NB I: A vasárnapi rangadónak az lesz a tétje, hogy visszatalálunk-e a helyes útra – Botka Endre

– Mély sebet ejtett önökön a Qarabag elleni vesztes Bajnokok Ligája-párharc?
– Nyilván mindenki nagyon csalódott volt a vereség után, mert a Bajnokok Ligája csoportkörét tűztük ki első számú célként – mondta lapunknak Botka Endre, az FTC védője. – A visszavágón voltaképpen saját magunkat vertük meg, ezért különösen szomorú a kiesés, ám nincs idő sajnáltatni magunkat, mert vasárnap este a saját közönségünk előtt vár ránk rangadó. Profi játékosként tükörbe kellett néznünk, s rendezni magunkban a keddi eseményeket. Azt azért senki se felejtse el, hogy az Európa-liga csoportköre egy karnyújtásnyira van, továbbá sorozatban negyedszerre jutunk valamelyik európai kupa főtáblájára. Szerintem ez is elismerése méltó.

– Sikerült összeszedniük magukat a hétvégi bajnokira?
– Próbáltuk mihamarabb kitisztítani a fejünket, hogy kizárólag a Fehérvár elleni bajnokira koncentráljunk. Látjuk, hogy a csapatösszhangon dolgoznunk kell, és az az elvárás, hogy mindenki megmutassa, nemcsak a mezt viszi ki a pályára, hanem a jó játékot is. A Slovan elleni ütközetben roppant egységesek voltunk, küzdöttünk egymásért, azonban kedden ezt hiányoltam – vasárnap már nem szeretném! Van olyan mély a keretünk, hogy ne okozzon gondot a rövid felkészülési idő, úgy érzem, jól sikerült a hangolódás.

– Érez nyomást a csapaton, amiért az utóbbi hetek játéka elmarad a várttól?
– Egyelőre nem, de tagadhatatlan, hogy különösen fontos párharcban maradtunk alul. A vasárnapi rangadónak a három pont megszerzésén túl ugyanakkor az lesz a tétje, hogy visszatalálunk-e a helyes útra, s felszabadultabb hangulatban várhatjuk-e a csütörtöki, Shamrock Rovers elleni Európa-liga-mérkőzést. Mi is látjuk, érezzük, hogy akadozik a gépezet. Nehéz választ találni arra a kérdésre, miért nem nyújtjuk azt, amire képesek vagyunk. A csapatban benne van a jobb játék, de egyelőre visszafogottan teljesítünk. Csak periódusokra kapjuk el a fonalat, mintha nem járatnánk száz százalékon a gépet. A lehető legjobbkor jönne, ha felülmúlnánk a Fehérvárt, lökést adna a folytatásra, úgyhogy nagy szükségünk van a győzelemre.

– Csakhogy jó formába lendült az ellenfelük.
– Az biztos, hogy a székesfehérváriak elkapták a fonalat, sok gólt szereznek, úgyhogy jó lelkiállapotban lehetnek. Megannyi csatát vívtunk már meg ellenük, ennélfogva nehezen hiszem, hogy nagy meglepetést jelentene a játékuk. A legfőbb kérdés az lesz, az első perctől kezdve összeszedetten futballozunk-e vagy sem.

– A támadósoruktól nem tart?
– Zivzivadze és Kodro is kiváló formában futballozik, szórják a gólokat, de a mi támadóink is jó passzban vannak, ezt annak ellenére mondom, hogy a legutóbbi mérkőzésen nem sikerült annyiszor bevennünk az azeriek kapuját, mint szerettük volna.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fehérvár a Qarabag példáján felbuzdulva intenzíven letámadja önöket?
– Nehéz megjósolni, milyen harcmodort választ az ellenfelünk. A keddi mérkőzésen a labdavesztést követő ellentámadásokat nem sikerült levédekeznünk, remélem, ezúttal stabilabbak leszünk hátul.

– A legutóbbi egymás elleni összecsapásuk volt az egyedüli, amelyen Sztanyi­sz­lav Csercseszov és Michael Boris irányította vezetőedzőként a csapatokat, a Mol Aréna Sóstóban kettő-nullára felülmúlták vetélytársukat. Ebből a találkozóból kiindulva van okuk bizakodni?
– A Fehérvár akkor borzasztó szériában volt, ezért én nem hasonlítanám össze az akkori és a vasárnap ránk váró ellenfelet. Biztosan más felfogásban futballozik majd a Fehérvár, mint akkor. Úgy érzem, ebben az idényben a Vidi lehet a legfőbb kihívónk a Puskás Akadémia és a Kisvárda előtt, de természetesen mindent megteszünk azért, hogy hasonló legyen a sorrend a végelszámolásnál, mint az előző idényekben, s mi végezzünk az élen.