1. Király Gábor | 107 mérkőzés |
2. Bozsik József | 101 |
3. Juhász Roland | 94 |
4. Gera Zoltán | 93 |
5. Fazekas László | 92 |
6. Grosics Gyula | 86 |
7. Puskás Ferenc | 85 |
8. Garaba Imre | 82 |
Dzsudzsák Balázs | 82 |
10. Mátrai Sándor | 81 |
11. Vanczák Vilmos | 79 |
Juhász Roland három találkozón lépett pályára a franciaországi Európa-bajnokságon, így 94 mérkőzéssel a háta mögött int búcsút a nemzeti csapatnak. A magyar örökranglistán ezzel a harmadik helyen áll, csak Király Gábor (107) és Bozsik József (101) előzi meg.
„Rengeteg megható gesztus és kedves szó fogadott itthon, nem tagadom, boldoggá tett, hogy ekkora szeretettel díjazták az Eb-szereplést a magyar emberek – nyilatkozta a Videoton 33 éves védője. – Volt kis idő, hogy átgondoljam a jövőmet, leülepedett bennem az a sok pozitív visszajelzés, amit kaptam. Kikértem a családom és a barátaim véleményét, s arra jutottam: le kell zárnom egy fontos fejezetét az életemnek. Találkozót kértem Bernd Storcktól, és tájékoztattam a jövőmmel kapcsolatos elképzelésemről. Eljön a pillanat, amikor az ember kénytelen ésszerű döntést hozni, az addigi karrierjét teszi kockára, ha nem képes reálisan értékelni a helyzetét. Elmondtam a szövetségi kapitánynak, hogy a belgák elleni Eb-meccsen szerepeltem utoljára a magyar válogatottban. Storck úr is logikusnak tartotta a lépésem, elfogadta a döntést és a támogatásáról biztosított.
Lehetetlen néhány mondatban összefoglalni a tizenkét éves válogatott pályafutásomat, kilencvennégy meccset játszottam a nemzeti csapatban, ugyanúgy részese voltam a magyar foci talán legsúlyosabb válságának, mint annak az elmúlt hónapnak, amely remélhetőleg új lendületet ad a sportágnak, és a labdarúgásunk tovább fejlődik majd s visszakerül az európai élmezőnybe.
Szerencsésnek érzem magam, mert igaz barátokat szereztem a válogatottban, példaképekkel játszhattam együtt, mi több, voltak meccsek, amikor a legjobb barátaimmal, Torghelle Sanyival, Czvitkovics Petivel, Huszti Szabival, Fülöp Marcival, Németh Krisztiánnal és Feczesin Robival a pályán küzdhettem címeres mezben. Felejthetetlen emlékekkel gazdagodtam, most is borsódzik a hátam, amikor az első válogatott találkozómra gondolok, vagy a világbajnok olaszok elleni győzelmünkre – a franciaországi Eb-ről nem is beszélve. Rengeteg embernek mondhatnék köszönetet, de én most a szurkolókat emelem ki, nekik hála a karrierem legcsodálatosabb élménye koronázta meg a válogatottban töltött éveimet. Mostantól a klubomra koncentrálok, a Vidivel szeretnék maradandót alkotni a magyar és a nemzetközi porondon, de természetesen a válogatott a jövőben is ugyanolyan fontos lesz számomra, mint volt az elmúlt tizenkét évben. Szurkolok a fiúknak, hiszem, hogy a vébé-selejtezőkön megint büszkék lehetünk a csapatra!”
Juhász 2004. április 25-én, Zalaegerszegen, a Japán elleni felkészülési mérkőzésen mutatkozott be a válogatottban, a 3–2-es győzelemből góllal vette ki a részét.
Összesen hatszor volt eredményes a nemzeti csapatban, Olaszország, Görögország, Albánia, Málta és Andorra kapuját vette még be.
JUHÁSZ ROLANDDAL HOSSZABB INTERJÚT OLVASHATNAK A SZERDAI NEMZETI SPORTBAN!