Raúl ünnepi mérkőzésre készül

– Nagy öröm számomra, hogy klubom valaha volt egyik legjobb játékosát köszöntő mérkőzésen szerepelhetek. Már volt szerencsém Puskás Ferenccel találkozni, igaz, nem túl hosszú időre, amikor néhány éve Budapesten jártam a Real Madriddal a Ferencváros elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen. Puskás a mai napig legenda Spanyolországban, de világszerte elismert sportember.
– Persze ez csak az egyik fele a magyar– spanyol mérkőzésnek. Az önök szempontjából akad még érdekesség bőven.
– A spanyol válogatott egy új ciklus kezdetén áll. Izgalmas időszak következik számunkra, hiszen új a szakvezetés, és több játékos most ölti első ízben magára a címeres mezt. Mindenki reménykedik a csapaton belül, szeretnénk a lehető legsikeresebben kezdeni ezt az új fejezetet. Szeretnénk persze minél gyorsabban jó eredményeket elérni, de tisztában kell lenni azzal is, hogy csak lépésről lépésre haladhatunk. A lényeg, hogy a fiatalok minél hamarabb nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Ôk egyébként már most sem teljesen rutintalanok, hiszen számos korosztályos világversenyen játszottak. Meggyőződésem, ha nem sürgetjük őket, akkor ez a csapat nagy dolgokra lesz képes. A csapatmunka lehet az igazi erősségünk, és nem az egyénieskedés, de ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, segítenünk kell egymást minden pillanatban.

A cél mindig ugyanaz marad

– Említette az új kapitányt. Érez-e már most valamilyen különbséget a korábbi szakvezető, José Antonio Camacho, illetve utódja, Inaki Sáez stílusa, munkamódszere közt?
– Véleményem szerint minden edzőnek megvan a maga bejáratott módszere a labdarúgásban. Annak ellenére, hogy Inakit még nem ismerem igazán, kijelenthetem: tulajdonképpen mindegy, miben tér el az elődjétől, a lényeg, a cél ugyanaz lesz nála is. Mégpedig az, hogy a csapat jól játsszon, a labda jusson be a kapuba, és hogy mi nyerjük a meccset. Hat éve vagyok válogatott, és eddig mindig kiváló volt a hangulat a kereten belül, szerintem elsődlegesen ezt kell megtartani Sáez alatt is. Egy hajóban evezünk, elvégre mindannyiunk számára megtiszteltetés a válogatottban szerepelni, attól függetlenül, hogy harmincadszor vagy először lépünk pályára a nemzeti csapat színeiben. Szerdán úgy kell kifutnunk a gyepre, mintha az lenne az utolsó mérkőzésünk, és mindent bele kell adnunk az országunk érdekében.
– Igaz-e, hogy Sáez a szokásosnál több munkát vár el a csatároktól?
– Elismerem, hogy az új kapitány alaposan megdolgoztat minket, de nem érzem, hogy több feladatot adna a támadóknak. Minden csapatrésztől elvárja, hogy a maximumot nyújtsa, ami érthető is, elvégre csak a legnagyobb odaadással lehet megfelelő eredményeket elérni. Ezenkívül külön figyelmet fordít arra, hogy a csapaton belül meglegyen az összhang. Tudom, hogy szó volt arról, miszerint Valerón és én nem mindig vagyunk egy hullámhosszon, ami egy csapatjátékban probléma lehet. A lényeget mégis abban látom, hogy ne legyenek fontos és fontosabb részek a csapaton belül, mindenki ott és akkor segítse a másikat, ahol és amikor tudja. A szövetségi kapitány is rendre azt hangoztatja, hogy az összefogás a legfontosabb, tehát visszatérve a kérdéshez: a csapaton belül nem hárul több feladat a csatárokra.

