Légiósok: Nikolics a héten repül az Egyesült Államokba

Hamarosan kezdődik a nagy kaland.

Amikor december 18-án Nikolics Nemanja három gólt szerzett a Legia–Górnik Leczna mérkőzésen, még csak az volt valószínűsíthető, a huszonháromszoros válogatott támadó a búcsúmeccsét játszotta a varsói csapatban, két nappal később viszont már azt is tudni lehetett, az elkövetkezendő három idényben az MLS-ben szereplő Chicago Fire lesz az új klubja. Egy klubcsere akkor is jelentős változást hoz a labdarúgók életében, amikor országon belül kerül sor a költözésre, akkor viszont egészen biztosan fenekestül felfordul az életük, ha az átigazolás kontinensváltással is jár.

„Péntekre van lefoglalva a repülőjegyem, ha rendben lesz a vízumom, a hét utolsó munkanapján repülök el Chicagóba – jelentkezett be hétfő kora délután Varsóból Nikolics Nemanja. – Ha minden igaz, kedden kapom meg a pontos programot, az viszont biztos, hogy új csapatommal január huszonnegyedikén kezdjük el a felkészülést. Természetesen beszéltem Veljko Paunovics vezetőedzővel és a klub alkalmazottaival is, ők biztosítottak arról, hogy minden segítséget megadnak a beilleszkedéshez. Az elkövetkezendő napokban rengeteg tennivalóm lesz, többek között lakást keresek, telefonszámot intézek, és bankszámlát is nyitnom kell, éppen ezért feleségem, Nóra, valamint a két gyerek Tijana és Marko egyelőre Varsóban marad. Számomra ők a legfontosabbak, így meg kell találnom azt a megfelelő intézményt, amelyben a kislányom iskolai előkészítőbe, a kisfiam óvodába járhat, aztán ha minden rendeződik, jöhetnek utánam.”

Mire lehet képes Nikolics Nemanja az MLS-ben, a Chicago Fire-ban?

A 29. születésnapját az óév utolsó napján betöltő támadó a Legia-szurkolók első számú kedvencének számított, igaz, sokat is tett azért, hogy az legyen. Első lengyelországi szezonjában 28 gólt szerezve (ami gólkirályi címet ért) segítette bajnoki címhez csapatát, kupát nyert, ráadásul főszerepet játszott abban, hogy a varsóiak bejutottak a Bajnokok Ligája csoportkörébe, majd az őszt követően úgy igazolt Amerikába, hogy ismét vezette a góllövőlistát. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy korábban a Videotonban termelte „ipari mennyiségben" a gólokat, máris látható, nagyon magasan van a léc.

„Talán nem túlzás mondanom, mindegyik korábbi csapatomban sikeres voltam, és bár a sikerek ritkán jönnek egyik napról a másikra, biztos vagyok benne, ha majd egyszer visszatekintek a pályafutásomra, akkor elmondhatom, Chicagóban is szép, eredményes időszakot töltöttem el – folytatta Nikolics Nemanja. – Hogy miért éppen Chicagóba igazoltam? Volt választási lehetőségem, de kihívásra vágytam, és nem mellékesen az első pillanattól éreztem, hogy a vezetőedző és a sportigazgató is mindenképpen szeretne a csapatban tudni. Hosszú távra írtam alá, próbálok olyan sikeres lenni, mint Lengyelországban és Magyarországon voltam. Sokat kell dolgozni, de ettől nem félek, jobb játékos, jobb ember lesz belőlem az amerikai évek alatt. Tudom, hogy nem a Chicago a bajnokság favoritja, de nem biztos, hogy az az együttes lesz a bajnok, amelyik a legtöbb sztárt veszi meg. Huszonkilenc évesen a legjobb korban vagyok, sokkal jobb labdarúgó, mint voltam huszonkét évesen, és látok esélyt arra, hogy akár hat évet is itt töltsek.”

Az biztos, hogy a székesfehérvári és a varsói szurkolók nagy kedvence kipihenten érkezik meg Chicagóba, a nyártól eltérően sikerült tökéletesen feltöltődnie. A karácsonyt családjával Kaposváron töltötte, az új esztendőt Szerbiában köszöntötte, pihent Dubaiban, de már várja az újabb kihívást.

„Jó volt ennyit pihenni, a nap huszonnégy órájában a családdal lenni, hiszen nyáron messze nem ez volt a helyzet – árulta el Nikolics Nemanja. – A júniusi Európa-bajnokság után csak hat napot lazíthattam, ennek ellenére jó félévet zártam a Legiával, bizonyítottam, hogy az előző idényben mutatott teljesítményem nem a véletlen műve volt. Korábban már beszéltem arról, hogy egyszer még szeretnék a Videotonban játszani – jó lenne elmondani, hogy én vagyok az a futballista, aki a legtöbb bajnoki gólt szerezte a klub történetében... –, jó érzés, hogy a Legiánál azt mondták, visszavárnak, mindkét helyen érzem a tiszteletet, de nem tudhatom, mit hoz a jövő. Vannak céljaim, a motivációm a régi, és bár nyilván más lesz, mint volt Európában, bízom magamban.”