Korsós György: Sok a túlkvalifikált szakember

Vágólapra másolva!

2013.01.30. 07:18

Címkék

„Hová tűnt Damon Hill?” – röppent a magyar légtérbe 1997-ben egy mára szólássá váló kétségbeesés, amely megihlette szerkesztőségünket is, hiszen 2011-ben induló sorozatunkban egykori kedvencek visszavonulás utáni sorsával foglalkozunk. A 33-szoros válogatott futballista, Korsós György 36 évesen jól érzi magát az osztrák hatodik ligás Wimpassing játékos-edzőjeként.

– Játékosként mi a posztja a Wimpassing csapatában?
– Középső védőt játszom.

– Gondolom, válogatottként nem volt nehéz középpályásból középhátvéddé átvedlenie. S alsóbb osztályú együtteseknél általában kulcsfontosságú ez a poszt.
– Igen. Sokat számít a rutinom, emiatt jobban tudom olvasni a játékot, ami hátul különösen fontos.

– Ön a legidősebb a csapatban?
– Nem, Tiber Krisztián nálam is öregebb, negyvenéves.

– A „kis” Tiber itthon gólkirályi címet is nyert, de ön nem láthatta az édesapját, Tieber Lászlót futballozni a Videotonban. Ő még jobb volt.
– Tudom, mert Krisztián sokszor mondta, bemutatkozik valahol, ismerős a neve, aztán mondják neki, hogy apád milyen jó futballista volt…

NÉVJEGY
KORSÓS GYÖRGY
Született: 1976. augusztus 22., Győr
Egyesületei:
Győr (1993–1999)
Sturm Graz (1999–2004)
Rapid Wien (2004–2006)
Škoda Xanthi (2006–2007)
Austria Wien és Amateure Wien (2008–2010)
SV Stegersbach (2010)
Sv Wimpassing (2011–)
Válogatottság: 1998–2005 (33/ 1 gól)
Eredményei: osztrák bajnok (2005), bajnoki 2. (2000, 2002), kupadöntős (2002), szuperkupadöntős (2002)

– A csapatnak mi a célja?
– Egyértelműen a feljutás.

– Honnan hová?
– A hatodosztályból az ötödosztályba.

– Hányszor kell Ausztriába utaznia egy héten?
– Hetente három edzés van, plusz a meccsek.

– Miért éppen a Wimpassingnál játékos-edző?
– Egykori menedzserem, Richard Locher szólt, hogy van ez a lehetőség, s én belevágtam.

– Általában így január végén rendezik az esküvői vásárt és kiállítást. Érdekelt még az alkalmi ruhákat készítő üzleti vállalkozásában? A varrodája megvan még?
– Ezek közös vállalkozások voltak a feleségemmel, de már külön utakon járunk, ezért kiszálltam az üzletből.

– Amikor valaki légiósnak áll, azt tervezi, visszatérve a magyar futballban tölt majd be pozíciót. Ön is ezzel a szándékkal igazolt külföldre?
– Nem mondanám. Szerettem játszani, de akkor azt mondtam magamnak, ha befejezem a futballt, el is szakadok a sportágtól, mert arra vágytam, hogy legyenek szabad hétvégéim. Szerintem ezt és a sok utazgatást sínylette meg a házasságom is.

– Ehhez képest most is hetente négyszer szomszédol.
– Igen. Közben rájöttem, hogy nem tudok elszakadni a futballtól, de más az, amikor az embernek profiként minden perce be van osztva, s más az amatőrök között.

AHÁNY KLUB, ANNYI MONDAT
Győri ETO (1993–1999) „Itt nőttem fel, a csapat elképesztően jó társaság volt.”
Sturm Graz (1999–2004) „Kilencvenkilenc májusában még a tévében néztem a Manchester United BL-győzelmét, ősszel pedig a pályán voltam a címvédő ellen!”
Rapid Wien (2004–2006) „A legnagyobb klub, amelyben játszottam, másfél év alatt mindent elértem.”
Skoda Xanthi (2006–2007) „Egy rossz döntés belefér.”
Austria Wien (2008–2010) „Volt egy kitérőm az amatőröknél is, ezek után nagyszerű érzés volt ismét profiként futballozni.”
SV Stegersbach (2010) „Megismerkedtem az alsóbb osztályok légkörével.”
SV Wimpassing (2011–) „Feltörekvő egyesület.”

– Meddig akar játszani?
– Amíg bírom, mindenképpen. Egyelőre nincsen semmi problémám.

– S edzősködni?
– B-licences végzettségem van. Ahhoz, hogy pro licencem legyen, Budapestre kellene járnom, én pedig főleg a másik irányba utazgatok.

– Gondolom, Ausztriában is van képzés.
– Biztosan, de egyelőre nem tervezem, hogy elvégzem.

– Pedig olvasva egy korábban önnel készült interjút, azt gondoltam volna, a lehető legmagasabb képesítést szerzi meg. Ugyanis nem volt jó véleménnyel azokról, akik önt tanították futballozni. Az oldalvonal másik oldaláról is így látja?
– Nem éppen arra gondoltam, ami abban a cikkben megjelent, vagy félreérthetően fogalmaztam. Azt látom, hogy az edzői munka összetett. Persze kell hozzá végzettség, ám a speciális tényezőkről sem szabad megfeledkezni, mint például nálunk a magyar virtusról. De nagyon nagy szerepe van a pedagógiai érzéknek is.

