Indulnak az állami bajnokságok

Az ötszörös világbajnok nemzet klubfutballja az állami bajnokságokban gyökerezik: az összesen 26 szövetségi állam mindegyike megrendezi a maga a tornáját (a legtöbb helyen még a kieséses rendszerű állami kupára is van kapacitás), sőt létezik még egy 27. kiírás is ama (kis)csapatok számára, amelyeknek székhelye a főváros, Brasilia 200 kilométeres körzetében található. A régiószintű pontvadászatok egy-két nap eltéréssel mostanában indulnak – az egyik legfontosabb, a Sao Pauló-i éppen mára virradóra rajtolt el –, ami remek alkalmat kínál, hogy górcső alá vegyük ezeket a Magyarországon kevésbé ismert, de színvonalukat tekintve a világ legjobbjai közé sorolható tornákat.
A rengeteg bajnokságot még véletlenül sem azonos szisztémával bonyolítják le, kis túlzással azt lehetne mondani, mindegyiknek megvan a saját bejáratott rendezési elve. 2004-ben a 26 államban mindössze kilencből találunk csapatot az országos bajnokság első osztályában: a Brasileirao mezőnye az 1971-es rajt óta az ország voltaképpen összes klubjának az olvasztótégelye, és az osztályok közti mozgást kizárólag az ott elért eredmények alapján szabják meg. A közigazgatási területek bajnokságai viszont éppen akkor válnak kiemelkedő jelentőségűvé, ha minél több gárdát delegálnak a legfőbb pontvadászatba, és ha ezek közül minél több nyer országos bajnoki címet. Jelenleg hét olyan szövetségi állam van, amelyben országos bajnokságot nyert csapat játszik, ettől függetlenül Brazíliában csak négyet tartanak igazán jelentősnek.
A legpatinásabb kétségtelenül a Sao Pauló-i (paulista) állami bajnokság, ugyanis az eddigi 33 országos bajnoki címből a legtöbbet – egy tucatot – eme térség képviselői nyertek meg, ráadásul az idén is messze a legtöbben, heten innen indulnak a 24 csapatos Brasileiraóban. Az örök rivális Rio de Janeiró-iak következnek a sorban, a carioca klubok tíz országos bajnoki címmel büszkélkedhetnek, viszont csak négy gárdájuk kap helyet az élvonal idei küzdelmeiben. Itt célszerű megjegyezni, hogy az említett két állam, pontosan e hatalmas fölénye miatt, egymással is párbajra kelt, ám a Rio–Sao Paulo bajnokságnak, csakúgy, mint az állami tornáknak, nincs kapcsolata az országos pontvadászattal.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Rio Grande do Sul államának ligája kerülhet, ugyanis két gaúcho egyesület, az Internacional és a Gremio összesen öt országos bajnoki címet szerzett (3–2-es megoszlásban), rajtuk kívül ráadásul még a Juventude is ott lesz a Brasileirao mezőnyében. Némiképp meglepő, hogy a negyedik helyre a Minas Gerais-iakat taksálják, ugyanis a régió ugyannyi országos bajnoki címmel (kettővel) büszkélkedhet, mint a paranáiak, miközben 2004-ben eggyel kevesebb alakulattal (kettővel) indulnak a brazil bajnokságban az említett térségbelieknél. Azért, mert a mineiróknál van egy egyesület, név szerint a Cruzeiro, amely nemcsak sportszakmai, hanem gazdasági szinten is versenyre tud kelni a nagy paulista és carioca klubokkal, és amely nem mellesleg a jelenlegi brazil bajnok. Jellemző a Cruzeiro potenciáljára, hogy nemcsak a fél honi mezőny, hanem neves európai klubok elől szerezte meg a világbajnok Rivaldót.
Illik megemlíteni, hogy egy-egy országos bajnoki címmel büszkélkedhet Amazonas (Sport, 1987), illetve Bahia állam (Bahia, 1988).
Sao Paulo államában 1902 óta rendeznek bajnokságot, amelyből négy csapat emelkedik ki: a Corinthiansé a legtöbb bajnoki elsőség (25), utána a Palmeiras és a Sao Paulo következik 21-21 címmel, a Pelé, majd a mostani tinizsenik (Diego, Robinho) által naggyá tett Santosnak 15 aranyérme van. Feltehetően az idén is közülük kerül ki a bajnok, miután a Bragantino 1990-es sikere óta csak 2002-ben nyert más (Ituano) az említetteken kívül, ám akkor a kolosszusok a felnőttcsapataikat inkább a több pénzt hozó Rio–Sao Paulo tornán indították el. Az idei megméretés lapzártánk után kezdődött meg két csoportban, 21 csapattal, és április 18-án, három nappal a Brasileirao rajtja előtt ér véget. A csoportmérkőzések után nyolcan maradnak állva, ők kieséses rendszerben folytatják egészen a végső győztes kihirdetéséig.
Az állami bajnokságokat 1906 óta megrendező, az idén január 24-én kezdő rióiaknál sokkal bonyolultabb a helyzet: két 12 tagú csoportba sorolják a 24 gárdát, amelyek először a Taca Guanabaráért szállnak harcba. A csoportok első két helyezettje jut tovább, majd kieséses rendszer következik. Eztán jön a Taca Rio, amelyben a csapatok a másik csoportba osztott alakulatokkal mérkőznek, viszont a saját csoportjukban gyűjtik a pontokat, hogy aztán a Guanabarában látottak alapján bonyolítsák le a rájátszást. Ha a két "altornát" nem ugyanaz a klub nyeri meg, nagydöntőre is sor kerül az állami bajnoki címért. Itt is kiemelkedik négy nagy egyesület: a Fluminense (29 elsőség), a Flamengo (27), a Vasco (22) és az újabban gyengélkedő Botafogo (18).
1919 óta létezik bajnokság Rio Grande do Sul államban, ahol az Internacional 35, míg a Gremio 33 címével magasan a mezőny fölé nő. Az egymás közt 1915 óta versengő Minas Geraisiaknál az Atlético MG (38 aranyérem) és a már említett Cruzeiro (32) az abszolút uralkodó.

Az országos bajnokságba csapatokat adó állami bajnokságok
Minas Gerais (Atlético MG, Cruzeiro), Paraná (Atlético PR, Coritiba, Paraná), Rio de Janeiro (Botafogo, Flamengo, Fluminense, Vasco), Sao Paulo (Corinthians, Guarani, Palmeiras, Ponte Preta, Santos, Sao Caetano, FC Sao Paulo), Santa Catarina (Criciúma, Figueirense), Goiás (Goiás), Rio Grande do Sul (Gremio, Internacional, Juventude), Pará (Paysandu), Bahia (Vitória)