„Élel-halál között voltam” – Péter Zoltán kálváriája

„Hat hétig voltam kórházban, s ilyet nem szeretek mondani, de majdnem meghaltam. Élet-halál között lebegtem, ám ezt inkább csak az orvosok, az ismerősök elmondásaiból tudom, hiszen volt, hogy nagyon nem is emlékeztem, mi zajlott körülöttem. Viszont nagyon sokan vigyáztak rám, ezért is lehetek most itt” – nyilatkozta a zalai hírportálnak a ZTE FC ikonja.
A 67 éves, 28-szoros válogatott korábbi futballista számára augusztus végén kezdődött a kálvária egy csípőfájással, azzal a résszel volt gond, ahová 25 éve protézist tettek be. Végül az infektológiai (fertőző betegségeket kezelő) osztályon kötött ki, s volt egy tályog az egyik csigolyáján is.
„Nincs mit szépíteni rajta: ott feküdtem bepelenkázva, hiszen nem tudtam lábra állni. A vérmérgezésre kapott kezeléseknek hála elkezdett javulni az állapotom, közben elvittek Pécsre, hogy a tályogot eltávolítsák, de végül úgy döntött a konzílium, hogy nem nyúlnak hozzá. Egy csomó antibiotikumot nyomtak belém, így a tályog is lassan egyre kisebb lett, s pont a napokban kaptam egy levelet, hogy eltűnt és az eredményeim is rendben vannak. Már a helyzethez képest. Tizenkét kilót fogytam, amikor lábra tudtam állni és belenéztem a tükörbe, nem viccelek, mintha egy koncentrációs táborban készült képet láttam volna… Most hét kilót már visszaszedtem, de van még mit” – emlékezett vissza Péter Zoltán, aki jelenleg otthon erősödik, s a testmozgás mellett számítógépes fejtörőkkel tölti az idejét.
A zaol.hu-nak nyilatkozó Péter (aki tagja volt az 1986-ban világbajnokságon járó együttesnek) a válogatott vb-selejtezős kudarca kapcsán amondó, hogy vélhetően az utánpótlás rossz minősége miatt nem jutott ki a nemzeti csapat azóta sem a seregszemlére. A zalai labdarúgás legendája ugyanakkor elégedett a ZTE jelenlegi teljesítményével az NB I-ben.
„A betegségem miatt az ősszel érthetően nem sok meccsre jutottam ki, de nézem a csapatot és nagyon jól játszanak. Főleg az ősz végére jöttek rá, hogyan is kell játszaniuk. Eltalálták, mit kell játszani és ha lehet, a jövőben se ívelgessenek!” – fogalmazott.

Schäfer András: Legyen meg a belső békém, ez a legfontosabb