– Elnézve az óvodásokkal végzett foglalkozást, ez önnél nem hibádzik. Terelgeti a srácokat, inkább a labda szerepel, mint ön.
– Örülök, hogy így látja, de ez nekem szórakozás, s remélem a kicsiknek is az. Az óvoda részéről kerestek meg, mi lenne, ha hetente egyszer foglalkoznék a gyerekekkel.

– Csányi Sándor a magyar labdarúgás fórumán azt mondta, a legkisebbek képzése terén vagyunk a legjobban lemaradva, innen hiányoznak a szakemberek.
– Lehet, hogy igaza van, de én ezt nem munkának fogom fel, hanem edzővé válásom részének, mint ahogyan az amatőröknél végzett munkát is.

A WIMPASSING IS ELKEZDTE
A csapat Korsós György vezetésével elkezdte a felkészülést január 28-án. „Az együttes tavaszi első meccsét március 24-én játssza idegenben a Podersdorf ellen" – nyilatkozza a burgenlandi, konkrétan vimpáci csapat takaros honlapján Stefan Handl szakosztályvezető. – A megszokott felkészülésnek vágunk neki, nem lesz edzőtáborozás, hét edzőmérkőzés vár az együttesre, az elsőt a Trausdorf ellen játssza február 9-én. Kilencpontos előnyünk ellenére nem akarunk korán örülni, mindenesetre ez a különbség megnyugtató a második helyezettel szemben. Az impozáns győzelmi széria folytatására készülünk, tulajdonképpen az első három forduló mindent tisztázhat. A második körben már a közvetlen rivális, a Frauenkirchen látogat hozzánk.”

– Zárt körként jellemezte korábban az edzői kart. Lát némi változást?
– A fiatalabb generációból néhányan lehetőséget kaptak. Ebből a szempontból kimondottan örülök Horváth Ferenc kecskeméti kinevezésének.

– Az első és másodosztályban csak pro licences szakemberek dolgozhatnak. Több ilyen képesítésű edzőnk van, mint ahány csapat, ráadásul az ismertebb nevek forognak rendre. Ez jó?
– Mindenhol így van külföldön is, ezzel meg kell küzdeni. Ebből a szempontból sok a túlkvalifikált szakember.

– Mi a véleménye a Magyarországon dolgozó külföldi edzőkről?
– Túl sok van belőlük. Nem minden esetben indokolt az alkalmazásuk.

– Van példaképe a trénerek között?
– Példaképnek nem mondanám, de grazi edzőm, Ivica Osim nagy hatással volt rám.

– Gondolom, nem csak azzal, hogy a kispadot az esőtől védő műanyag tető fogantyújába kapaszkodott…
– Zseniális edző volt. Amikor a Sturmhoz kerültem, csak tátottam a számat. Amellett, hogy volt fegyelem, teret engedett más véleményeknek is, mi több, egyes szituációkat megvitatott a játékosokkal. Nem volt ritka a hangos szóváltás közte és futballistái között, ám ezt nem fegyelmezetlenségnek fogta fel, része volt a felkészülésnek. Utána minden visszatért a rendes kerékvágásba. Nagyon megfogott, amit tőle láttam. Megelőzte a korát.

– Magyar légiósok szájából gyakran elhangzik: új edző jött, aki hozta a játékosait, s ő kimaradt a csapatból. Önnel is volt ez így a Rapidnál. Most Juhász Roland jár hasonló cipőben.
– Sajnos ez nem ritka dolog, mi több, elfogadott, sőt bevett szokás. Általában a lejáró szerződésű futballisták esnek ennek áldozatául, mint ahogyan az én esetemben is. Sajnáltam, mert akkor a Rapid a BL-ben szerepelt.

– Válogatottbeli szerepléseivel elégedett?
– Lehettem volna többször is válogatott!

– Ahány szövetségi kapitány, annyi szakasz az életében. Kik számítottak önre elsősorban?
– Bicskei Bertalan, vele Győrben is jól kijöttem, aztán Lothar Matthäusnál – őt tartottam a legjobb szövetségi kapitánynak – is élveztem a bizalmat.

– Gellei Imrénél miért nem?
– Ezt tőle kellene megkérdezni; a mellőzés kisebb törést okozott, megviselte a formámat.

Korsós gólja a válogatottban

– Hány év kell, hogy a magyar NB I az osztrák első osztály színvonalára jusson?
– Nem járnak előttünk. Nekünk kifejezetten jobb játékosaink vannak. A különbség az, hogy ott több pénz forog a futballban, bár e tekintetben már nálunk is tapasztalhatók változások.

– Hetente négyszer Ausztriába utazik, egyszer az óvodásokkal foglalkozik. Emellett jár meccsekre?
– Nem. Néhány éve úgy volt, hogy Győrbe igazolok, de nem lett semmi a dologból. A győri stadionba azóta nem járok, magyar csapatok találkozóit se nézem, kivéve, ha nemzetközi kupamérkőzésről van szó.

– Egykori osztrák klubjai összecsapásaira sem jár ki?
– Két évvel ezelőtt a Rapid a Celticet fogadta az Európa-ligában, legutóbb azt láttam élőben. A tévében viszont a Barcelona meccseit, ha tehetem, megnézem.

Gólja a Haladás ellen az 1997–1998-as bajnokságban (3:22-től)