Igaz, a sportrajongók többnyire az első igazán híres finn futballista, Jari Litmanen szülővárosaként ismerik Lahtit, vagy éppen egyik kedvelt nemzeti sportjuk, a síugrás miatt látogatnak időnként a "tóvidék kapujához”, a sportlövészet iránt érdeklődők számára sem ismeretlen ez a település. Elvégre két Európa-bajnokságot – a puskásoknak, pisztolyosoknak és futócélosoknak 1987-ben, míg a koronglövőknek 1995-ben – is rendeztek már azokon a pályákon, amelyeken most a világbajnokság zajlik majd július 2. és 16. között. Jobban mondva Lahti csak az egyik helyszín lesz, mivel a korongosok a 25 kilométerre található Hälväläban ragadnak fegyvert, akikhez a vb második felében csatlakoznak még a nagyöbű sportpuskások és a futócélosok. Merthogy ezúttal úgynevezett nagy világbajnokságnak adhat otthont Finnország, amelyről annyit kell tudni, hogy csupán négyévenként kerül rá sor, és valamennyi fegyvernem képviselteti magát rajta. Az esemény rangját azonban nemcsak ez emeli, hanem az a tény is, hogy a vb-n számos olimpiai kvóta – ezúttal pontosan 65 – talál gazdára. Nem véletlen, hogy a küldöttségek számára a minél több athéni részvételi jog kivívása a legfontosabb cél. A magyar csapat például minimum hármat szeretne megkaparintani, ami az idei teljesítményeket tekintve tökéletesen reálisnak mondható. Elvégre tavasszal Sidi Péter két Világkupán is csupán hajszálra maradt el a légpuskás győzelemtől – a Vk-kon csupán egyetlen kvótát adnak, Sidi pedig mindkétszer ezüstéremmel zárt –, a hét végén pedig olimpiai bronzérmes skeetlövőnőnk, Igaly Diána érezhette karnyújtásnyi távolságra az athéni repülőjegyet, miután csupán a szétlövést követően szorult a dobogó második fokára. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy az idei légfegyveres Európa-bajnokságon – ahol sajnos nem lehetett jogot szerezni a 2004-es nyári játékokra – Sidi arany-, míg a pisztolyos Karacs Zsolt bronzérmes lett, akkor csöppet sem tűnik túlzónak Hammerl László szövetségi kapitány kijelentése, miszerint három kvótát, négy-öt érmet, na és körülbelül negyven pontot vár a csapattól.Annál is inkább, mert az előbbi felsorolásból kimaradt például a világversenyeken rendre a legeredményesebben szereplő szakág, a futócél, márpedi Sike Józsefék sohasem tértek még haza üres kézzel jelentősebb viadalról. Olimpiai ötödik, világbajnoki ezüstérmes dupla traposunk, Gerebics Roland szintén az éremvárományosok közé tartozik, és akkor még nem is beszéltünk a csapatokról…A válogatott szereplése előtt a honi szövetség tisztségviselőiért szoríthattunk, mivel hárman is megpályázták a nemzetközi szövetség (ISSF) egy-egy bizottsági tagságát. Jenei István futócél-szakágvezető a futócél, míg a csapat doktora, Kator Miklós az orvosi bizottságba jelöltette magát, nekik sikerült is bekerülniük, míg Hammerl László kapitányt ezúttal nem választották be a technikai bizottságba.