Ferencváros–Dunaferr SE 2–6 (1–1, 0–3, 1–2) Kisstadion, 100 néző. V: Halassy, Kincses, Léber FERENCVÁROS: Bán – Hajdu, Bognár 1, Jánosi (1), Hoffman, Csiki, Hegyi, Serdült, Vaszjunyin, Fekete, Feil, Horváth, Székely, Mádai, Bálint 1, Oreskin (1), Sike, Nagy A., Nagy L. Edző: Hudák Gábor DUNAFERR: Halmosi – Horváth 1 (1), Tokaji (1), Szilassy (1), Balaz (2), Peterdi, Gebei, Vargyas, Borbás 1, Dobos, SÁNDOR 3, Vass 1, Szélig, Kaszala, Erdősi (1), Orsó, Holló, Bali. Edző: Dusan Kapusta Kiállítások: 8, ill. 10 perc + 10 perc fegyelmi (Balaz, Orsó)
Feil (balra) figyeli, mire megy ellenfelével Fekete a korongért folytatott harcban (Fotó: Farkas József)
Nem fröcsköltek a jégszilánkok. Mint ahogy a tízperces nagyfegyelmivel kiállított Orsó László is hirdette fennhangon: "B... meg, vasárnap fontosabb meccsem van, mint ez a sz..., ezen a sz... pályán!” Mert hát vasárnap csakugyan sokkal fontosabb meccs vár Kapusta csapatára, jelesül az Alba Volán elleni kupadöntő. A Dunaferr ezért pontosan csak annyit adott ki magából, amennyi a győzelem bezsebeléséhez kellett. Nem is csoda, hogy a Fradi szerezte meg a vezetést emberelőnyből (Bognár lőhetett zavartalanul), ám a második harmadban Sándor Szilárd két, Borbás egy góljával 4–1-re meglépett a Dunaferr. A harmadikban még bekotort két gólt a vendégcsapat: előbb Sándor szerezte meg harmadik gólját, majd Vass Márton a kaput megkerülve lepte meg az egyébként jól védő Bánt. Pedig a lélekben már a kupadöntőre készülő Dunaferrt akár meg is lehetett volna lepni. De nem ilyen játékkal.
Mestermérleg Hudák Gábor: – El vagyok keseredve, hiszen négy gólt óriási egyéni hibák után kaptunk. Legszívesebben néhány játékost viszszaküldenék az ificsapatba. Dusan Kapusta: – Nehéz meccs volt számunkra a nyitott csarnok miatt. Az első harmadban gondjaink is voltak, de szerencsére a második játékrészben sikerült eldöntenünk a mérkőzést.