Újpest: „vérszerződést” kötött Mészöly Géza a csalódott játékosával

ÚJPEST FC–MEZŐKÖVESD 2–2

MÉSZÖLY Géza, az Újpest vezetőedzője

– Gyaníthatóan csalódott, hiszen elúszott a győzelem…
– Vegyes érzések dúlnak bennem, ha így meg tudja fordítani a csapat a meccset, akkor bizony nagyon nem esik jól a kilencvenharmadik percben elveszíteni két pontot. Az első félidőben nem találtuk a ritmust, nem volt olyan hatékony a játékunk, mint szerettük volna. A szünet után tudtunk váltani, szerkezetben is. Az első gólt volt nehéz megszerezni. No, de nézzük a meccs jó oldalát: sikerült megtartani a különbséget a két csapat között, még ha fáj is a pontvesztés.

– Csoboth Kevin új színt vitt a csapat játékába csereként: mit szólt a teljesítményéhez?
– Játékosunkat nem érintette jól, hogy kimaradt a válogatott keretéből. Jogosnak érezte, mert nem játszott sokat kezdőként mostanában, de megrázta a dolog. Azt mondtam neki négyszemközt, kössünk egy kvázi vérszerződést, hogy nyárra vissza tudjon kerülni a válogatottba, ahhoz pluszmunkát is kell végeznie, akkor lehet ismét a kezdőcsapatban nálunk is. Jól reagált erre, ebből kell most tovább építkeznünk.

– Milyen munkát kell elvégezniük a válogatott szünetben?
– A csapategységet tovább kell erősíteni, ám ebben már van előrelépés, az akarat, a motiváció, egység nélkül nem lett volna meg most sem a fordítás. Akik a padról beszálltak, hozzá tudtak tenni a futballhoz, nemcsak Csoboth Kevin, hanem Simon Krisztián is.

Milan MILANOVICS, a Mezőkövesd vezetőedzője

– Milyen érzések dolgoznak most önben?
– Elégedett vagyok a mutatott játékkal, a játékosok mindent beleadtak, száz százalékot nyújtottak, ám az utóbbi meccseken is ugyanezt tudtam elmondani. Sajnos, az akarat megint kevés volt, hiszen nem párosult kellő eredményességgel. Az utolsó tíz percben mindig elkövetünk hibákat, ezek a botlások megbosszulják magukat, most is így történt.

– Csoboth Kevin sok zavart okozott a védelmükben csereként beállva. Nem készültek rá?
– Természetesen tudtuk, hogy veszélyes, gyors játékos. Nyolcvanöt percig minden a helyén volt, sajnos kétszer nem figyeltünk rá, ebből két gólt kaptunk. Szerettem volna cserélni a jobb oldalon, mert láttam, hogy fáradtak az ott játszók, de a sérülések miatt nem igazán volt lehetőségünk a variálásra.

– Mennyit ér az egy pont az önök helyzetében?
– Nem sokat… Három pontért jöttünk, győznünk kellene most már többször egymás után, hogy legyen még valamennyi esélyünk a bennmaradásra.

DIÓSGYŐRI VTK–PAKSI FC 2–1

Vladimir RADENKOVICS, a Diósgyőr vezetőedzője

– Újabb bravúrt hajtott végre a DVTK, a bajnokságban remeklő Paks pont nélkül távozott Diósgyőrből.
– Nagyon jó mérkőzést játszottunk, különösen az első játékrészben voltak helyzeteink. Amit edzéseken gyakoroltunk, azt megvalósítottuk a pályán. A szünetben mondtuk is, hogy így kell folytatni, nem is volt sok gondunk, ugyanakkor a támadásépítés nem ment gördülékenyen. Aztán jött a második gól, és lezártuk a meccset.

– Korábban elmondta, a kispadról rendre motivált labdarúgók érkeznek a pályára, ezúttal is így volt – no, de hogy lehet ezt elérni?
– Ez nem csak rajtam múlik, az egész stáb dolgozik a játékosokkal. Megkapják a támogatást, amire szükségük van, és ha érzik a bizalmat, annak mindig meglesz az eredménye. Egyébként megragadnám az alkalmat, és megemlíteném a kapusedzőnket, Tuska Jánost, aki századik bajnokiján ült a DVTK kispadján.

– Gyaníthatóan nem bánná, ha a jövő héten is lenne bajnoki?
– Amikor ilyen sorozatban vagyunk, akkor jó lenne. Ugyanakkor éppen most mondtam az öltözőben a játékosoknak, hogy egy nappal több pihenőt kapnak! Nem sorozatban gondolkodunk, mérkőzésről mérkőzésre próbálunk haladni.

BOGNÁR György, a Paksi FC vezetőedzője a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón

– Gyengén játszottunk, az első félidőben különösképpen, de tulajdonképpen a másodikban is. Sok passzhiba jellemezte most a futballunkat, nem volt folyamatos a játék, nagy helyzetet nem alakítottunk ki. Leegyszerűsítettük a védekezésünket, ugyanakkor nem működött a középpályás játékunk, túlzottan „hosszú” volt a csapat. A szünet után már jobban néztünk ki, nem volt akkora különbség a két csapat között, azonban azt kell mondanom, ezzel a „szűk” góllal jobb volt a DVTK.

KECSKEMÉTI TE–FEHÉRVÁR FC 0–1 

SZABÓ István, a KTE vezetőedzője

– Aligha így képzelte el ezt a mérkőzést. Hogyan értékeli az összecsapást?
– A vereség ellenére azt éreztem, hogy az egész mérkőzésen a mi akaratunk érvényesült, jó tempóban, megfelelő mentalitással játszottunk. Elkövettünk egy hibát a kapott gól előtt, ami jelentős nehézségeket okozott nekünk, talán csak amiatt van hiányérzetem, hogy hiába biztattam a játékosokat arra, hogy sok beadás érkezzen a fehérvári kapu előterébe, ez nem mindig sikerült. Mégsem tudom elmarasztalni a csapatomat, mert nagy játékerőt képviselő ellenféllel szemben tudott szinte végig jelentős fölényt kiharcolni.

– A Fehérvár három, szerzett gól nélküli mérkőzés után érkezett Kecskemétre. Milyen ellenfélre számított ennek tudatában?
– Azt tudtuk, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, és azt gondoltam, kétféle meccsterv jöhet szóba. Az egyik, hogy a Vidi kontrázik, a másik hogy jobban felvállalja a játékot – nos, az utóbbit nem engedtük.

– A vereség ellenére látott pozitívumokat?
– Nagyon sokat. A játékunk, a felfogásunk, az agresszivitásunk rendben volt, rengeteg párharcot nyertünk meg, szerintem a Ferencváros nem tudott ilyen fölényben játszani a Fehérvár ellen. Nekünk sikerült, de sajnos nem párosult eredménnyel.

Bartosz GRZELAK, a Fehérvár vezetőedzője

– Három vereség, szerzett gól nélkül, nyolc kapottal – ezek után nagy fegyvertény Kecskeméten győzni.
– Nagyon fontos három pont ez nekünk! Három ilyen vereségtől egy gyenge csapat összeomlik, egy erős képes visszatérni. Bizakodtam, mert az öltöző végig egységes maradt, és bár tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, megdolgoztunk ezért a győzelemért.

– Mit jelent az edzőnek, hogy a kapus Tóth Balázst behívják a válogatott keretbe, és mit jelent Fiola Attila visszatérése?
– A kemény munka mindig meghozza a gyümölcsét. Sok tehetséges játékost ismerek, akik a mérkőzés végére elveszítik a fókuszt. Tóth Balázs nem ilyen, képes végig koncentrált maradni. Nagyon jó magyar kapusok vannak, nehéz bekerülni a keretbe, nagy büszkeség nekem is, hogy játékosunkra számít Marco Rossi szövetségi kapitány. Fiola Attila nagyon tapasztalt játékos, régóta vártuk a visszatérését, és egyáltalán nem látszott rajta a kihagyás. Rengeteget jelent nekünk a jelenléte.

– Külföldi edzőként miért fontos önnek, hogy a magyar nemzeti ünnepen kokárdát visel?
– Én vendég vagyok, de nagyon sok barátságos, kedves emberrel találkoztam például pénteken Tihanyban, ahol megcsodálhattam a káprázatos panorámát. Kimutatom a tiszteletet abban az országban, ahol dolgozhatok, és így is jelzem, hogy fontos nekem is a magyarok történelme.