A Boca harmadik diadala

MONCZ ATTILAMONCZ ATTILA
Vágólapra másolva!
2003.12.14. 22:16
Címkék
Vasárnap kora délutántól egy évig a Boca Juniors számít a világ legjobb klubcsapatának. A Libertadores-kupa győztese a jokohamai Világkupa-mérkőzésen 11-es döntetlent követően tizenegyesekkel a Bajnokok Ligája-győztes Milan fölé kerekedett.
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Kattintson a képre, tekintse meg galériánkat!
Az interkontinentális mérkőzéseken általában megszokott óvatos tapogatózást követően az argentin gárda dolgozta és hagyta ki az első helyzeteket, Didának, a Milan brazil kapusának a második negyedóra kezdetén gyors egymásutánban egy lövést és egy fejest kellett kitessékelnie a bal alsó sarok elől. Eközben az olasz gárda altatott, majd az első adandó alkalommal lecsapott. A 24. percben Pirlo a felezővonal tájékán lerázta magáról Battagliát, majd az üresbe mozgó Sevcsenkót próbálta indítani. Az ukrán gólvadász nem tudta megszelídíteni a labdát, amely éppen így lett jó Tomassonnak, aki különösebb állítgatás nélkül Abbondanzieri lába között a hálóba passzolt.
A roppant motiváltnak tűnő Bocát cseppet sem fogta meg a bekapott gól, sőt, öt perccel később már 1–1 állt az eredményjelzőn. Cagna bal oldalról középre tett passzát Iarley spiccel próbálta meg a kapuba terelni, azonban Dida reflexmozdulattal bele tudott kapni a labdába. A tizenhatoson belül túlsúlyban voltak az olasz bekkek, a labda azonban a Milan balszerencséjére Donnet elé került, aki egyből, az elfekvő Pancaro mellett a hálóba helyezett.

A sorozat összes fináléját A Világkupa (klub-világbajnokság) döntői című összeállításunkban találja.
Kevésen múlt, hogy egy másik dél-amerikai futballista alig két perccel később ne adjon újabb, ezúttal már a Milannak tetsző fordulatot a találkozónak. Egy hosszú indítást követően Tomasson bizonytalankodott, csak annyit tudott elérni, hogy valahogyan középre kerüljön a labda. A Boca védői köszönték, hogy a dán elszalasztotta a lehetőséget, mentettek, csak éppen röviden, középre és Kaká elé kotorták a labdát. A brazil zseni szinte azonnal lőtt, csavart labdája a bal kapufáról vágódott vissza a mezőnybe.
A második félidő iramában emlékeztetett az elsőre, gólhelyzet azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb adódott a csapatok előtt. A Milannak például összesen egy igazi ziccere adódott, az is Maldini előtt. A csapatkapitány Sevcsenko lefejelt labdáját lőtte kapura öt méterről, Abbondanzieri azonban a helyén volt. Az ekkor már inkább domináló argentinok több kisebb lehetőséggel válaszoltak, Guillermo Barros Schelotto, Tévez és Schiavi is betalálhatott volna, de igazán egyiküknek sem kellett a fejét fognia, hiszen nem voltak ezek olyan "ordító” helyzetek.
A ráadásban is inkább a Boca forszírozta a gólszerzést, aztán ez mégis a Milannak jött össze, csak éppen szabálytalan körülmények között. Rui Costa nyeste középre szabadrúgásból a labdát, Inzaghi annak rendje és módja szerint a hálóba is csúsztatott, csak éppen a megszokott tartózkodási területről. Lesről… Így aztán Ivanov nem adta meg a gólt, és jöhetett a tizenegyespárbaj.
A Milan kezdte a sorozatot, Pirlo lövését azonban Abbondanzieri ártalmatlanította. Ezt követően Schiavi és Rui Costa nem rontott, szemben az utánuk jövő Battaglia, Seedorf párossal. A mezőny legjobbjának megválasztott Donnet hibátlan volt, Costacurta azonban Vk-meccshez méltatlan lövéssel (a földbe rúgott, a labdája alig jutott el a kapusig) gyakorlatilag kilátástalan helyzetbe hozta csapatát. Didának a következő két tizenegyest meg kellett volna fognia, hogy csapatának reménye legyen a sikerre, csakhogy már az első lehetőségnél kiszolgáltatott helyzetben volt. Cascini könyörtelenül a hálóba bombázott, és 1977, valamint 2000 után a harmadik Világkupájához segítette hozzá együttesét.
"Dél-Amerika és Európa bajnoka játszott, logikus, hogy hatalmas háború kerekedett a meccsből. A hosszabbításban már az volt az érzésem, hogy a Milan a tizenegyesekre spekulál. Nagyon büszke vagyok a fiúkra, amiért még ebben a szakaszban is elsősorban a góllövéssel, nem pedig a védekezéssel foglalkoztak. A tizenegyeseknél pedig talán az döntött, hogy agresszívebbek voltunk” – vélte a lefújást követően Carlos Bianchi, a Boca mestere. A szakember az első edző, aki háromszor is Világkupát tudott nyerni csapatával, a Bocával aratott két sikere (2000, 2003) mellett egyszer, 1994-ben a Vélez Sarsfielddel is a csúcsra ért.
Kollégájának, a játékosként 1989-ben nyerő Carlo Ancelottinak edzőként a mostani lett volna az első Világkupája (a Milannak pedig a rekordot jelentő negyedik), azonban a rossz büntetőzés miatt még várnia kell a sikerre. "Minden elismerésem a Bocáé. Gyorsan lezárták előttünk a területeket, keményen védekeztek, a kapusuk pedig bemutatott néhány nagy bravúrt. Nekünk általában jól mennek a büntetőrúgások, sajnos ma nem tudtuk elvégezni a feladatunkat” – mondta az olasz edző.

Fotógaléria:

Világkupa-mérkőzés
Boca Juniors (argentin)–Milan (olasz)
1–1 (1–1, 1–1, 1–1) – 11-esekkel 3–1

Jokohama, 66 757 néző
V: Ivanov (orosz). G: Donnet (29.), ill. Tomasson (24.)
BOCA JUNIORS: Abbondanzieri – Schiavi, Perea (Jerez, 73.), Burdisso, C. Rodríguez – Donnet, Cagna, Battaglia, Cascini – Gui. Barros Schelotto (Tévez, 73.), Iarley
MILAN: Dida – Cafú, Costacurta, Maldini, Pancaro – Gattuso (Ambrosini, 102.), Pirlo, Seedorf – Kaká (Rui Costa, 78.) – Sevcsenko, Tomasson (F. Inzaghi, 60.)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik