól tizenhat méterre teljesen feleslegesen meglökte két kézzel Davide Lanzafamét. A szabadrúgásnál a labda mögé az olasz csatár állt, és gyönyörűen csavart Nagy Gergely kapujába. A Vasasnak ekkor már már három gólra volt szüksége a bentmaradáshoz.

Ám a meccsben nemhogy a fordítás, még a szépítés sem volt benne, sőt Holender Filip találata végleg lezárta a párharcot. Az angyalföldiek hiába fogadkoztak, a bravúr elmaradt. A jobb és erősebb csapat megverte a gyengébbet, így a Honvéd – és vélhetően néhány kispesti kulcsjátékos – érem nélkül, de győzelemmel búcsúzott az idénytől.

Az előző szezon bronzérmese pedig kiesett az élvonalból.