– Játszhatna Újpesten is.
– Játszhatnék, elvégre ott élek, és ott is nevelkedtem – mondta a 18 esztendős Kleisz Márk, a Vasas középpályása. – Már ötévesen lila-fehér mezben futkorásztam, az egész családom az Újpestnek szurkolt, természetesnek tűnt, hogy végigjárom a szamárlétrát a Megyeri úton. Aztán tizenhárom évesen mégis úgy döntöttem, elég volt ott, inkább máshol próbálok szerencsét.
Kleisz Márk az öt évvel ezelőtti tapasztalatairól beszélt, az elmúlt hetekben foglalkoztunk az újpesti utánpótlás jelenlegi helyzetével a Nemzeti Sport Online-on, erről bővebben a linkre kattintva olvashat! |
– A tizenhárom évesek minden rutinjával, bölcsességével…
– Rossz érzés egy tizenhárom éves gyereknek, ha azt látja, hogy a csapatában nem a legjobbak játszanak, hanem a legtehetősebb szülők gyerekei. Olyan fiúk is szerephez jutottak, akik arra rúgták a labdát, amerre éppen álltak, leginkább csőrrel.
– Szomorú, amit mond.
– Én is szomorú voltam, ezért is hagytam ott az UTE-t. Akkor már hívott a Vízművek, illetve a klubnál dolgozó egyik edző, és én azt mondtam, rendben, gyönyörű a pálya, közel van az otthonomhoz, miért is ne. Nem sokkal később már a felnőttcsapatban futballozhattam. Bár abban nem volt sok köszönet.
– Különleges életút az öné, már ami a futballt illeti: BLSZ I-es csapatból mostanában ritkán kerül valaki bajnoki címért küzdő NB I-es klubba.
– Nekem is idő kellett ahhoz, hogy erőben felvegyem a versenyt a többiekkel. A BLSZ I amatőr bajnokság, ahhoz képest még az U19-es liga is százszor gyorsabb. Szóval ha egy különleges tehetség felbukkan, és az NB I-be hívják, hónapok kellenek ahhoz, hogy bevethető legyen.