Kiss Balázs elégedett

– Mindezek ellenére úgy vélem, jól sikerült az évem – mondta Kiss –, de, persze, tudok még fejlődni. Lassan visszakapaszkodok arra a szintre, ahol a sérülésem előtt voltam.
– A kontinensviadalon négyszer is nyolcvan méter fölé került.
– Szerintem inkább hatszor. Volt ugyanis egy kilépett nagy dobásom, az pedig, amelyik hálót ért, nyolcvanegy méter felett lehetett volna. Persze egy versenyen nem ez számít, és nem is az, hogy kinek milyen az átlaga.
– Tíz napja rendkívül rossz körülmények között hetvenkilenc méter fölött dobott, és volt egy nyolcvan méter fölötti kilépett kísérlete.
– Pedig azt a dobást meg tudtam volna fogni. Ám nem számoltam azzal, hogy még most, az idény végén is jól dobhatok, úgy éreztem, hogy rontottam, így nem törekedtem arra, hogy bentmaradjak a körben. Pedig talán ez lett volna az idei legjobbam.
–Azért említettem ezt a versenyt is, mert egész évben egyenletes teljesítményt nyújtott.
–Valóban rendszerint 79.5 és 80.5 méter között dobtam, és ezt a stabilitást szeretném jövőre is megtartani, csak egy méterrel feljebb, 80.5 és 81.5 méter között. Amúgy a kiegyensúlyozottság korábban is jellemző volt rám, négy évvel ezelőtt például nyolc versenyen is 81 méter fölé kerültem.
–A nyaksérülése teljesen rendbe jött?
– Ha azt vesszük, hogy százszázalékos edzésmunkát tudok végezni, akkor igen. Ha azt, hogy a nyakvédőmmel úgy nézek ki, mint egy amerikai focista…
– Feltétlenül hordania kell még?
– Nem is tudom. Néha, amikor lecsúszik, megijedek, hogy megsérülök. Egyelőre nem merek nyakvédő nélkül dobni.
– Különösen jókedvűnek tűnik.
– Az is vagyok. Nem fogok azért sírni, mert az Európa-bajnokságon lecsúsztam a dobogóról. Inkább örülök, hiszen két éve az olimpián a sérülés miatt indulni sem tudtam, tavaly a világbajnokságon a hatodik lettem, most csak centikkel maradtam le az éremről. Búslakodásra tehát semmi ok, majd csak visszakapom ezt a jóistentől.
– Úgy is felfoghatjuk, hogy korábban előleget kapott, hiszen olimpiai bajnok és Eb-ezüstérmes.
– Ennek ellenére kellene még egy kis segítség.
–Mit tervez a következő évre?
– Még semmit, hiszen egyelőre a naptáregyeztetőt sem tartották meg. Nem lehet tudni, hogy mikor, hol lesznek a versenyek, de nem is ez számít, hiszen adott a munka, amit mindenképpen el kell végezni. Jövőre is lesz világverseny, ezúttal világbajnokság, ám ez nem változtat a felkészülésemen. Száz százaléknál többet ugyanis nem lehet edzeni, aki meg nem edz ennyit, annak semmi keresnivalója sincs semelyik világversenyen.
– A világbajnoki esélyekről szokott elmélkedni?
– Nincs min gondolkodni, nincs miről beszélni. Nem csak most, napokkal a verseny előtt sem. Az ember úgyis a legjobbat akarja elérni, de nagyon sűrű a mezőny, ezért nem tudni, hogy az utolsó pillanatban mi, hogyan változik.
– Úgy tűnik, hogy sikerektől, kudarcoktól függetlenül élvezi a versenyzést és az ezzel járó életformát.
– Ilyenkor ősszel különösen. Ez a szezon legjobb része. Olyanok most az edzéseim, hogy néha szégyellem. Majdnem egy órát persze most is mozgok, de csak azért, hogy le ne álljon a vérkeringésem. Tennivalóm persze bőven van. Ilyenkor, a pihenőidőszakban intézem azokat az ügyeimet, amelyekkel máskor nem tudok foglalkozni. A felkészülési időszakban ugyanis az edzésen kívül csak a rehabilitációra van időm. Ha ezt nem venném komolyan, másnap nem tudnám elvégezni a szükséges munkát. Ennek ellenére a versenyszezon végén így sem tudom, mi tart össze.
– Mikor kezdi az alapozást?
–Decemberben vagy januárban.
– Itthon készül?
– Az időjárástól függ. Ha olyan enyhe telünk lesz, mint tavaly volt, akkor semmi sem indokolja, hogy melegebb éghajlatra utazzam.
– Tehát nincsenek konkrét tervei?
– Nem szeretek előre tervezni. Azt persze tudom, hogy nagy vonalakban melyik hónapban mit csinálok, például sok nehéz munkát végzek, vagy sokat dobok. De még egy hétre előre sem tudom, hogy pontosan mit edzek majd. Mielőtt kimentem Amerikába, egész évre előre megvolt az edzéstervem. A tengerentúlon ezt egyoldalnyi vázlat helyettesítette. Mindig anynyit edzettem, amennyit bírtam. Persze bizonyos mennyiségű munkát mindenképpen el kell végezni.
– A sport mellett mivel foglalkozik?
– Most fejeztük be a Balaton Régió olimpiai programtanulmányát, amelyet a Balatonfejlesztési Tanács el is fogadott. A tanulmány természetesen nemcsak az olimpiával kapcsolatban használható, hanem segítséget nyújthat az önkormányzatoknak sporteseményeik szervezésekor. Ennek a turizmus fellendítésében lehet fontos szerepe. Én természetesen szeretném a figyelmet az atlétikára, az utcai futóversenyekre irányítani, és megpróbálom e tanulmányt többekkel megismertetni.