Football Forum: „Nem tudni, a térség melyik országából jön a következő Szoboszlai Dominik”

„Az adat és Brentford neve összeforrt, de valójában nincs titka a klub sikerének – válaszolta Balogh Tamás. – Az adatok fontossága megkérdőjelezhetetlen, de a felhasználásukban szükséges az egyensúly megtalálása. Egy játékos szerződtetésénél nem csak az adatokra támaszkodunk, videókon és élőben is megfigyeljük a kiszemeltet, és a hálózatunkon keresztül utánajárunk a hátterének, az előéletének, a klubjánál lévő helyzetének, a családi állapotának és a nyelvismeretének, hogy könnyebb legyen az adaptációja. Megjegyzem, a Brentfordnál általánosságban könnyű a beilleszkedés, mert mindenki nyitott, befogadó – amióta az egyesület alkalmazásában állok, egy pillanatig sem éreztem magam kívülállónak. Az elmúlt két évem fantasztikus volt a klubnál. Mindenki csak a saját szerepére összpontosít, senki sem beszél bele a másik dolgába, ugyanakkor mindenki tudja, mi a saját felelőssége és a feladata, amit el kell végeznie ahhoz, hogy az egyesület évről évre fejlődjön.”

A szakember Szoboszlai Dominikról és Kerkez Milosról is szót ejtett.

„Ragyogó visszajelzéseket kapok a teljesítményükről. Mindenki elismerően beszél róluk, ráadásul nemcsak egy-egy meccsük, hanem a kiegyensúlyozott teljesítményük miatt. Általuk nemcsak Magyarország, hanem a régió hírneve is jobb, a klubok egyre inkább figyelemmel követik a környező országok futballját, hogy új tehetségeket találjanak – nem tudni ugyanis, a térség melyik országából jön a következő Szoboszlai Dominik. A futball jövőjét minden országban az új generáció jelenti, az a kulcskérdés tehát, hogyan lehet kinevelni, beépíteni, játszatni, majd eladni a fiatalokat.”

Aligha csökken a szakadék a vagyonosok és a szegényebbek között

„A nemzetközi trendek a labdarúgásban” második kerekasztal beszélgetésén Olivier Jarosz (LTT Sports), Jordan Gardner (Twenty First Group) és Andrea Sartori (Football Benchmark) vett részt. A fő csapásirány az volt, hogy lesznek-e, és ha igen, milyen változások a nemzetközi labdarúgásban és a hozzá kapcsolódó üzletágakban.

Oliver Jarosz azzal kezdte, hogy ugyan búcsút inthetünk a régi formátumoknak – az ősztől például teljesen új Bajnokok Ligája-formátum köszönt be –, de a piacok egyelőre nem változnak meg, így a vagyonos, nyugat-európai klubok és a kevésbé tehetős, kelet-európaiak között aligha csökken a szakadék a közeljövőben. „Minden attól függ, hány embert érnek el a piacok” – fejtette ki Jarosz. Éppen ezért Kelet-Európában, szintén Jarosz szerint, legfeljebb az hozna paradigmaváltást, ha tíznél több regionális liga, legalább húsz csapattal összeállna egy saját formátummá.

Andrea Sartori hozzátette: szerinte sem várható, hogy az olló a közeljövőben összezárulna, de a szuperliga lehetőségéhez a nemzetközi kormányzószervek – ebben az esetben az UEFA – sokkal rugalmasabban állnak hozzá, és újabban olyan jogi lehetőségek adódhatnak, amelyek korábban lehetetlennek tűntek.

Roppant fontos kérdés ugyanakkor, hogy az egyébként növekedő bevételeket miként forgatják vissza a klubok a saját működtetésükbe, mert ahogy Jordan Gardner fogalmazott, szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy mindenki egy egészséges ökoszisztéma fenntartására fordítja a bevételeit/nyereségeit. Összegezve: a rendszerbe ugyan egyre több pénz kerül, ami viszont a klubok közötti gazdasági különbséget nem csökkenti, az elosztás jellege ugyanis nem változik meg.