Hierro örökébe léphet

– Mit szól ahhoz, hogy Sáez önt nevezte meg mint leendő csapatkapitányt?
– Nagy büszkeséggel tölt el, hogy huszonöt évesen felhúzhatom a karszalagot, de a felelősségem ettől még nem lesz nagyobb. Tulajdonképpen továbbra is arra kell törekednem, hogy egységes csapat tagja lehessek, hogy jó hangulat legyen a kereten belül, és mindannyian élvezzük a játékot.
– Olyan klasszistól veszi át a stafétabotot, mint Fernando Hierro, akit mellesleg könnyen beérhet, sőt akár le is hagyhat a spanyol válogatott góllövőlistáján.
– Hierro nagyszerű karmestere volt a válogatottnak, és mint ilyen, természetesen nem léphetek az örökébe. Ami a válogatottban szerzett gólokat illeti, az már más téma, és szintén egy újabb kérdés a csapatkapitányi poszt. Ez utóbbival kapcsolatban azt kívánom magamnak, hogy legyek olyan sikeres, mint Hierro volt. Ha ez megvalósul, már elégedett leszek. Az, hogy a góllövőlistán megelőzhetem, nem izgat különösebben, nincs bennem ilyesfajta becsvágy.
– Önnek nemsokára lesz egy komoly tétmeccse: a Real Madrid a Feyenoorddal találkozik az európai Szuperkupáért. Lesz ideje rá felkészülni?
– Úgy érzem, hogy még van elegendő időm, különben pillanatnyilag csak a válogatott érdekel, és nem a klubbeli feladatom. Szerdán szeretném a lehető legjobb formámat nyújtani, ami csak úgy megy, ha tökéletesen az előttem álló feladatra koncentrálok, és nem osztom meg a figyelmemet más ügyekkel.
– Mit szól ahhoz, hogy csapattársa, Fernando Morientes mindössze "kiegészítő kellék” lehet Ronaldo esetleges szerződtetésénél?
– Erről nem szívesen beszélek, mert nem az én feladatom kommentálni a hírt. Annyi felesleges dolgot hordanak össze egy-egy nagyobb átigazolásnál olyan emberek, akiknek az égvilágon semmi közük semmihez, hogy az félelmetes. Ez végső soron veszélyes is lehet, mert könnyen megbánthatnak jó és fontos játékosokat. Különben annyit tudok az ügyről, amennyit a sajtóban olvasok róla – egyik nap jön a játékos, a másik nap marad –, azt pedig mindenki tudja, hogy Morientes jó barátom.
– Amúgy szívesen játszana Ronaldóval?
– Persze, mint mindenki a világon. Szuperklasszis csatárról van szó, aki nagy hatással van a csapattársaira. Mellette tanulni is lehet, és amennyire sikerült őt megismernem, nem tűnt nagyképűnek.
– A magyar csapatról tud valamit?
– Azt tudom, hogy szintén fiatal csapatról van szó, amely mindent megtesz majd azért, hogy saját közönségét, valamint az ünnepelt Puskás Ferencet boldoggá tegye. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz könnyű dolgunk, már csak azért sem, mert a magyarok minden bizonnyal erőt merítenek abból, hogy a bajnokcsapatuk két vállra fektette a Manchester Unitedet.

Nem illik fél gőzzel játszani

– Mit vár magától az összecsapástól?
– Remélem, egy nyílt támadásokkal átszőtt mérkőzést játszunk majd, amelyen mindkét fél győzelemre tör. Az ilyen találkozókat lehet a legjobban élvezni, és ezek azok a meccsek, amelyek igazán tanulságosak. Ráadásul most ünnepi meccsre készülünk, amit eleve nem illik fél gőzzel végighajtani. Remélem, hogy a magyarok partnerek lesznek abban, hogy élvezetes mérkőzést vívjunk.
– Önmagával szemben állított-e fel valamilyen mércét mint új csapatkapitány?
– Nem, nem igazán. Mércét a csapattal szemben kell felállítani, amelyben természetesen az én munkám is benne van. Ha én jól játszom, akkor értelemszerűen a gárdának is jobban megy, de hogy ez elég-e egy győzelemhez, az a többieken is múlik. Személy szerint mindig arra törekszem, hogy jól menjen a játék, mert a cél, hogy a válogatott minél több sikert érjen el, akár velem, akár nélkülem. Az embereknek szükségük van arra, hogy büszkék lehessenek a nemzeti csapatukra, ez a labdarúgás egyik lényege.