A Debrecen győzött Kispesten, és bejelentkezett a bronzért

LABDARÚGÓ NB I
29. FORDULÓ
Budapest Honvéd–Debreceni VSC 1–3 (Eppel 45., ill. Tabakovic 13., 58., Sós 15.)
Budapest, Bozsik József Stadion, 2358 edző. V: Kassai

ÖSSZEFOGLALÓ

„Emberek, figyelem! Nem számítottunk rá, hogy ilyen sokan lesznek, aligha kerül mindenki sorra. A serleget háromnegyedkor be kell vinnünk a stadionba, de ígérem, a mérkőzés után visszahozzuk."

George F. Hemingway próbálta emígy nyugtatni a tömeget fél órával a kezdő sípszó előtt.

No, igen, ekkor már esély sem volt rá, hogy a közel százméteresre nyúló sor végén állók is elkészíthetik a közös képüket a legutóbbi idényben elhódított – a műfüves pálya szélén egy asztalra letett – bajnoki trófeával. Ki átölelte, ki csókot adott neki, ki a gyerekét ültette a tetejére – nagy sikere volt a díszes kupa kiállításának.

A meccs végére egy lépéssel távolabb került a Honvéd attól, hogy egy év múlva ilyenkor a bajnoki bronzérmekkel pózolhassanak a szurkolók. Győzelmével a Loki pontszámban utolérte a kispestieket, mert hiába kezdett aktívabban Supka Attila együttese, a DVSC két perc alatt lőtt két gólja padlóra küldte a hazaiakat. A Debrecen kétszer jutott el a hazai kapuig, és mind a kétszer gólt szerzett.

A ragyogó kezdés nyomban meghozta Tőzsér Dánielék önbizalmát. Elöl a fürge Sós Bence remekül nyargalt el többször is a lassú kispesti védők között, a középpályán pedig tudatosan lassították a játékot, hátrafelé legalább annyiszor passzoltak, mint előre. Aztán a Debrecen a lehető legrosszabbkor kapott gólt: a szünet előtti percekben csereként pályára küldött brazil Danilo az első beadásából gólpasszt adott, a szépítéssel pedig felcsillant a remény a vendéglátók előtt.

De csak az 58. percig.

A svájci-bosnyák kettős állampolgár Haris Tabakovic újabb gólt lőtt, így a múlt heti, Vasas elleni duplája után Kispesten is kettőt szerzett, ezzel eldöntötte a három pont sorsát. Ha a hazai oldalon dicsértük az első labdaérintéséből gólpasszt adó Danilót, mindez a túloldalon Takács Tamásról is elmondható, a hórihorgas csatár ugyancsak az első fejesével szolgálta ki remekül Tabakovicot. A találkozó forgatókönyve innentől kezdve egyértelmű volt: a Honvéd – közeli és távoli lövésekkel, éles és ívelt beadásokkal, rövid és hosszú átemelésekkel – próbálkozott, míg a Debrecen hősiesen védte a saját kapuját, és zárta le a területeket. A hajrában nem esett újabb gól, és ekkor már a lelátón helyet foglaló, Angliából érkező legénybúcsús társaság hangulata is leült valamelyest. Amíg az első félidőben felállva buzdították tapsra a hazai drukkereket, ekkor már lehorgasztott fejjel kortyolgatták sörüket.

A Loki fontos győzelmet aratott, hiszen ezzel a sikerrel pontszámban beérte az ugyancsak a bronzéremre hajtó riválist, és önbizalommal telve várhatja a hajrát. A Honvéd viszont önmagát okolhatja az elmaradt győzelemért: váratlan, gyors gólokat kapott, míg elöl számos helyzetet elpuskázott.

A kispestiek egy lépéssel távolabb kerültek a bronzéremtől – a drukkerek a lefújás után szépen be is álltak a bajnoki trófea előtti sorba...

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK