♦ Az közismert tény, hogy Pintér Attila ifjúsági Európa-bajnok, kulcsembere volt az 1984-ben Eb-aranyérmes, Bicskei Bertalan vezette csapatnak. A diadal dátuma 1984. június 4., ezen a napon volt az NB I utolsó fordulója, amely igen érdekes eredményeket hozott (értsd: több masszív bundát – az MLSZ aztán 8-án szétcsapott a nyilvánvalóan megegyezéses eredmények miatt...). Pintér Attila kezdő volt az ifi Eb-döntőn, a tizenegyespárbajban első magyarként ő értékesítette a kísérletét, előtte Kovács Kálmán és Keller József is rontott. Amikor Pintér odaállt, a szétlövésben a szovjetek 2–0-s előnyben voltak, a mieink pedig a vereség szélén. Az ifjú középhátvéd az értékelés szerint magabiztosan rombolt, a megszerzett labdákat általában jó helyre továbbította.

♦ „Nehézbombázó" volt. A salgótarjáni tehetség már Eb-győztesként, 1984-ben került a Ferencvároshoz. A megfiatalított FTC-ben igen jó játékot nyújtott első NB I-es mérkőzésén, a Nemzeti Sport hetesre osztályozta a teljesítményét a SZEOL ellen 4–1-re megnyert bajnokin. Szeptember 9-én, a Haladás ellen már győztes gólt lőtt, a védjegyének számító, borzasztó erejű szabadrúgásokból eresztett el egyet. „Iszonyatos erejű lövés volt, úgy érzem, nem a lelkemen szárad a gól" – kommentálta a „pintéri" löketet Hegedűs Péter, a szombathelyi kapus. Pintér 166 bajnokin szolgálta a Ferencvárost, és 16 gólt ünnepelhetett.

♦ Teljes NB I-es mutatója 224 mérkőzés és 20 gól. A Ferencvároson kívül más csapatoknál csak rövidebb bevetései voltak, légiósként a belga Beerschotot és a szlovákiai DAC-ot járta meg, míg itthon a BVSC-t, a Rába ETO-t, a Baját, a Vasast és a Diósgyőrt. Korábbi klubjai közül négynél (FTC, ETO, Vasas, Baja) volt edző, a nevéhez fűződik a Ferencváros és a Győr legutóbbi bajnoki aranyérme.

♦ Pintér játékosként nem volt magyar bajnok, pont a Nyilasi Tibor vezette együttes diadala (1991–1992) előtt távozott, a bajnok Fradiban már Telek és Kuznyecov alkotta a belső védőpárost. Játékosként elért legnagyobb sikere az 1991-es kupagyőzelem a Ferencvárossal, a Vác ellen 1–0-ra megnyert finálét végigjátszotta.

Pintér - ifi Eb-győzelem, dupla a spanyoloknak, edzőként bajnoki címek

♦ Edzőként jóval eredményesebb: bajnok a Ferencvárossal (szezon közben vette át a csapatot Garami Józseftől) és a Győri ETO-val, illetve kupagyőztes a Ferencvárossal és a Matáv Sopronnal.

♦ Pintér Attila több gólt szerzett a spanyol válogatott ellen, mint az összes többi válogatott meccsén együttvéve. A spanyolok ellen az ő góljaival hoztuk 2–2-re az 1990-es vb kvalifikációs sorozata keretében lejátszott hazai selejtezőt, ezen kívül egy gólja van, Franciaországnak talált be. 1986-ban Hollandia ellen mutatkozott be a válogatottban, és 1991-ben, Norvégia ellen húzta utoljára magára a címeres mezt. Érdekesség, hogy a válogatott nem nyert meg egy olyan tétmérkőzést sem, amikor Pintér pályára lépett (mondhatni, az 1980-as és 90-es évek fordulója sem volt fényes korszak). Pintér tétmérkőzésen Hollandia (0–1), Görögország (0–3), Málta (2–2), Spanyolország (2–2), Spanyolország (0–4) és Norvégia (0–0, 0–0) ellen szerepelt a nemzeti csapatban. Összes válogatott mérkőzése közül ötször ünnepelhetett győzelmet, mindannyiszor felkészülési találkozón. Tétmérkőzésen először 2014. szeptemberében örülhetne sikernek a magyar válogatottal – immár szakvezetőként.

♦ Puskás Ferenc (1993) óta Pintér Attila az első debütáló szövetségi kapitányunk, aki pályára lépett játékosként a magyar nemzeti csapatban (az e téren hasonló múltú Bicskei Bertalan már korábban is volt kapitány Puskás utódai közül). Csank János, Gellei Imre, Bozsik Péter, Várhidi Péter és Egervári Sándor nem volt válogatott, ellentétben a „légiós" kapitányokkal (Lothar Matthäus, Erwin Koeman), akik igen sikeres – Matthäus esetében legendás – válogatott futballisták voltak. Soroljuk fel a volt magyar válogatott játékos szövetségi kapitányainkat: Pintér Attilától visszafelé haladva Puskás Ferenc, Bicskei Bertalan, Bálint László, Komora Imre, Mészöly Kálmán, Lakat Károly, Kovács Ferenc, Bozsik József, Illovszky Rudolf, Baróti Lajos, Bukovi Márton, Sebes Gusztáv, Pataki Mihály, Holits Ödön, Kiss Gyula, Fehéry Ákos, Minder Frigyes, Hajós Alfréd. Megbízott szövetségi kapitányként még ebbe a sorba kerül Csábi József is, aki Egervári Sándor lemondása után Andorra ellen irányított.

♦ 1990 óta lassan minden olyan magyar edzőt „kipipál” a válogatott, aki nyert bajnokságot. Az aktív edzők közül csak a debreceni kötődésűek – Supka Attila, Herczeg András, Kondás Elemér – maradtak ki, illetve a nem edzőként dolgozó Nyilasi Tibor és a már visszavonult Novák Dezső nem került kispadra.

♦ Negyedszázada az első fradista a kispadon. Pintér Attila Bálint László (1988) rövidke kapitányi regnálása óta az első meghatározó Fradi-játékos, akiből szövetségi kapitány lett (a válogatott kispadjára 1987 után 1993–94-ben is leülő Verebes József is Ferencváros-nevelés).

♦ Az új magyar kapitány nemzetközi színtéren még nem számít tapasztalt edzőnek: összesen tíz európai kupamérkőzést (nyolc Európa-liga- és két BL-selejtezőt) vívott az ETO-val, mérlege 4–1–5. A 2010–2011-es El-ben az ETO a szlovák Nitrát (2–2, 3–1), a kazah Atiraut (3–0 – a pályán 2–0 –, 2–0) és a francia Montpellier-t (0–1, 1–0, 11-esekkel) búcsúztatta, majd a playoffkörben elbukott a Dinamo Zagreb ellen (0–2, 1–2). A 2013–2014-es BL-szereplés igen rövid lett, „köszönhetően" a Paulo Sousa vezette Maccabi Tel-Avivnak (0–2, 1–2).

PINTÉR-DOSSZIÉ
Bombameglepetés: Pintér Attila a válogatott új kapitánya!
Grimaszok, reakciók – képeken az új kapitány, Pintér Attila
Így lett Pintér Attila szövetségi kapitány
Csányi: Pintér Attila taktikailag a legjobban felkészült magyar edző